Az Environmental Engineering Science című szaklapban megjelent kutatás eredményei szerint a világszerte kapható csecsemőtápszerek fogyasztása esetén az egy éven aluli csecsemők több mint dupla annyi sugárzásban részesülnek, mint azt eddig az UNSCEAR jelentései alapján feltételezhettük, azonban a sugárdózis így is csak a FAO/WHO által megállapított veszélyességi limit kétharmadát éri el – írja a PharmaOnline.
Nagyobb arányban, mint hitték
Mint írásukban a malajziai, egyesült királyságbeli és szaúd-arábiai kutatók kifejtik, roppant kevés ismerettel rendelkezünk a csecsemőtápszerek radioaktivitásával kapcsolatban, ezért a kutatók megmérték különböző időpontokban készült 14 csecsemőtápszer-márka radioaktív rádium-, tórium-, kálium- és cézium-szintjét (226Ra, 232Th, 40K, 137Cs)(az első három természetes, míg a cézium az atomerőmű-katasztrófák után kiszabaduló mesterséges radioaktív elem).
A mért átlagos aktivitás-koncentrációk a következők voltak: 226Ra, 232Th, 40K, 137Cs: 3.05 ± 1.84, 2.55 ± 2.48, 99.1 ± 69.5, 0.27 ± 0.19 Bq/kg. A besugárzási dózis, amiben a gyermekek a tápszerek fogyasztása következtében részesültek, egy éven aluli csecsemők esetében 635.13 μSv/év, míg 1 és 2 év közöttiek esetében 111.45 μSv/év volt, ezen belül a legnagyobb dózist, az összes dózisnak majdnem a felét, a 226Ra sugárzása jelentette, míg a cézium hatása nem volt szignifikáns. Az UNSCEAR jelentései alapján eddig azt feltételezhettük, írják a kutatók, hogy tápszerfogyasztó gyermekek évente 290 μSv besugárzási dózisban részesülnek, míg a FAO/WHO által megállapított veszélyességi limit 1.0 mSv/év.
Az ételekből jön
Az emberek belső radioaktív expozíciónak leginkább a táplálkozás révén vannak kitéve. A tápszerek zömmel tehéntejből készülnek, és radioaktivitásuk több tényezőtől függ, így pl. a talaj, illetve a fű és a széna radioaktivitásától, továbbá az adalékanyagok radioaktivitásától, valamint az előállítás és a tárolás körülményeitől.
Az elfogyasztott radioaktív elemek a továbbiakban könnyen beépülnek a test szöveteibe, tüdő- vagy pajzsmirigyrák, illetve reproduktív zavarok, szív- és érrendszeri problémák kialakulásában játszhatnak közre, ezért a tápanyagok radioaktivitásának monitorozása alapvető fontosságú. Mivel az élet első évei különösen szenzitív periódust jelentenek – nemcsak azért, mert ekkor történik a szervrendszerek kifejlődése, de a gyerekek fogékonyabbak is a radioaktivitás káros hatásaira -, a csecsemőtápszerek rendszeres vizsgálata még fontosabb lenne.
A fenékküszöb már szombaton összeér. 
