Hirdetés

Jó üzlet-e a közmunka az államnak?

Füstös Móni, Zsiborás Gergő, 2012. szeptember 19., 12:34

A közmunkások a rájuk költött pénz harmadát kapták meg 2012-ben: egy közfoglalkoztatottra ugyanis 122 ezer forintot költ az állam, a közmunkások azonban csak 47 ezer forintot kapnak kézhez. Az állami költség kétharmada, a járulékokra, a közszolgáltatás megszervezésének költségeire és a foglalkoztatáshoz szükséges eszközökre megy el.

A foglalkoztatotti létszám statisztika adatai szerint a vizsgált körből 2011-ben havi átlagban 60 900 főnek tudtak munkát adni, ami 60 milliárd forintjába került a költségvetésnek. Az idei év első hét hónap adatai szerint a közfoglalkoztatásban átlagosan 82 400 főt alkalmaztak és erre eddig 70,4 milliárd forintot költött el az állam az idei keretből, amely 132 milliárd forint.

A Policy Agenda számításai szerint ez alapján a 2011-ben egy fő havi foglalkoztatása 82 ezer forint kiadást jelentett az adófizetőknek, míg ebben az évben az év első hét hónapjában, egy közfoglalkoztatottra havonta 122 000 forintot költött az állam.

Van, hogy a munkaszervezésre több jut, mint a közmunkás bérére

Ebből a közfoglalkoztattokat csupán nettó 47 ezer forintot kapnak meg. Ez a bér az államnak 92 263 forintjába kerül, azaz a korábban említett 122 ezer forintból 30 ezer forintot nem közvetlenül a munkások bérére használnak fel. Az összes költség ugyanis a közfoglalkoztatottak bérét, annak járulékait foglalja magában, valamint a közszolgáltatás megszervezésének költségeit, és a foglalkoztatáshoz szükséges eszközöket is. Magyarul, az állam a maximum 47 ezer forintos nettó bért jelentő közmunkára fejenként 30 ezret költ - a többi ugyanis járulékbevétel, vagyis olyan tétel, amit az állam az egyik zsebéből a másikba rak.

16 500 közmunkás keresett 47 ezer forint alatt

A közmunkaprogramokban vannak 4, 6 és 8 órás műszakok. A hírhedt nettó 47 ezer forint a 8 órás munkákra jár, a több esetben a ledolgozott óraszám arányában változik ez az összeg, vagyis 6 órás munka esetében 35 250 forint, 4 órás munkánál viszont már csak 23 500 forint jár - ez utóbbi esetben a munkaszervezésre kiadott átlag 30 ezer forint alatt marad a közmunkás havi bére. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az idei év első 7 hónapjában 65 900 fő dolgozott a közfoglalkoztatottak közül teljes munkaidőben - vagyis havonta átlagosan ennyien kaptak nettó 47 ezer forintos fizetést.

Kérdésünkre a közmunkaprogramokról elemzést készítő Policy Agendánál elmondták, hogy a gyermekek után járó adókedvezmény javíthat ezeken a számokon, két munkanélküli szülő esetén ugyanis jár a kedvezmény, más esetben viszont nem.

Hány közmunkás is van?

Az sem egyértelmű ugyanakkor, hogy hány közmunkás is van. A kormányzati kommunikáció 205 ezer főt emleget (a cél 200 ezer volt 2012-re), ez azonban nem azt jelenti, hogy most ennyien vesznek részt a programban és dolgoznak folyamatosan, hanem hogy eddig ennyien vettek benne részt hosszabb-rövidebb ideig. Ebben az évben eddig havonta átlagosan 82 400 főt tudott foglalkoztatni egyidejűleg a program (ebből 16 500-an nem 8 órában dolgoztak). Kérdéses, hogy a 100 ezer fős foglalkoztatottság elérhető-e az év végére (havi átlagban). A közmunkaprogramban ugyanis sok az idényjellegű munka, ami adott hónapban emelheti azok számát, akik így jutnak munkához. Jelentősen emelkedett viszont a közmunkások száma, ha azt nézzük, hogy a 2011-es havi átlag 60 900 foglalkoztatott volt.

A KSH legfrissebb adatai szerint a költségvetési szférában 745 ezren dolgoztak (12 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 83 ezren közfoglalkoztatás keretében - vagyis a közszférában dolgozók több mint 11%-a közfoglalkoztatott. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első hét hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 65,9 ezer fő) a 2011 azonos időszakinak.

A kormány által benyújtott költségvetés szerint 2013-ban 250 ezer embernek adnak közmunkát (bár a kormányfő 300 ezres célszámról, Matolcsy György pedig 400 ezres közmunkásról beszélt nem rég), és ezzel egyidőben jelentősen, majd 16%-kal növelik a közfoglalkoztatás keretösszegét, ezért fontos lenne alaposan átgondolni, hogy akár a dolgozók bérének növelésével, akár hatékonyabb szervezéssel, mi módon lehet minél racionálisabban elkölteni ezt a pénzt. A közfoglalkoztatottak nettó bérének emelése még a belső fogyasztás szempontjából is megtérülhetne ugyanis, hiszen e rétegek jövedelmének jellemzően minden egyes forintja a hazai gazdaságba kerül vissza.

A mostani szabályozás szerint három csoport számára biztosítható a közfoglalkoztatás: a foglalkoztatási helyettesítő támogatásra jogosultak, a rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek és az álláskeresők számára.

Hirdetés
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?

A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?

A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Advertisement

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX44207.50+0.06%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?