|
| Mosolygós kirakatvevők a cég sajtófotóján. A tumultus odébb kezdődik. (Fotó: Aldi Süd) |
Mennyit keres tulajdonképpen egy pénztáros az Aldinál? Az olcsóság képe, amit az áruházlánc kialakított, a dolgozókra is vonatkozik? – teszi fel a kérdést a német Stern magazin weboldala.
Az Aldi Südnél az első évben 950 eurót fizetnek a kezdő, még betanítandó munkaerőnek, ami a második évben 1200 euróra emelkedik. (Ez mintegy 309, illetve 390 ezer forint.) A németek szinte mindig bruttó béreket szoktak említeni a bonyolult adózási szabályok miatt.
Egy úgynevezett duális tanulmányokat végzett munkaerő (aki az elméleti iskola mellett már szakmai gyakorlatot is végzett) 1400 eurót (455 ezer forintot) keres havonta. Ám ezek a számok általában úgy értendők, hogy kapnak 13. havi fizetést, plusz karácsonyi és nyaralási fizetéskiegészítést is.
Háromnegyed millió forintért?
Különböző német karrieroldalak szerint azonban az áruházláncoknál az eladók 11-15 eurós órabérekért dolgoznak. Ez olyan 1800-2500 euró lehet egy hónapban. Egy másik statisztika, a Hans Böckler Alapítvány szerint bruttó 2329 euró (757 ezer forint) a jobbak, képzettebbek fizetése a szakmában. A magasabb számok tehát a tapasztaltabb, bevált munkaerőre vonatkoznak.
Mennyi marad adó után?
Mennyi a nettója ennek a 2329 eurónak? Ez rengeteg mindentől függ, a családi állapottól és a házastárs fizetésétől kezdve a gyerekek számán át az egyházi adóig, de még a lakhely is számít. Egy internetes kalkulátor alapján azt mondhatjuk, hogy körülbelül 1550 euró (504 ezer forint körüli) marad nettó egy egyedülálló esetében. Durván harmada megy el a bruttónak adókra.
Ám ezt csak kevesen érik el, ugyanis nagyon sok a szakmában a félmunkaidős, részmunkaidős állás, több, mint a dolgozók fele ilyen. Főleg a kasszánál. Így valójában csak 1600-1800 euró között van az átlagfizetés az Aldinál, de csak 18,5 órás átlagos heti munkaidővel. A dolgozók kétharmada egyébként nő.
Húzós a norma
A Focus.de magazin oldala statisztikák helyett egy konkrét pénztárost interjúvolt meg, aki 28 éves, de már 15 éves kora óta dolgozik az Aldinál. Közben képesítést is szerzett. Szerinte az, hogy mennyire stresszes a munka, nagyban az üzletvezetőtől függ. Van például, amelyik állandóan hajtja a pénztárosokat, a másik inkább másik pénztárat nyittat, ha sokan vannak.
Ám van norma, egy bizonyos mennyiségű árú, amit egy bizonyos idő alatt be kell olvasniuk a szkennerrel. Ez óránként 3400-3500 árucikk, vagyis majdnem minden másodpercben egy. A sztornózások számát is nézik, amikor pedig nem kasszában vannak, árut kell kipakolni. Itt egy raklapra maximum 15 percük van, ami szintén húzós.
A külföldiek kedvesebbek
Ezzel a nyomással sarkallják a dolgozókat magasabb teljesítményre, hogy spóroljanak a létszámon, személyi költségeken és alacsonyan tarthassák az árakat. Ám a pénztárosnő azt mondja, komoly konzekvenciája soha nem volt, ha a nap végén nem stimmeltek a számai.
Emellett a vevőkre is kell figyelni, akik nem szeretik a hosszú sorokat, és néha túl sokáig tart elpakolniuk, főleg az idősebbeknek. Sok vevő pedig morog, ha valami nem megy flottul. “Főleg a németek, akik gyakran lenéznek, amikor látják, hogy török migrációs háttérrel rendelkezem. A külföldiek gyakran kedvesebbek” – mondja a pénztáros. (Akinek eszerint legalább az egyik szülője török származású.)
Terepjárós bioanyukák
A legrosszabb vevők szerinte a “főállású bioanyukák”, akik óriási terepjáróval érkeznek, és megsértődnek, ha nem pakolhatnak be mindent rögtön a pénztárnál a szatyraikba, feltartva ezzel az egész sort. Viszont felbukkanásuk jelzi, hogy az Aldi nemcsak szerény minőségű olcsó termékeket kínál, elmozdult a jobb termékek felé is.
A pénztárosnő mintegy bruttó 2400 eurót keres egy hónapban, plusz 13. havi fizetés, plusz egy fél havi fizetésnek megfelelő vakációpénz, plusz a túlórapénzek. Alapmunkaideje 38 óra hetente, és évi 30 nap szabadságot kap. A nyugdíjkorhatára a jelenlegi szabályok szerint 65 év lenne.
721 hely
A Gehaltsvergleich.de weboldalon egyébként jelenleg 721 szabad pénztárosi állásról tudnak országszerte, 1562 - 2763 eurós bruttó fizetésekért.
(A német nyugdíjakról, azok finanszírozásáról írtunk tegnapelőtt itt, a magyar nyugdíjakról pedig itt. A folytatódó németországi bevándorlásról, a menekültek által támasztott munkaerő-piaci konkurenciáról pedig itt volt szó.)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
