Növekvő árak, adóterhek
A drágulás alapvető oka a mezőgazdasági alapanyagok évek óta tartó világpiaci áremelkedése, illetve az energia, szállítás árainak növekedése is. A gyengébb forint árfolyam az import alapanyagokat és a külpiacról behozott élelmiszereket drágítja - áll az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében.
Az áremelkedéshez hozzájárul az adóterhelés növekedése is, amit a folyamatosan zsugorodó értékesítés mellett nem tudnak lenyelni a piac szereplői.
Az élelmiszerek áfa-kulcsa 2006. szeptemberétől 15-ről 20 százalékra, 2009. júliusától 20-ról 25 százalékra, 2012. januárjától pedig 27 százalékra nőtt. Kivételek ez alól a kenyér- és tejtermékek, ezekre jelenleg 18 százalékos áfa-kulcs vonatkozik). Az élelmiszerpiacot terhelő további, kisebb súlyú adók a jövedéki, a népegészségügyi és a környezetvédelmi termékdíj.
A piaci nehézségek, valamint a magas adóterhelés következménye a feketézés megugrása az élelmiszergazdaságban is, amely miatt a költségvetés évente 100-150 milliárd forint bevételtől esik el.
Az áfa-kulcs csökkentése lenne a megoldás?
Az OKSZ az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsának 5, legrosszabb esetben 10 százalékra való csökkentését javasolja. Ez a költségvetés számára a kezdeti időszakban bevételkiesést eredményezne, de visszaszordítani a feketézést, mivel ilyen kis áfa-kulccsal már nem éri meg az illegalitás. Kérdés azonban, hogy milyen következményekkel lehet számolni az élelmiszer gazdaságban, végül jól jár-e a vásárló.
Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci drágulásával a következő években is számolni kell, ami a hazai piacon is érezteti majd hatását. Ebben a helyzetben az áfa-kulcs csökkentése visszafogná, alacsonyabb árszinten mozgatná a várható további áremelkedési hullámot, egyes élelmiszerek ára csökkenhet is.
A kérdés az, hogy mi számít alapvető élelmiszernek. Az eddig napvilágot látott javaslatok eltérőek, az egyik csak a hús- és tejféleségekre terjed ki, a másik már szélesebb körű (például zöldség, gyümölcs, vagy a kávé is szerepel benne). Az alapvető élelmiszerek körét a napi étkezéshez valóban legfontosabb élelmiszerek közül kell kialakítani.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
