Amerikai cégek és bankok is részt vehetnek a Nabucco-projektben - mondta Jeffrey D. Levine amerikai ideiglenes ügyvivő az MTI kérdésére kedden Budapesten. A vezeték építésében amerikai cégek is közreműködhetnek. Ha pedig amerikai cégek is részt vesznek a munkálatokban, akkor biztos, hogy a finanszírozásba bekapcsolódik az amerikai Export-Import Bank vagy más, ehhez hasonló pénzügyi szervezet - hangsúlyozta az ügyvivő a kedden tartott sajtóbeszélgetésen. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a Déli Áramlattal szemben a Nabucco jobban szolgálja az energiabiztonságot és a források diverzifikálását. Ugyanakkor az amerikai adminisztráció nem szeretné, ha a régióval kapcsolatos energiakérdések negatív hatással lennének az Oroszországgal folytatott viszonyukra - mutatott rá. Az Egyesült Államok nem szeretné, ha a Nabucco kérdése Oroszország elleni üggyé válna - mondta a diplomata. Az Egyesült Államok szerint azonban átlátható üzletekre van szükség, és nem értenek egyet a monopóliumokkal. Szerencsére Magyarországnak és az Európai Uniónak is megvannak az eszközei az átláthatatlan és versenyellenes ügyletek ellen - tette hozzá. A múlt héten Bayer Mihály Nabucco-nagykövet is arról beszélt az MTI-nek, hogy amerikai és akár kínai bankok is finanszírozhatják a Nabucco-gázvezeték megépítését. Az Európai Unió országai által támogatott Nabucco lényege, hogy elkerüli Oroszországot, így csökkentené Nyugat-Európa függőségét az orosz gázmonopóliumtól. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco-csővezeték összesen 3300 km hosszú lesz, évi 31 milliárd köbméter gázt szállíthat, a beruházás tervezett költsége pedig megközelíti a nyolcmilliárd eurót. "Kétlem, hogy a Nabucco valaha is megépül"  Találtak gázt a Nabuccóba: most jön a feketeleves?  Csalóka kép? 80%-ot vesztett a Gazprom Előznek az oroszok: aláírták a Déli Áramlat szerződését A Gazprom elhappolja a Nabucco forrásait? Gázvezetékek: jó lenne, ha nem csak a szánk járna Gyurcsány belassítja a Déli Áramlatot  MTI

Dmitrij Medvegyev az Északi-sark gazdasági kiaknázásában és az Arktisszal kapcsolatos egyéb kérdésekben egyeztetett álláspont elfoglalására szólította fel Jens Stoltenberg norvég kormányfőt, aki kedden Moszkvában tárgyalt, elsősorban gazdasági kérdésekről. Az orosz államfő Moszkva melletti rezidenciáján fogadva a norvég vezetőt, úgy vélte, a két ország szorosan egyeztetett politikájától függ egész régiók sorsa. A Stoltenberg moszkvai találkozóiról kiadott hírek nem tértek ki rá, de a megbeszéléseken minden bizonnyal igyekeztek megállapodni az Északi-sark vitatott területeiről. Oroszország arra hivatkozva, hogy az Északi-sark egy része a kontinentális talapzathoz, s ezzel Oroszországhoz tartozik, bejelentette igényét e területre az ENSZ illetékes szerveinél, de azok még további tudományos bizonyítékokat várnak. Oroszok két éve orosz zászlót helyeztek el a Jeges-tenger alján, s Moszkva és Oslo a tengeri felségvizek közös határairól szóló szerződés kidolgozásán fáradozik. Oroszország számára különösen fontos a Barents-tenger mintegy 175 ezer négyzetkilométeres része, ahol orosz becslések szerint mintegy 10 milliárd tonna kőolaj, norvég kutatások szerint a Föld tartalékainak 1 százaléka aknázható ki, de a területre igényt tart Oslo is. Előzetes megállapodást értek el 1992-ben a terület északi és központi részéről, de az energiahordozókban leggazdagabb déli részről nem tudtak megegyezni. Moszkva a Barents-tenger energiahordozóit Norvégiával együttműködve szeretné kiaknázni.    "Kétlem, hogy a Nabucco valaha is megépül" A Gazprom elhappolja a Nabucco forrásait?  Chavez államosította az olajipart Gázvezetékek: jó lenne, ha nem csak a szánk járna Energiacharta: uniós-orosz adok-kapok? MTI

Magas szinten sürgetik Európában az amerikaihoz hasonló banki-pénzintézeti stressz-tesztek elvégzését az óceán innenső partján is, hogy a kormányzatok bizonyoságot nyerhessenek: a térséget a jelek szerint még egy ideig sújtó recesszióban a bankok, biztosítók képesek lesznek-e fennmaradni, főleg támogatások nélkül. Az alaphangot legutóbb José Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős biztosa adta meg, aki hétfőn adott interjújában újólag kiemelte: az unió bankjainak szüksége van a tesztekre, és az európai bankrendszert meg kell tisztítani a mérgező elemektől, mert ez elemi feltétele a gazdasági fellendülésnek. Ha az európai bankok mérlegei nincsenek tisztába téve, nem történnek meg a szükséges korrekciók, akkor a megfelelő hiteláramlás sem állhat helyre. Az európai biztosítók fő felügyeleti szervének egyik vezetője kedden bejelentette, hogy a harminc vezető európai biztosítóintézetnél sorra kerülnek majd a stressz-tesztek jövőre, ellenőrizendő, mennyire képesek ellenállni a pénzügyi válsághelyzetnek. Az illetékes szerint jelenleg ugyan stabil lábakon állnak ezen intézmények, de ahogy egyre nyúlik a gazdasági-pénzügyi válságidőszak, ez egyre nagyobb hatással lehet majd a biztosítókra. Néhány biztosító tesztje már nemzeti keretek között folyik - emlékeztet a Reuters hírügynökség, de az ellenőrzéseket az egész európai biztosítói szektorra ki kell terjeszteni, új tesztelési módozatokat kell kidolgozni, hogy felmérhessük, mennyire vannak kitéve a pénzpiaci válságoknak - mondta az illetékes, Thomas Steffen. A biztosítók igen sebezhetők ettől a válságtól, mivel jelentős befektetéseket hajtottak végre a részvények, az adósságok piacán. Mindeközben az emberek életbiztosítási és nyugdíjbiztosítási befizetéseit kockáztatják. Almunia viszont elsősorban az uniós tagállamokat sürgette, hogy folytassák le stressz-tesztjeiket bankjaikon, mivel úgymond az EU bizottsága nem erőltethet rájuk ilyen programot. Csak bátorítjuk őket ezek elvégzésére - mondta. Helyettese, Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke ugyancsak azt mondta: jó lenne a 20-25 legnagyobb európai bankra elvégezni a stressz-tesztet. Ausztriában már rendszeresen folynak ilyenfajta vizsgálatok. Ugyanakkor célszerűnek tartja, hogy a teszteredményeket az egyes bankokra ne hozzák nyilvánosságra, nem úgy, miként az Egyesült Államok 19 nagybankja esetében, amelyeknél kiderült, hogy összesen még 75 milliárd dollárt kell beléjük pumpálni. Európa is stressz tesztre készül   Leleplezték a bankokat, nincs mitől félni    Megnyugtató a bankok stresszhelyzete  MTI

