Illegális bevándorlók a budapesti Nyugati pályaudvarnál lévő tranzitzónában 2015. augusztus 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folyamatosan figyelemmel kíséri a világ járványügyi helyzetét - hiszen ez is a feladata. Ehhez nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül kap segítséget, amelyben meghatározó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepe.

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint ugyan a Magyarország határát átlépő menekültek hazájában vannak olyan fertőző betegségek, amelyek nálunk nem fordulnak elő, de tudni kell azt is, hogy a kiindulási országból – különösen afrikai országból – származó akut fertőzések az ideérkezésig már lezajlanak.

Minimális a veszély

A járási tisztifőorvosok által elrendelt szűrővizsgálatok eredményei alapján a hepatitis B - májgyulladás - és a szifilisz a leggyakrabban előforduló fertőző betegség a bevándorlók között. Találtak továbbá néhány hepatitis C és HIV fertőzött esetet. A felsorolt betegségek csak közvetlen, szexuális érintkezés, illetve vér útján terjednek, így a szervezet szerint a magyar lakosság fertőződésének veszélye minimális.

Mitől kell félnünk?

A Tisztiorvosi Szolgálat szerint azonban számtani lehet olyan betegségekre, amelyek zsúfolt helyeken, a kívánatos higiénés viszonyokat, illetve higiénés kultúrát el nem érő közegben egyébként is kockázatot jelentenek. Ilyenek a különböző gyomor-bélrendszeri tüneteket - hányást, hasmenést - okozó vírusok, baktériumok, továbbá az úgynevezett ectoparazitosisok, azaz rühesség, tetvesség.

A felsorolt kórokozók jellemzően kontakt úton, például szennyezett kézen és a szájon át a szervezetbe jutva okoznak fertőzést. Mivel a Magyarország határát átlépő menekültek és hazánk lakossága között gyakorlatilag nincs érintkezés, ezért az ezzel összefüggő kockázat is alacsony. Az ÁNTSZ hangsúlyozza, hogy a menekültekkel kapcsolatba kerülő hatóságok – saját hatáskörükben – munkatársaik számára biztosítják a megfelelő védőfelszerelést, illetve megtették a szükséges óvintézkedéseket.

A fertőzések megelőzése érdekében feltétlenül fontos betartani az alapvető higiénés szabályokat, ami különösen fontos a civil segítők, önkéntesek esetében, amely során a rendszeres, alapos kézmosás, az alkoholos kézbedörzsölő szerek használata megfelelő védelmet nyújthat.

Mindenki csak saját felelősségre

Annak, aki elsősegélyt nyújt - függetlenül az esetben érintettek állampolgárságától, státuszától -, tisztában kell lennie azzal a kockázattal, amit e tevékenység jelent, és ennek megfelelően kell cselekednie. Ha az illető az elsősegélynyújtás során megsérült, kezén vágás keletkezett, melyen keresztül szervezetébe bejuthatott az ellátott személy vére, orvoshoz kell fordulni, viszont bőrön keresztül nem juthatnak be váladékon keresztül a fertőzések.

Használjon gumikesztyűt

Ha ismeretlen eredetű vérrel, váladékokkal szennyezett textília, tárgy elmozdítása szükséges, akkor a gumikesztyű használata biztonsággal megóv a vérrel való közvetlen érintkezéstől. Az ismeretlen mikroorganizmusokkal szembeni leghatásosabb védekezési lehetőség az adott tárgyak, illetve az ezekkel kapcsolatba kerülő eszközök elégetése lehet.

Ha a véres eszköz vagy tárgy használatára a továbbiakban is szükség van, akkor azt fertőtleníteni kell. A textíliák, valamint a mosható tárgyak, felületek fertőtlenítésére kiválóan alkalmas a hipó vagy más kiskereskedelmi forgalomban kapható klórtartalmú fertőtlenítő szer, ha azt a használati utasításban foglaltaknak megfelelően alkalmazzák - közölte az ÁNTSZ.