Hirdetés
Hirdetés

Az örök kérdés: bérelni vagy venni éri meg jobban egy lakást?

2019. augusztus 04., 14:04

Megfelelő futamidő és kondíciók választásával akár olcsóbb lehet egy átlagos lakás megvásárlása, mintha ugyanazt az ingatlant bérelnénk - derült ki egy most publikált felméréséből. A lakásvásárláshoz azonban a legtöbb esetben jelentős önrészre és hitelre van szükség. Aki néhány év távlatában tervez, annak előnyösebb a bérlés, ám az albérletárak jelentős mérséklődése nem várható.

Mi éri meg jobban, lakást bérelni vagy vásárolni? Azt, hogy kinek mi felel meg a leginkább, számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb viszonyszám az, amelyik azt mutatja, hogy a jövedelem hány százalékát fordítja egy háztartás lakhatásra.

A KSH napokban közzétett legfrissebb adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 249 800 forint volt. A statisztikai hivatal adatai szerint ez 11,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Hirdetés

A gazdasági előrejelzések szerint a trend folytatódhat: a keresetek várhatóan ennél valamivel szerényebb, de azért növekvő pályára állnak a következő évben is. Ezzel párhuzamosan a lakásbérleti díjak növekedésének üteme valamelyest lassult a piacon, igaz, ez csak az előző évek szárnyalásához képest jelent lassulást. A bérleti díjak korábban tapasztalható növekedése akkora volt, hogy a kimutatható átlagbér-növekedés is csak némileg tompítja a különbséget.

Nagyon nem mindegy a fizetés

Az Eurostat számításai szerint a megélhetés biztonságát veszélyezteti, ha egy háztartás jövedelmének több, mint 40 százalékát fordítja lakhatásra. A legjobban fizető szektorokban 400-450 ezres havi fizetést alapul véve ez 160-180 ezer forintos kiadást jelent rezsivel együtt, míg a legalacsonyabban fizetett szektorban 64 ezer forint. Ez a szint már egyértelműen a lélektani határ: az efölött vállalt lakhatási költség életminőség romlással járhat. A lehetőségek és az elvárások szinkronba hozása alapvető jelentőségű. A legjobban fizető ágazatok a pénzügyi, az informatikai és az energetikai szektor, míg a legkevesebbet a közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók keresik.

De nem csak a szakmák, hanem a régiók szerint is nagy különbségek alakultak ki a jövedelmekben: Budapesten az országos átlag felett, míg Szabolcsban, Békésben és Nógrádban fővárosi alatt van az átlagkereset.

Az albérletek árai minden nagyvárosban emelkedtek az elmúlt évben. Az Otthon Centrum adatai szerint jelenleg Budapesten egy egyszobás lakást átlagosan havi 108 ezer és 122 ezer forint között lehet bérelni. Nagyon nem mindegy a bérlemény elhelyezkedése, a külső kerületekhez képest jelentősen drágább a belvárosban bérbe vett lakás. A vidéki nagyvárosokban már 76 ezer forinttól elérhető egy kis garzon.

Az árak meredeken emelkednek a bérlemény méretének növekedésével párhuzamosan: egy másfél, kétszobás lakás havi bérleti díja 130 és 170 ezer forint közé pozícionálható a fővárosban, de ehhez 20-30 ezer forintos rezsi párosul, így a lakhatás költsége 160-200 ezer forint havonta. Egy kétkeresős háztartás 400-500 ezer forintból gazdálkodva nagyjából a 40 százalékos határon van, ha ennyit fizet a lakhatásáért.

Vidéken ennél kedvezőbb az árszint, 100 ezerért lehet másfél-két szobás lakást bérelni, de ott a nettó átlagkereset is alacsonyabb a budapestinél.