Átmeneti időre szóló vagyonilleték kivetését javasolja a német tehetősekre 23 gazdag német, enyhítendő a gazdasági válságnak a legszegényebbeket sújtó következményeit. Mint a "Vagyonosok a vagyonilletékért" elnevezésű kezdeményezés egyik képviselője kedden Berlinben elmondta: javaslatuk célja, hogy két éven át 5 százalékos illetéket fizessenek be az államkasszába mindazok, akiknek összvagyona meghaladja a félmillió eurót. Bruno Haas szerint ezáltal legalább 50 milliárd euró folyhatna be; a pénzt a kormány oktatásügyi és környezetvédelmi beruházásokra, valamint a munkanélküli segélyek és az állami ösztöndíjak összegének emelésére fordíthatná. A 23 név között nem akad közismert német milliomos: sem az Aldi üzlethálózatot birtokló Albrecht fivérek, sem a BMW legnagyobb részvényese, a Quandt család nem csatlakozott (még) a kezdeményezéshez. Az aláírók többsége orvos, pedagógus és magánzó; vagyonukat többnyire örökölték. A vagyon pedig felelősséggel is jár - hangoztatja Haas. A kezdeményezéséhez hasonló követeléssel állt elő nemrég a szakszervezeti szövetség (DGB), a Baloldal pártja, a Zöldek, valamint a szociáldemokrata párt (SPD) balszárnya. A gazdagok azonban tovább mennek, mint a pártok, hiszen a német parlamenti pártpaletta balszélén elhelyezkedő Baloldal is csupán egymillió euró fölött vetne ki 5 százalékos különadót a nagy vagyonokra. Az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt hatalmas nyomás nehezedik a szövetségi és a tartományi költségvetésekre. Az apadó bevételek nyomán elkerülhetetlennek tűnik a kiadások lefaragása, miáltal tovább nyílhat a szegények és gazdagok jövedelme közötti olló - mutatott rá Haas. Ennek fényében felháborítónak nevezte, hogy a konzervatív pártok (CDU, CSU) és a liberális FDP adócsökkentési ígéretekkel szédítik a polgárokat a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtt. Durvább a német recesszió - ez minket is hazavág  10 németből 8 stresszes -van rá okuk?   Bajban: ürül a német államkassza  Miért akarnak minket a német cégek? Már nyugaton is rettegnek a nyomortól MTI

Rontotta több magyar bank besorolásait kedden a Moody´s Investors Service hitelminősítő - egyes esetekben több fokozattal -, arra a véleményére hivatkozva, hogy a működési környezet gyors romlása jelentős nyomást gyakorol az érintett pénzintézetek önálló hitelképességi mutatóira. A cég hangsúlyozta, hogy a leértékelés a magyar szuverén adósság korábbi osztályzatrontását követi. A nemzetközi hitelminősítő keddi londoni bejelentése szerint a visszaminősítések az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a CIB Bank, a K&H, az MKB, az Erste Bank Hungary, a Budapest Bank és az MFB besorolásait érintik. Az FHB osztályzatát a Moody´s megerősítette, de a besorolásra érvényes kilátást stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra módosította. Egy év után elmenekül a HSBC Bank Az IMF lökést adott: bíznak a magyar adósságban Zárt végű alapot a bedőlt hiteleknek! MNB: újabb csúcsokra tör a kéthetes Most az FHB vásárolt magából MTI

Magyarország felzárkózásához a "reformok kritikus tömegének" bevezetése, vagyis egyidejű költségvetési-, adó-, közigazgatási- és egészségügyi reform szükséges - jelentette ki Bokros Lajos kedden Egerben. Ez abban az esetben valósítható meg ha "közpolitika" váltja fel a pártpolitikát. Előbbit az különbözteti meg, hogy rendelkezik szakmai tartalommal - közölte az MDF Európa Parlamenti (EP) listájának vezetője az egri főiskolán megtartott hallgatói fórumon. Mindez azért sürgető, mert a XXI. század első évtizedét véglegesen elvesztette Magyarország a felzárkózás szempontjából. Nem csupán Nyugat-Európához, hanem az uniós taggá váló, volt szocialista országokhoz képest is - tette hozzá a közgazdász politikus. Habsburg: megmutathatjuk, mire képes az ország Bokros: Bajnai csak félmunkát végez Meg sem tilthatjuk: 3 párt turkál az adatainkban   Papírjuk is van már róla: ellenzéki párt az SZDSZ Orbán: prüszköl a baloldal az elszámoltatástól  EP-választás: az SZDSZ és az MDF esélytelen MTI

Az orosz állami Vnyesekonombank még nem fizette meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által lehívott, a Malév privatizációjához kapcsolódó bankgaranciát - közölte Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója az MTI kérdésére kedden Budapesten. Az MNV az után hívta le az összes, 32 millió euró bankgaranciát - közölte a vezérigazgató egy hónappal ezelőtt -, hogy a februárban a Malév tartozásai fejében lekért négymillió eurót az orosz bank nem fizette ki. A Malév privatizációs szerződésében kötötték ki a bankgaranciát. A garantőr azóta a Malév közvetett kisebbségi tulajdonosa lett. A Malév 100 százalékát birtokló AirBridge Zrt.-ben az orosz bank 49 százaléknyi részvényt vett át Borisz Abramovics orosz üzletembertől. A tulajdonosváltással a Malév stratégiai partnere az Aeroflot orosz légitársaság lett. Vizsgálatot követelnek Oszkótól a Vagyonkezelő ellen  Már a teljes bankgarancia a Malév mögött Martin Gauss a Malév új vezére Az oroszoknak a Malév nem stratégiai kérdés MTI

Az ELMŰ Budapesti Elektromos Művek Nyrt. adózott eredménye az első negyedév végén 3,080 milliárd forint volt, 67 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - közölte a társaság konszolidált, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerinti, nem auditált gyorsjelentésében kedden, a BÉT honlapján. Az értékesítés árbevétele a bázisidőszakhoz képest 5,57 százalékkal 69,7 milliárd forintra csökkent, az üzemi tevékenység eredménye a 2008 első negyedévi, mintegy 10 milliárddal szemben csak 89 millió forint volt. A tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből származó részesedés azonban több mint négyszeresére, 3,8 milliárd forintra emelkedett. 22 milliárd forint veszteség az INA-nál A CIB-nél is érzik a válságot  Majdnem 100 százalékos profitvesztés az Allianznál Még mindig mínuszban az ING   MTI

