A szóban forgó személy a közösségi médiában több olyan bejegyzést jelentetett meg, amelyben a helyi önkormányzat jegyzőjét bírálta. Ezekben azt kérte, hogy „sújtsanak le már erre a rasszista képviselő testületre és jegyzőnőre”, illetve azt írta: „Számomra olyan mintha adócsalók lennének, és ennek részese a helyi jegyző is”. Egy közmeghallgatáson pedig kijelentette, hogy „a jegyző kétszer is feljelentette őt, és a rendőrségen hamis tanúvallomást tett.”
Az elsőfokú bíróság elítélte a kommentelőt becsületsértés és rágalmazás miatt. A döntést a másodfokú bíróság és a Kúria is megerősítette. Az érintett személy emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy a határozatok sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel egy közszereplővel szemben, közérdekből gyakorolt bírálatot.
Közszereplőt lehet bírálni
Az Alkotmánybíróság most alaptörvény-ellenesnek minősítette a bírósági döntést és megsemmisítette azt. Az indoklás szerint a közhatalmat gyakorló személyekkel és közszereplő politikusokkal szembeni értékítéletért senkit sem lehet büntetni, ha az közügyekkel kapcsolatos. A véleményt csak akkor lehet büntetni, ha az értékítélet a közszereplők magán- vagy családi életével kapcsolatos, vagy ha az sérti „az emberi méltóság korlátozhatatlan magját”. Utóbbi kétféleképpen lehetséges: ha az emberi mivoltát vonják kétségbe, vagy ha öncélúan támadják „a személyiség és az identitás lényegét alkotó vonásokat” – áll az Alkotmánybíróság indoklásában.
A testület szerint jelen esetben tehát a véleménynyilvánítás büntetése nem alkotmányos.
Eldőlni látszik a véleményezés. 
