Lázár János elmondta, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője, Gyulay Zsolt kereste meg a kormányt azzal a kéréssel, hogy bővítsék a nemzeti dohányboltokban forgalmazható termékek körét, mert több szakmabeli szervezet is jelezte, ha a trafikok csak dohányárut és hozzá kapcsolódó kiegészítőket árulhatnak, abból nehezen tudják majd fenntartani magukat.

"Miközben az előterjesztők mindig hangsúlyozták, nem busás jövedelmezőségű üzlet a trafik, természetesen fontos minden megoldásra nyitottnak lenni azért, hogy a trafikrendszer hosszú távon is működőképes legyen" - hangsúlyozta az államtitkár.

Így a dohányboltok - a már korábban elfogadott szerencsejáték-termékek mellett - szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak, és egyébként akár már májusban megkezdhetik működésüket.

Nem akarja a kormány, hogy plázában vagy benzinkúton legyen cigi

A Miniszterelnökség vezetője kifejtette: a kormánytöbbség eredeti elképzelése az volt, hogy modernebb formában újjáélessze a korábban élő és virágzó trafikhálózatot. A legfontosabb cél - folytatta -, hogy a fiatalkorúak ne juthassanak cigarettához, és mivel az eddigi tapasztalatok szerint a forgalmasabb bevásárlóközpontokban vagy benzinkutakon könnyebben vásárolhattak dohányterméket a 18 éven aluliak, "nem cél, és különösen nem öröm, ha a trafikok ilyen helyen nyitnának meg". "Az más kérdés persze, hogy hol lehet trafikot nyitni: mindenhol, ahol a törvény ezt megengedi" - tette hozzá.

Magyar trafikba magyar dohányt

A kabinet emellett szeretné azt is, ha a trafikrendszer új állásokat teremtene, ha a pályázók egyértelművé tennék, nekik is fontos cél a nemzeti ipar és kereskedelem fejlődése, valamint a hazai munkahelyek megtartása - mondta Lázár János, aki reméli, lesznek olyan pályázók, akik vállalják, hogy polcaikon többségében Magyarországon gyártott - részben nemzetközi cég, részben magyar tulajdonú vállalat által előállított - termékeket akarnak forgalmazni.

Ide nem akart beavatkozni a kormány, de még megteheti

Arra a felvetésre, hogy a trafikosok egy része a termékkörbővítésen túl a dohánytermékek árrésének emelését is szeretné elérni, az államtitkár azt válaszolta: ő sem gondolja, hogy az árucikkek körének szélesítése mindenre gyógyír lehet, az azonban biztos, hogy egyes trafikosoknak az új termékek forgalmazása valódi lehetőség lesz a bolt fenntartására.

A dohánytermékek kötelező árréséről szólva közölte: a jogszabállyal főként a fiatalok hatékonyabb védelme volt a céljuk, és így eredetileg nem szándékoztak beavatkozni a dohánygyártók és a kiskereskedők közötti szerződéses viszonyokba. A kormány azt remélte - magyarázta -, hogy a piac megoldja ezt a kérdést is, hiszen több gyártó már előre jelezte: hajlandó lesz több árrést biztosítani a kiskereskedőknek.

"De tény az is, a kormányzatnak megvannak a jogi eszközei arra, hogy előírja a minimális kiskereskedelmi árrést" - hívta fel a figyelmet, példaként említve, hogy Olaszországban, Franciaországban kötelezően 10 százalékos, Spanyolországban 8,5, Ausztriában pedig csaknem 13 százalékos árrést írtak elő. Azaz "ha a dohánylobbi a kiskereskedőknek adott alacsony árréshez való görcsös ragaszkodással reméli ellehetetleníteni a trafikrendszert, akkor ki kell ábrándítanom őket: ennél jóval nehezebb feladattal is megküzdöttünk már" - mondta a politikus.

A brüsszeli hercehurca tanulságos volt

Lázár János megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió "nem talált igazi fogást" a trafiktörvényen, inkább a nemzetközi dohánycégek lobbiját éreztük az ellenkezés mögött. Egyébként ez a "hercehurca" is tanulságos volt, mert rávilágított, hogy nem feltétlenül kell készpénznek venni mindent, amivel Brüsszelből fenyegetnek minket - fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy a magyar kormány tiltakozni fog, ha az Európai Unió liberalizálja a dohánytermékek nemzetközi internetes értékesítését.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár kitért arra a hírre is, amely szerint egy európai bizottsági javaslat a mentolos, valamint a vékony, úgynevezett slim cigaretták betiltását irányozza elő, és ezzel kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány mind egészségügyi szempontokat, mind a hazai ipar érdekeit figyelembe véve fogja kialakítani álláspontját az ügyben. Az azonban biztos, hogy minden olyan egészségpolitikai intézkedést támogatni fog, amely nem diszkriminatív, azaz nemcsak a kisebb - például hazai - szereplők ellen irányul, hanem a szektor egészét sújtja - emelte ki.