Szerdán éjfélig lehet benyújtani a személyi jövedelemadó bevallásokat és rendelkezni az adó 1+1 százalékáról - aki nem menti ki magát, akár 200 ezres bírságot is fizethet

Erősödött a forint a bankközi devizapiacon kedden: az eurót 279,50 forinton jegyezték délután négy órakor, míg hétfőn ugyanekkor 283,00 forint volt a jegyzés. Már az éjszakai, tengerentúli adásvétel is a hétfő délutáni szint alatt, 280,50-281 forint között zajlott, ám a kora reggeli kötésekkel hamar 279 forintig jutott az árfolyam,  fél tízkor pedig már 278,61 forint volt. A kereskedők az alapvetően pozitív nemzetközi befektetői hangulatnak tulajdonítják a térségbeli devizák megújult árfolyamerősödési trendjét. A forint esetében emellett megnyugtató hatással volt a költségvetési hiánycél megemelése és az IMF hitelkeret újabb részletének lehívhatóvá tétele, amit a piac nem a feltételek fellazításaként, hanem a megváltozott körülményekhez igazodó egyensúlyteremtő intézkedésként értékelt. Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron Kedden az európai kereskedési szakasz tőzsdei hosszal indult az emelkedést mutató amerikai határidős indexek hatására, ami  lendületet adott a térségbeli devizáknak is. Az euró eközben egészen 1,3640-ig emelkedett, tükrözve a javuló kockázatvállalási hajlandóságot. A forint ekkor 277 forintos euróárfolyamig is eljutott. Kora délután az amerikai házépítési adatok váratlan visszaesésének láttán a tartózkodóbb befektetői magatartás kerekedett felül a nemzetközi piacon, ismét a biztonságosabbnak tekintett dollárba terelve a befektetéseket. Az euró/dollár ekkor 1,3600 alá tért vissza, és a térségbeli devizák is korrigálták kissé nyereségeiket. Összességében az elkövetkező napokra a forint árfolyamát a nemzetközi kockázatvállalási tényezők függvényében látják mozogni a kereskedők, kevés indokát látva komolyabb gyengülésnek, az erősödés várható mértékében azonban megoszlanak a vélemények. A dollárt délután négy órakor 205,99 forinton jegyezték, szemben az előző délutáni 209,83 forinttal. Az euró/dollár délután négykor 1,3564, hétfőn délután 1,3489 volt. A svájci frankot 184,47 forinton jegyezték a hétfői 187,28 forint után, 100 japán jent pedig 214,09 forinton jegyeztek a hétfő délutáni 219,18 forinttal szemben. Az állampapírok másodpiacán a forint erősödésével párhuzamosan csökkentek a hozamok: a három éves lejárat ÁKK referenciahozama 10,14 százalék (-46 bázispont), az 5 évesé 10,17 százalék (-44 bázispont), a 10 évesé 9,97 százalék (-41 bázispont). Az ÁKK keddi 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján az előző aukciókénál jóval nagyobb érdeklődés mellett 6 bázisponttal 9,43 százalékra csökkent a hozam.MTI

Nem következett be a várt fordulat az amerikai lakáspiacon: a megkezdett építkezések és az engedélyek száma is rekord mélységbe süllyedt. A kereskedelmi minisztérium adatai szerint az újonnan kiadott építési engedélyek száma 3,3 százalékkal 511 ezerről 494 ezerre csökkent éves szinten, miközben elemzők 530 ezerre számítottak. A megkezdett építkezések száma 12,8 százalékkal 525 ezerről 458 ezerre esett, elemzők 520 ezret vártak. Mindkét adat közel fél évszázada a legrosszabb. A csökkenés hátterében az áll, hogy a több lakásból álló házak építésének csökkenését nem tudta ellensúlyozni az, hogy nekilódult a családi ház építés. A világ jövőre visszanyeri a veszteségét Lehúzzák a rolót a GM-kereskedések  A befektetők újra bíznak Amerikában MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 66,56 pontos, 0,45 százalékos emelkedéssel, 14.983,06 ponton zárt kedden. A Mol árfolyama 3,58 százalékkal 13.450 forintra csökkent, az OTP részvények ára 2,01 százalékkal 3.050 forintra erősödött. A részvénypiac forgalma 33,8 milliárd forint volt kedden, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest. Kedd délelőtt még folytatódott az előző napi pozitív hangulat, délután azonban leginkább a kedvezőtlen amerikai lakáspiaci adatok hatására profit realizálás indult meg az európai tőzsdéken - mondta el Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház határidős üzletkötője. Hozzátette, hogy a nap végére a külföldi tőzsdék visszakorrigáltak, és bár a magyar piac is pluszban zárt, a BUX a fél százalékos emelkedésével lemaradónak számított. A nyereség realizálás leginkább a Mol piacán látszódott, bár a többi vezető részvény ára is lefelé mozgott délután. A kereskedő szerint a Mol gyengülésében szerepet játszott az olajtársaság reggel közzétett gyorsjelentése is, az első negyedéves eredmények értékelésében ugyanis megosztottak a befektetők. A Mol Nyrt.-nek 114,8 milliárd forint nettó vesztesége volt az első negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 65 milliárd forint profittal. Az eredményt 147,1 milliárd forint nem realizált árfolyamveszteség is befolyásolta. A csoport 632,6 milliárd forint bevételt ért el az első három hónapban, ami 20 százalékkal kisebb a tavalyi 786,1 milliárd forintnál. A gázüzletág jól teljesített, a finomítói üzletág eredménye viszont elmaradt a várttól. A Mol árfolyama 500 forinttal, 3,58 százalékkal 13.450 forintra csökkent, 9,9 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 60 forinttal, 2,01 százalékkal 3.050 forintra erősödött, forgalmuk 18,7 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 22 forinttal, 3,68 százalékkal 620 forintra nőtt, forgalma 2,4 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 350 forinttal, 1,13 százalékkal 31.350 forintra emelkedett, a részvények forgalma 1,6 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 671,3 millió forintos forgalom mellett 715 forinttal, 4,77 százalékkal 15.715 forintra drágult. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.623,99 ponton zárt kedden, ez 12 pontos, 0,74 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva. Nézze meg, hogyan zártak részvényei! MTI

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette a június 1-je és június 30-a között, a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban alkalmazható üzemanyagárakat. A 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 269 forinttal, a gázolaj 260 forinttal, a keverék 293 forinttal, az autógáz pedig 156 forinttal számolható el a jövő hónapban. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie. Benzinár: újabb 5-öst tesz rá a Mol  MTI

Az emberek többsége bizalmatlan a kormány tervezett intézkedéseivel szemben, szerintük a program nem alkalmas arra, hogy az ország elkerülje a államcsődöt - derül ki a Gallup friss felméréséből