A magas albérleti díjak a kereslet-kínálat viszonyával magyarázhatók: jelenleg jóval többen költöznének albérletbe, mint ahány lakás kiadó. Ezért az árak jelentős csökkenésére nem lehet számítani. Ugyan jelentős számú lakás áll üresen, ám a tulajdonosok egyéb megfontolások miatt nem kívánják az ingatlant bevezetni a piacra. A lakástörvény módosítása, a bérbeadók biztonságérzetének megerősítése, a megfelelő garanciarendszer kialakítása segíthetné elő, hogy a piacra kerüljenek ezek a ma még üresen álló, magántulajdonban lévő lakások. Ez a változás akár megállíthatná az albérleti díjak növekedését.

Közösen bérelni

Az egyetemekhez tartozó kollégiumi férőhelyek szűkös számára reagált az albérletpiac. Az egyetemisták, főiskolások körében népszerűvé vált a közös lakásbérlés: egy 2-3 szobás lakás rezsivel 280-300 ezerért elérhető Budapesten, de ez az összeg 4-5 részre oszlik, így egy főre 60-75 ezer forint jut havonta. Vidéken ennél olcsóbban is találni ekkora ingatlant. A közös együttélés ezzel együtt sok kihívást jelent, nem csupán a bérlemény árában, de a közös tereken is osztozni kell a bérlőknek.

Jellemző albérletárak Budapesten és a vidéki nagyvárosokban

Hol

Típus

Kiadási átlagár

Belváros

tégla egy szobás

122 500

tégla másfél-két szobás

165 223

tégla két és fél-három szobás

235 341

Buda

tégla egy szobás

119 267

tégla másfél-két szobás

149 705

tégla két és fél-három szobás

246 379

Külpest

tégla egy szobás

107 900

tégla másfél-két szobás

131 042

tégla két és fél-három szobás

216 000

Vidéki nagyvárosok

tégla egy szobás

75 909

tégla másfél-két szobás

95 455

tégla két és fél-három szobás

119 545

Kérdés persze, hogy mi éri meg jobban, a vásárlás vagy a bérlés? „Egy átlagos – 2 szobás, 55-60 négyzetméteres lakás – havi hiteltörlesztése, megfelelő futamidő és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk” – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

„Megtévesztő lehet az első ránézésre kedvezőnek tűnő lakásvásárlási opció. Amíg az albérlethez elég letenni egy-két havi kauciót, addig a hitellel terhelt lakásvásárláshoz jelentős önrészre, vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévő lakásra bejegyzett jelzálogra) van szükség. A hitel futamideje 20-30 év, kis túlzással élethosszig tart, míg az albérletet keresők túlnyomó többsége csak néhány évre tervez.”

10 millió forint az álomotthonhoz

Lakásvásárlás előtt állsz és a legkedvezőbb kölcsönt keresed? Lakáshitel kalkulátorunk segít dönteni! 20 éves futamidővel 10 millió forintos hitelt az alábbi konstrukcióval vehetsz fel, ha fontos a törlesztőrészlet nagysága: az egyik legkedvezőbb ajánlatot jelenleg a K&H Bank üzleti feltételű lakáshitele nyújtja 53 528 forintos induló törlesztőrészlettel és 2,81 százalékos induló THM-mel. A CIB Bank Uno lakáskölcsön 54 305 forintos törlesztőrészlettel és 2,81 százalékos THM-mel vehető fel. Ezt az Erste Bank lakáscélú hitele 54 613 forintos törlesztőrészlettel és 2,87 százalékos THM-mel követi. Az MKB Bank lakáshitelének 55 460 forint a törlesztőrészlete, a THM pedig 3,04 százalék. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ismét több száz diák kapott hasznos útravalót a pénzügyek világába

Ismét több száz diák kapott hasznos útravalót a pénzügyek világába

Újabb négy helyszínen folytatódott a Privátbankár.hu Pénzügyi Tudatosság Diákfórum sorozata a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával, ahol a résztvevők több fontos témával is megismerkedhettek. Családi költségvetés, befektetések, a jövő fizetési módszerei - ma már nem kérdés, hogy ezekkel a diákoknak is érdemes foglalkoznia.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?