Óriási lépés a betárcsázós internet óta a Wifi, de a fogyasztói - de főképp az ipari - igények is elérnek egy olyan pontra, amikor már az adatátvitel ezen szintje egyáltalán nem elég. Ez az igény pedig már most, de minimum két éven belül megjelenhet és gondot okozhat. A Cisco felmérése szerint 2019-re csak a mobil adatforgalom havonta 24,3 exabyte lesz a világon, ami tízszerese a mostani forgalomnak. Azok a frekvenciasávok tehát, amelyeket a Wifik használnak, drasztikus mértékben lelassulnak, hiszen ennyi adatot áttolni nem kis feladat. A kapacitás csak egy probléma viszont a sok közül: az átvitelt segítő bázisállomások energiaéhsége óriási, a hatékonyság pedig nagyjából öt százalékra tehető.
Szörfözz fényen
Erre a problémára nyújtana megoldást a Li-Fi - azaz a fénnyel történő adatcsere - írja a Világgazdasági Fórum szerzője. A rádióhullámokhoz hasonlóan a fény is képes energiát és impulzust szállítani - csak éppen tízezerszer többet. Ahelyett, hogy egyetlen csatornán folyna az adat, a látható fény segítségével ezek száma több ezer is lehet.
Egyszerű LED-lámpák alakítják az adatot bináris kóddá, méghozzá úgy, hogy ultragyors sebességgel kapcsolnak ki és be. Mintha a zseblámpával morzéznák, csak sokkal gyorsabban, a szem számára láthatatlanul. Hogyan kerül a villanyégőbe az adat? Egy mikrochip segítségével felokosítható minden fényszóró eszköz. Valljuk be, ez nem is annyira elképzelhetetlen a Dolgok Internetének korában.
Persze a Li-Fi nem lesz elérhető egyhamar, így be kell érnünk még a Wifivel. A problémát egyelőre az jelenti, hogy amint elszakadunk a fényforrástól - átmegyünk egy másik szobába - a kapcsolat is megszakad. Habár ez jól jön azoknak, akik biztonságos és kódolt adatcserét szorgalmaznak, nem képzelhető el egykönnyen a napi használatban.
Vegyesen alakult csütörtökön a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