A lengyelországi bérek áprilisban átlagban 1,1 százalékkal voltak kisebbek a márciusinál, de mint a lengyel statisztikai hivatal kedden közölte, a múlt hónapban az egy évvel korábbit 4,8 százalékkal haladták meg, 4,0 százalékos tizenkét havi infláció mellett. Márciusban 5,7 százalékos volt a tizenkét havi béremelkedés, 3,6 százalékos tizenkét havi infláció mellett. Az átlagos bruttó bér a nem állami szektorban 3293 zloty (210 ezer forint) volt áprilisban. Elemzők szerint a mérséklődő béremelkedés a munkanélküliség terjedése ellenére is támogathatja valamelyest a lakossági fogyasztás növekedését, jót tehet a gazdasági növekedésnek, így semleges a központi bank kamatpolitikája számára. Tavaly a lakossági fogyasztás növekedése csekély mértékben gyorsult, 5,4 százalékra a tavalyelőtti 5,0 százalékról, miközben a beruházások gyarapodása 8,1 százalékra zuhant 17,6 százalékról. Lengyelország hazai össztermékének (GDP) növekedése tavaly 4,9 százalékra lassult a tavalyelőtti, 6,7 százalékos ütemről, idén visszaesés is lehetséges. Az első negyedévi tényszámok még nem ismeretesek, a Lengyel Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsának egyik tagja, Dariusz Filar kedden 1 százalékos éves növekedést becsült az első negyedről, és egész évi átlagban is ragaszkodott némi növekedés előrejelzéséhez, de hozzátette, hogy a további negyedévek "valamelyikében" technikai recesszió valószínű. A technikai recesszió legalább két egymást követő negyedévi gazdasági visszaesést jelent, negyedéves összehasonlításban. A lengyel vállalatok 5,309 millió embert foglalkoztattak áprilisban, 1,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, illetve 0,3 százalékkal kevesebbet, mint márciusban. A foglalkoztatás csökkenése miatt a vállalatok bérköltsége nominálisan 3,3 százalékkal volt nagyobb, mint egy éve, de 2,4 százalékkal kisebb, mint márciusban. Utolsó adat szerint Lengyelországban már márciusban 13 éves csúcsra jutott a munkanélküliség, 11,2 százalékot ért el, 1,76 millióan voltak állás nélkül. A világ jövőre visszanyeri a veszteségét  Az EU bíróság elé citálja Szlovákiát Már fél Európa ellen folyik eljárás - ellenünk nem  Senki sem akar ide jönni üzletelni   Még négy évig álom marad a lengyel euró  MTI

Meredek ívben többhavi mélypontra, 3,1122 százalékra süllyedt a magyar  szuverén adósságokra köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árjegyzése a keddi londoni kereskedésben, jelezve az adósságtörlesztési kilátások befektetői megítélésének javulását, annak nyomán, hogy előző nap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttsége kedvezően értékelte az eddigi magyar stabilizációs intézkedéseket. Londoni elemzői vélemények szerint "hasznos" lenne a pénzügyi stabilitás szempontjából az IMF-hitelkeret kiterjesztése. London: ma erőt villantott Magyarország  Magyarország "bukott angyallá" lesz?  Kirobbanó formában a magyar államadósság  Egyre jobban bíznak bennünkMTI

A volt pénzügyminiszter szerint a cseh költségvetés hiánya olyan nagy, hogy az eurót a következő kormány sem fogja tudni bevezetni, és legkorábban 2014-ben lehet vele számolni. Erről Bohuslav Sobotka (Cseh Szociáldemokrata Párt) a Hospodárské Noviny internetes honlapján közölt interjúban beszélt. A volt szociáldemokrata pénzügyminiszter ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy pártja a várható választási győzelme után sem vezeti be az eurót, holott ez eddig hivatalosan a párt prioritásai közé tartozott. - Nagy sikernek tartanám, ha Csehország 2014-ben vagy 2015-ben belépne az euróövezetbe. Az euró bevezetése tehát arra a kormányra vár, amely a 2013-as választás eredménye alapján kerül hatalomra - mondta Sobotka. Nyilatkozata összhangban van azzal, amit Jirí Paroubek pártelnök mondott április elején a Reuters hírügynökségnek: a párt számára az euró bevezetése jelenleg nem prioritás, a prioritást jelenleg a válság elleni intézkedések jelentik.   Az euró bevezetéséhez a cseh államháztartás hiányát a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá kell szorítani. Az idén a hiány várhatóan meg fogja haladni az 5 százalékot is, a tavalyi 1,5 százalék után.  A szociáldemokrata párt, amely a következő képviselőházi választás esélyese, szeretné 2014-ig 110-120 milliárd koronára visszaszorítani a költségvetés - az államháztartás legnagyobb tétele - hiányát. Eduard Janota, az átmeneti kormány pénzügyminisztere szerint az idei hiányt meg kellene tartani a 150 milliárd koronás szinten. Ez csak a tartalékalapok felhasználásával sikerülhet. Jövőre azonban már nem lesz tartalék, és várható, hogy a hiány akár 220 milliárd koronára is duzzadhat. A Cseh Szociáldemokrata Pár szerint nagyon szigorú költségvetési politikára lesz szükség, hogy ezt a hiányt csökkenteni lehessen. A csehek is bevezetik a roncsprémiumot   Új cseh kormány: eredményes júniusi zárást akarnak 17 taggal rajtol az új cseh kormány Még négy évig álom marad a lengyel euró MTI

A következő néhány hónapban a kiskereskedelmi forgalom stagnálására, augusztustól azonban a megszorító intézkedések következtében újabb visszaesésre számít az Ecostat. A gazdaságkutató Mikroszkóp című kiadványa szerint 2009. szeptemberében a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,2 százalékkal maradhat el az egy évvel korábbi szinttől. A keresetek alakulásának számításánál az Ecostat figyelembe vette, hogy 2009. januárjától a 13. havi egyszeri juttatás kifizetésére csak 180.000 forintos havi kereseti összeghatárig kerül sor teljes mértékben, az ennél magasabb keresetű közalkalmazottak havi 15.000 forintos kereset-kiegészítést kapnak. Ennek következtében a költségvetési szférában a következő hónapokban nominális keresetcsökkenést várnak az Ecostat kutatói. Előrejelzésük szerint 2009. szeptemberében a költségvetési szférában a keresetek 3 százalékos mérséklődése, a versenyszférában pedig 4 százalékos emelkedése prognosztizálható az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 1,9 százalékkal növekedhet. Ugyancsak szeptemberben az iparban a belföldi értékesítés 6,7 százalékkal, az exportértékesítés 17 százalékkal, az ipari termelés pedig 14,3 százalékkal csökkenhet éves bázison, a szezonálisan és munkanaphatástól tisztított indexek szerint - vélik a kutatók. Váratlanul rossz hír Amerikából  Viheti a Shell a Tesco-kutakat - ki a legolcsóbb? Pengethet a Penny: 100 milliós bírság  Csődrekord: kinek kell félnie? Kiskereskedelem: kapnak is, de vesztenek is  MTI

A Fidesz ugyan nem szavazta meg a miniszteri fizetések csökkentését, de Varga Mihály szerint, ha hatalomra kerülnek, olcsó és takarékos államot fognak működtetni

Bezárja üzemét Tatabányán a skót Worldmark, a termékazonosító címkéket előállító gyár megszűnésével mintegy 70 embert bocsátanak el, csak raktár és ügyfélszolgálat marad a városban - értesült az MTI kedden. A vállalat stratégiai partnerei neves elektronikai cégek és beszállítóik voltak, akik szintén elhagyták Magyarországot. A fennmaradó keresletet a Worldmark kínai és mexicói gyáraiból elégíti ki - tudta meg az MTI egy névtelenséget kérő forrásból. A skót Worldmark 1999-ben települt Tatabányára, a vállalatnak Európában Skócián kívül csak Magyarországon volt termelőegysége, innen szolgálták ki közép- és kelet-európai ügyfeleiket. A cég 2008-ban 200 millió forintból bővítette a tatabányai üzemet, a foglalkoztatottak létszáma ekkor elérte a 120-at, a bevétel pedig a hárommilliárd forintot. A gyár június közepére tervezett bezárását követően a vállalat csak ügyfélszolgálatot és raktárat üzemeltet a városban, mintegy 10 munkahellyel. A csoportos létszámleépítést már közölték a dolgozókkal, akiknek törvényes járandóságait biztosítják. Pénzhiány miatt bezárnak a börtönök?  Bezárta kapuit a sajgótarjáni gyapotgyár  Felmondanak a papírgyár dolgozóinak  A Levi Strauss 21 év után elhagyja Kiskunhalast  MTI

A világ egyik legnagyobb pénzügyi csoportja megszünteti a lakossági hitelek értékesítését Magyarországon - a bankfiókokat már be is zárták

A következő kormány egyik első és legfontosabb dolga lesz pontos leltárt készíteni az állami vagyonról - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

Az Egészségügyi Tanács a miniszterhez fordult, szerintük a dohányosoknak többet kellene fizetniük, mert többe kerülnek - de nem az ellátás árát emelnék

A költségvetési hiánycél módosítása miatt nem kell azzal számolni, hogy jövőre nem lehet megvalósítani a tervezett adócsökkentést - mondta Veres János, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón. A volt pénzügyminiszter szerint mindezzel csak akkor kellene számolni, ha a növekedés rosszabb lenne a tervezettnél. Veres János megjegyezte ugyanakkor, hogy a korrigált hiánycél nem növeli az adócsökkentés mértékének nagyságát. A szocialista politikus szerint az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány közötti hétfői megállapodás azt is jelenti, hogy a két nemzetközi szervezet a helyzethez illeszkedőnek, közgazdaságilag megalapozottnak és politikailag vállalhatónak ítélte a válságkezelő intézkedéseket. IMF-hitel: dicséretet és újabb engedélyt kaptunk    Oszkó: 3,9% lesz a hiány  Ha nincs eurónk, nem jó az állampapírunk sem   Nálunk két válság van   Bajnai: egy év alatt nem lehet rendet tenni MTI

A tömeges árverések elkerülése érdekében egy 5 éves zárt végű ingatlanalap létrehozását javasolja az államnak és a bankoknak Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge´s Holding vezérigazgatója. A rossz lakáshiteleket begyűjtő alap úgy működhetne, hogy befektetési jegyeire a diszkont kincstárjegyek hozama felett 3 százalékot garantálna az állam. A lakásokat csak az öt év leteltével adnák el, azok nem kerülnének - árverezéssel - most a piacra, a volt tulajdonosok pedig bérlőként használhatnák azokat - mondta az ingatlanfejlesztő cég vezetője a NAPI Gazdaság ingatlan konferenciáján kedden Budapesten. Befalapok: lassan kezdhetünk megnyugodni Alaposan megijedtünk, de visszatértek a befektetők Ingatlanalapok: a PSZÁF-nak adtak igazat Újraírják a befalapok szabályait Befalapok: a nehezén már túl vagyunk! MTI

Együttműködési megállapodást írtak alá kedden Budapesten az ingyenes munkajogi, társadalombiztosítási és cégjogi tanácsadást nyújtó országos JOGPONT-hálózatot létrehozó szervezetek, illetve intézmények képviselői. Privátbankár szakértő Kérdéseit nálunk is felteheti A hálózatot működtető, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekből álló öttagú konzorcium képviseletében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) nevében Dudás Katalin megbízott elnök, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) részéről Pirisi Károly főigazgató írta alá a dokumentumot. Az országszerte 141 helyen elérhető szolgáltatás rendkívül népszerű, a február 1-jei indulás óta közel 4.000 ügyfél vette igénybe - mondta Pataky Péter, a konzorciumi tag Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. A gazdasági tárca megmentheti a gyulai kolbászt  4 napos munkahét a kapuvári húsgyárban  Törvénytisztelőbbek a gazdák, vagy már feketemunka sincsen?  Kirúgások: ismerni kéne a munkajogot!  MTI

Választóinak csak kisemmizést ígérő polgármestert választottak elsöprő többséggel egy horvátországi városban, Prolozacban. "Mindent nekem - semmit nektek!" - ezzel a szlogennel aratott diadalt Josko Risa. Választási programjában még csak nem is azt ígérte, hogy nem ígér semmit, de azt megtartja, hanem egyenesen mínusszal kecsegtetett. Mint mondta:  minden eszközzel azon lesz, hogy ő maga minél jobban járjon. "Csak az igazat mondtam nekik. Ez a város a családi vállalkozásom lesz" - idézte Risát az Ananova brit hírügynökség. A lakosság boldog. "Így is, úgy is kifosztanak bennünket a polgármesterek. Risa legalább becsületesen megmondja. Meg azért azt is mondta, hogy ha neki jobban megy, akkor nekünk is" - mondta Ivan Vjisnic, egy 57 éves helybéli férfi. Amivel viszont megszegné választási szlogenjét. A lakosság azonban Risa "Mindent nekem - semmit nektek!" ígéretét biztos nem kérné számon. Enyhülő szigor: több mindent vihetünk Horvátországba Költségbotrány: belebukott az elnök MTI

Jelentősen enyhülnek csütörtöktől Horvátországban a beviteli vámszabályok, így az európai uniós, tehát a magyar állampolgárok is az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben vihetnek magukkal élelmiszert - tájékoztatta kedden az MTI-t a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviselete. A május 21-én hatályba lépő változásoknak köszönhetően egyes élelmiszerfajtákból 10 kilogrammnyit is bevihetnek az utazók, egyebek mellett hús- és tejtermékekből, csecsemőtápszerekből és bébiételekből. A válság sem veszi el a kedvünket Amerikától Nyaralás: kocsival, és lehetőleg itthon  Jön a nyár: nehezebb lesz átverni az utazókat?MTI

Lemond a brit parlament alsóházának elnöke a képviselői költségtérítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt. Michael Martin, aki harminc éve képviselő, és 2000 óta látja el ezt a tisztséget, nem hivatalos médiaértesülések szerint kedd délután jelenti be hivatalosan távozását. A lemondás az előzetes értesülések szerint nem azonnali hatályú lesz; Martin várhatóan a nyári törvénykezési szünet júliusi kezdetével távozik. Az utóbbi évtizedek legmélyebb brit belpolitikai válságát a The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali napilap robbantotta ki. A lap május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - gyakran milyen megdöbbentő címeken vettek fel költségtérítéseket az elmúlt években. A hivatalos képviselői elszámolások között szerepelt egyebek mellett helikopter-leszállóhely kialakítása, vagy nem létező lakáshitel visszaigénylése. A legnagyobb összegeket - esetenként több tízezer fontot - azonban a képviselői lakásként bejelentett ingatlanok felújítási, bútorozási, felszerelési költségei után számolták el a parlament tagjai. Egyes esetekben kiderült, hogy vidéki nyaralókról, illetve hozzátartozók lakásáról van szó, és előfordult, hogy a közköltségen renovált ingatlant a felújítás után a képviselő több százezer fontért eladta. A brit honatyák alapjövedelme egyébként évi 60-70 ezer font (19-22 millió forint), amit kiegészít a költségvisszatérítés és a bizottsági tagságért járó extra juttatás. Előzmény: Költségtérítés: Londonban már áll a bál  Párhuzam: Fizetéscsökkentés: 156 képviselő ellene van?   Különvélemény nélkül: ne legyen költségtérítés!  Csoda lóg a levegőben: csökkentik fizetésüket a képviselők? MTI

További 15 milliárd jut a panelprogramra, ami a szaktárca vezetője szerint 45 milliárd forintnyi munkát jelenthet a vergődő építőiparnak, a Fidesz szerint a tárca "cserbenhagyásos gázolást" követett el

Magyarországon át érkező gázzal is számol Észtország, ha megépülnek az észak-déli összeköttetések a régióban - mondta az észt külügyminiszter kedden Budapesten az MTI kérdésére, miután tárgyalt magyar partnerével. Balázs Péter szerint Magyarország számára is fontos az észak-déli összeköttetés. Szükség van a villamosáram-hálózatok és a gázvezeték-rendszerek összekötésére is az uniós országok között. Észtország számára fontos, hogy egységes energiapiac jöjjön létre az Európai Unióban, így nem lenne meglepetés, ha a gáz Közép-Európán, akár Magyarországon át érkezne Észtországba - mondta Urmas Paet a találkozó utáni sajtóértekezleten. Balázs Péter magyar külügyminiszter is arról beszélt, hogy az EU-nak egységesebbnek kell lennie az energiapolitikában. Magyarország számára is alternatívát jelentene az észak-déli gázvezeték-összeköttetés - tette hozzá. "Kétlem, hogy a Nabucco valaha is megépül"   Milliárdosok problémái: megmenekült a Russneft Találtak gázt a Nabuccóba: most jön a feketeleves?  Csalóka kép? 80%-ot vesztett a Gazprom  Előznek az oroszok: aláírták a Déli Áramlat szerződését MTI

Egyre bizakodóbbak az elemzők a világgazdasági kilátások javulását illetően: a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szerint a várakozások minden régióban javultak - különösen Észak-Amerikában és Ázsiában -, de Nyugat-Közép-és Kelet-Európában is jobbnak látják a következő fél évet, mint korábban. A 90 országban megkérdezett mintegy 1000 szakértő a jelenlegi helyzetet viszont még igen kritikusnak tartja. Az Ifo három havonta megjelenő világgazdasági hangulatmutatója első ízben javult 2007 ősz óta, a második negyedben 64,4 pontot jelzett, az előzőben 50,1 pontot, tavaly az utolsóban 60,0 pontot. Az aktuális helyzet megítélése 38,4 pontra esett 45,7 pontról. A mutató a válság kirobbanása előtt még legalább háromszor ekkora volt, meghaladva a 113 pontot. Az elemzők elsősorban Észak-Amerikában és Nyugat-Európában látják rossznak az aktuális gazdasági helyzetet. A világ jövőre visszanyeri a veszteségét  Kínában kiadták az ukázt: ideje megvenni a világot!  "Vonjuk be a klubba Indiát és Kínát!"  Szép új világ: elhasalt a kapitalizmus   MTI

A gazdasági válság közepette is folytatja az Európai Unió a rászoruló szegény országok fejlesztési támogatását - állapodtak meg kedden Brüsszelben a tagországok fejlesztéstámogatási kérdésekben illetékes tárcavezetői. A tanácskozáson azt a célt tűzték ki, hogy jövőre az uniós államok a GDP 0,56 százalékát fordítsák ilyen fejlesztési célokra. E részarányt 2015-től 0,7 százalékra kívánják emelni. A 27-ek ugyanakkor nem tudtak megállapodásra jutni annak a brüsszeli bizottsági javaslatnak az ügyében, amely még ebben az évben 500 millió euró pótlólagos uniós fejlesztési támogatást javasolt a szegény országok siralmas állapotban levő szociális védőhálójának "foltozására". A fejlesztési támogatással foglalkozó tárcák irányítói áttekintették Brüsszelben az egyes uniós partnerségi megállapodásokat. Az EU székhelyén úgy látják: a nemzetközi gazdasági válság az unión kívüli szegényebb országokat az átlagnál is erősebben sújtja, ezért nagyobb fejlesztési támogatási igény merül fel a részükről. Másfelől viszont az EU-tagok teherbíró képességét is próbára teszi a gazdasági visszaesés, és e két tényező együttes figyelembe vételével kell kialakítani a helyes arányokat. Rekord lassú áremelkedés az eurózónában Már fél Európa ellen folyik eljárás - ellenünk nem Európa is stressz tesztre készül   Pénzt kell tolni az EU-ba!  Megtört a jég: Izland beléphet az EU-ba  MTI

A Fidesz elnöksége szerint a gazdasági adatok azt mutatják, hogy a kormány alkalmatlan a válság kezelésére - mondta Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke keddi sajtótájékoztatóján. Az államadósság, az államháztartási hiány, az emberek mindennapi megélhetése, a munkahelyek megszűnése mind azt jelzi vissza, hogy a kormány képtelen a helyzet kezelésére - mondta. Varga Mihály szerint az államadósság tekintetében a kormány 18 évet lépett vissza az időben, hiszen utoljára 1991-ben volt 80 százalék felett az adósság mértéke a GDP-hez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy minden honfitársunkon, a csecsemőktől az aggastyánokig 2 millió 100 ezer forintos adósságteher van - tette hozzá. Fidesz: hol vannak a megszorítások eredményei? A hiányadatok már a múlt héten kiszivárogtak  IMF-hitel: dicséretet és újabb engedélyt kaptunk  MTI

Rekordközeli maradt az MNB kötvények értékesítése a keddi aukción, így ismét csúcsot ért el a forgalomban lévő kötvények állománya. Április eleje óta ez volt az hetedik olyan aukció, amely rekordot hozott az állományban alakulásában. A Magyar Nemzeti Bank 1.240,43 milliárd forint értékben adott el zéró kuponos kéthetes kötvényt, ez az adat alig maradt el a múlt heti értékesítés 1.250,73 milliárd forintos rekordjától. A héten 1.214,04 milliárd forint, míg a múlt héten 1.206,67 milliárd forint értékben járt le kötvény. A jegybank kötvényeinek forgalomban lévő állománya így 2.491,16 milliárd forint - az aukciók történetének eddigi legmagasabb értéke, a múlt héten 2.464,77 milliárd forint volt. Az állomány értéke tavaly december eleje óta alakul ezer milliárd forint, április 15. óta pedig kétezer milliárd forint felett; 2009-es minimuma is 1.442,10 milliárd forint; a tavalyi év utolsó aukciója után feljegyzett 1.245,23 milliárd forintos értéket a múlt heti aukció értékesítési adata (1.250,73 milliárd) is meghaladta. MNB: nem bírnak leállni a rekorddöntéssel Kéthetes kötvények: már az 5. rekorddöntés után Frankcsere: folytassa, MNB!  A devizatartalék dobta meg az MNB eredményét  MNB: újabb rekorddöntés után a kéthetes kötvények  MTI

Áprilisban a március véginél 121 ezerrel kevesebb, összesen 11,991 millió ügyfele volt a három magyarországi mobilszolgáltatónak - a piacon szinte nincs is verseny

Másodfokú, narancsriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a Dél-Dunántúlra, illetve a Dél-Alföldre kedd kora délután a lokálisan előforduló, 2 centimétert meghaladó nagyságú jéggel kísért zivatarok miatt - közölte a szolgálat az MTI-vel. A két régióban a késő esti órákig heves zivatarokra, illetve viharos erejű széllökésekre kell számítani, helyenként felhőszakadás, jégeső is lehet - közölte Polyánszky Zoltán veszélyjelző meteorológus. Késő estétől heves időjárási események már csak az ország délkeleti felén várhatók - tette hozzá. Az ország többi régiójában jelenleg elsőfokú riasztás van érvényben, de az előrejelzés szerint akár Közép-Magyarországra, a Dél- és Közép-Dunántúlra, valamint Dél- és Észak-Alföldre is kiadhatják a másodfokú riasztást. Narancs riasztás van a Nyugat-Dunántúlon!   MTI

Nálunk európai politika szinte nem is létezik, az emberek csak a párt- és belpolitikáról beszélnek - mondta Habsburg György, az MDF európai parlamenti képviselőjelöltje

Szlovákiából bővítené betegkörét kapacitásának jobb kihasználása érdekében a balassagyarmati kórház - mondta Szabó Géza főigazgató kedden az MTI-nek. A balassagyarmati dr. Kenessey Albert Kórház likviditási helyzetének megőrzése és szabad kapacitásának lekötése érdekében készítheti elő a szerződést a nagykürtösi kórházzal, illetve a szlovákiai egészségügyiellátás-szervezővel, hogy a Nógrád megyei városban is el lehessen látni a szlovákiai lakosokat - közölte Szabó Géza. Hozzátette: ehhez hozzájárulását adta a fenntartó városi önkormányzat. A főigazgató hangsúlyozta: az elképzelés csak akkor válhat majd konkréttá, ha megjelenik az egészségügyi ellátásra vonatkozó, határ menti együttműködést lehetővé tevő pályázat. Egyelőre nem tudni, hogy milyen szakmákban lesz reális az együttműködés, és hogy a két ország szakminiszterei milyen megállapodást kötnek a keresztfinanszírozásról - mondta. A nyugat-nógrádi városban vannak Szlovákiában élő diákok és munkavállalók is, de mint Szabó Géza elmondta, ellátásuk nem számottevő, és a jelenlegi szabályozás szerint csak a sürgősségi esetekre terjedhet ki. A dr. Kenessey Albert Kórház évente 18 ezer fekvő, és mintegy 300 ezer járó beteget lát el. Egészségügy: a potyautasokat is el kell látni!  Nagy érvágás a nyugdíjelvonás Holnap lefejezik a táppénzt  Négyszeres pénzt kap az egészségügy  Lelakatolva állnak a üres kórházak  MTI

Második hónapja jelez deflációt a legszélesebb merítésű brit kiskereskedelmi ármutató, amely a kedden nyilvánosságra hozott friss adatsor szerint a múlt hónapban mélységi rekordra süllyedt. A brit statisztikai hivatal áprilisi inflációs adatismertetése szerint a kiskereskedelmi árindex (RPI), amely tartalmazza a lakossági ingatlanszektor jelzálog- és egyéb költségeit is, éves összevetésben 1,2 százalékkal csökkent az előző havi 0,4 százalékos visszaesés után. Az áprilisi árindexcsökkenés a legmeredekebb azóta, hogy ennek az inflációs mutatónak a havi közlését 1949-ben elkezdték. Elemzők előzetesen 1,1 százalékos éves csökkenést vártak áprilisra. A legátfogóbb brit ármutató márciusban jelzett először éves szintű deflációt 1960 óta, és a keddi adatsor szerint a defláció azóta jelentősen mélyült. Az RPI mutatót elsősorban a Bank of England - a brit jegybank - szintén mélységi rekordon járó, jelenleg 0,5 százalékos irányadó kamata húzza lefelé, a meredeken csökkenő jelzálogkamatok átszűrődő hatása révén. Az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja március óta tartja érvényben a fél százalékos kamatszintet. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés tavaly október óta a hatodik volt. Rekord lassú áremelkedés az eurózónában  EKB: az egynél is van lejjebb   London: marad a rekord mélység és a defláció MTI

A recesszió elérte az olajban gazdag Norvégiát is, jóval azután, hogy sok más országot soha nem látott mélységekbe taszított a válság. A visszaesés ütemét mérsékelte az ország jelentős olajipara. Az ország statisztikai hivatala szerint a hazai össztermék (GDP) két egymást követő negyedben zsugorodott, ami azt jelenti, hogy Norvégia "hivatalosan" is recesszióban van: a tavalyi év negyedik negyedében 1 százalékkal, az idei elsőben 0,8 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye. Az olajat nem számítva zsugorodott a hagyományos export az első negyedben, 7,3 százalékkal az előző negyedhez képest, az olajkivitelt is beleszámítva a csökkenés 4,7 százalék volt. A norvég import 5,9 százalékkal mérséklődött. A munkanélküliség eddig nem nőtt számottevően - a múlt hónapban is csak 2,8 százalék volt -, de a korábbiakhoz képest gyors emelkedést tapasztaltak a statisztikusok. Lettország 7%-ot akar lenyomni az IMF torkán  -12% - már csak reménykedhet Litvánia Új világ jön a válság után  MTI

Gyurcsány Ferenc elmúlt egy éves kormányzása nyomán megroppant a magyar középosztály - mondta Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke

A LIGA Szakszervezetek határozottan elutasítja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) álláspontját, miszerint további 70-80 ezer fővel kellene csökkenteni négy év alatt a köztisztviselők és közalkalmazottak számát - közölte a szakszervezeti szövetség az MTI-vel, kedden. A LIGA közleménye szerint a közszféra az elmúlt években folyamatosan a kormány "jolly jokere" volt, ha kiadásokat kellett megtakarítani, ennek következtében létszáma és a közszférában dolgozók jövedelme egyaránt drasztikusan csökkent. A LIGA álláspontja szerint a közszférában dolgozók létszáma és jövedelme most azon a szinten van, ami tovább nem csökkenthető a közigazgatás, a rendvédelem, az egészségügyi ellátás és az oktatás összeomlása nélkül. A LIGA felszólítja a kormányt, hogy a gazdasági válságból a fekete gazdaság kifehérítése, a korrupció felszámolása mentén keressék a kiutat, "ne pedig újabb, a társadalmat, az adófizető munkavállalókat, a családokat és a nyugdíjasokat megnyomorító intézkedéseket hozzanak". A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a múlt héten azt közölte: álláspontjuk szerint négy év alatt 70-80 ezer fővel kell csökkenteni a köztisztviselők és közalkalmazottak létszámát, mivel ezen lépések nélkül a felesleges hivatalok és intézmények felszámolása és az újraelosztás csökkentése nem lehetséges. A VOSZ szerint a létszámcsökkentés ezen a területen növeli legkevésbé a munkanélküliséget, hisz a felszabaduló munkaerő többnyire képzett, vagy átképezhető, gyakorlattal rendelkező, a munkaerőpiacon keresett szakember. Zuhanó reálbérek: 120 ezret visz haza az átlagmagyar Százezerrel többet lehet keresni Budapesten  MTI

Az előző aukciókénál jóval nagyobb érdeklődés mellett 6 bázisponttal 9,43 százalékra csökkent a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozama az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján. Az ÁKK a 2009. augusztus 26-én lejáró D090826 jelű 3 hónapos diszkont kincstárjegyet hirdette meg jegyzésre a korábbi 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciókéval megegyező, 40 milliárd forint névértéken. Az elsődleges forgalmazók 91 ajánlatot nyújtottak be 134,65 milliárd forint értékben. Az elmúlt héten  77,74 milliárd forint, két hete 98,750 milliárd forint, míg három hete 110,207 milliárd forint értékben tettek ajánlatot. A benyújtott és az elfogadott ajánlatok aránya 2,69 volt az előző heti aukció 1,94-es, a két héttel korábbi aukció 2,47-es mutatója és a három héttel korábbi 2,75 után. Az ÁKK 26 ajánlatot fogadott el a meghirdetettnél nagyobb, 50 milliárd forintos összegre; a korábbi aukciókon a meghirdetett mennyiségre fogadtak el ajánlatokat. A teljes kibocsátás 65 milliárd forint lett a korábbi aukciók 52 milliárd forintja után. Az aukción 9,43 százalékos átlaghozam alakult ki, 6 bázisponttal alacsonyabb a múlt keddi aukción elért 9,49 százaléknál. A megelőző aukciók átlaghozamai sorrendben 9,52, 9,59, 9,85, 10,07 százalék voltak. A mostani aukción elért legmagasabb hozam 9,44 százalék, a legalacsonyabb 9,25 százalék volt. Ha nincs eurónk, nem jó az állampapírunk sem Kezd belejönni a visszavásárlásba az Államadósság Kezelő MTI

Németországban erőteljesen javult, három éves csúcsra emelkedett májusban a ZEW hangulatindex. A mannheimi székhelyű ZEW kutatóintézet szerint úgy tűnik, hogy a válság nehezén már túljutott az ország. A kutatóintézet fél évre előre tekintő hangulatindexe már az egymást követő hetedik hónapban nőtt, 31,1 pontra az áprilisi 13,0 pontról, miközben elemzők 20 pontot vártak (márciusban a mutató még mínuszban volt). Az index 286 elemző, illetve befektető véleményén alapszik, és a felmérést május 4. és május 18. között végezték el. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó mutató tovább romlott: 1,2 ponttal mínusz 92,8 pontra az áprilisi mínusz 91,6 és a márciusi -89,4 pontról. Elemzők mínusz 90,0 pontot vártak. Közvetlenül az adatok ismertetés után erősödött az euró, 1,3655 dollárra, később azonban visszament az előző szintre, 1,3630 dollárra. NDK és NSZK: tisztán látszik a határ MTI

Csaknem húsz évvel a német újraegyesülés után szegényedik Németország keleti fele.

Kedvező fogadtatásra talált Bajnai Gordon első nagy külföldi fellépése - írta a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) keddi számában, a hét végi Wachau Európa Fórumról közölt hosszabb összeállításában. A tekintélyes konzervatív svájci napilap többek között megjegyzi: az egy hónapja hatalomra került miniszterelnök nagyon nyíltan beszélt az előtte álló nehéz feladatról. Bajnai nyilvánvalóan arra készül, hogy szembesítse a magyar népet a súlyos helyzettel és a kemény, ám elkerülhetetlen reformokkal, és elmagyarázza az országgal szembeni bizalomvesztést okozó válság okait - állapította meg a cikk szerzője. Eddig belpolitikai állóháborúval és kifogásokkal terelték el a lakosság figyelmét, például a nyugdíjreform ügyében - idézett a lap a miniszterelnök szombati beszédéből. Bajnai nagyszabású adóreformról, a foglalkoztatás növelésének szükségességéről  beszélt. Szólt arról is, hogy a bizalom helyreállítása áldozatokat kíván és annak belátását, hogy a helyzet javulása nem várható az államtól - írta a NZZ. Bokros: Bajnai csak félmunkát végez  Fizetéscsökkentés: 156 képviselő ellene van?  IMF-hitel: dicséretet és újabb engedélyt kaptunk Bajnai az állami fejeseket még jobban megvágja  MTI

Második hónapja jelez deflációt a legszélesebb merítésű brit kiskereskedelmi ármutató, amely a kedden nyilvánosságra hozott friss adatsor szerint a múlt hónapban mélységi rekordra süllyedt. A brit statisztikai hivatal áprilisi inflációs adatismertetése szerint a kiskereskedelmi árindex (RPI), amely tartalmazza a lakossági ingatlanszektor jelzálog- és egyéb költségeit is, éves összevetésben 1,2 százalékkal csökkent az előző havi 0,4 százalékos visszaesés után. Elemzők előzetesen 1,1 százalékos éves csökkenést vártak áprilisra. A legátfogóbb brit ármutató márciusban jelzett először éves szintű deflációt 1960 óta, és a keddi adatsor szerint a defláció azóta jelentősen mélyült. Költségtérítés: Londonban már áll a bál   London: marad a rekord mélység és a defláció MTI