Hiába a forint erősödése, a választásokat követő optimizmus, az alacsony infláció, a nemzetközi helyzet, a közel-keleti háború és az ebből eredő energiaválság miatt még áprilisban sem várható újabb kamatvágás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
Az MNB monetáris tanácsa 16 hónap (úgy tűnik, most ez a szám a favorit, lásd az Orbán-kormány 16 évet követő távozását) után februárban döntött egy enyhe, 25 bázispontos lazítás mellett. Ezzel 6,25 százalék lett az alapkamat. A szokás szerint a kamatdöntések előtt elkészülő Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakértők részletesen kifejtették, milyen hatással lehet az új kormányzatnak az uniós források felszabadítására és az euró bevezetésére vonatkozó terve a reálgazdaságra, illetve felvázolták a Hormuzi-szoros blokádjával kapcsolatos egyes forgatókönyvek adta lehetőségeket is.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra számít, az MNB most még kivár, de ha nem csak pár órára indul meg a hajózás a Hormuzi-szoroson, akkor a jegybank elkezdi csökkenteni az irányadó rátát. Kicsit optimistább Molnár Dániel aki szerint a választások utáni piaci reakciók miatt „mégis lehetséges, bár nem valószínű, hogy lazít a jegybank”. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője szerint a mozgástér megvan a lazításhoz, megfelelne az adatvezérelt üzemmódnak is, de az inflációs kockázatok, valamint a jegybanki hitelesség visszaépítéséhez szükséges óvatos és türelmes megközelítés miatt ennek csekély az esélye.
Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint is normalizálódtak a jegybanki árazások, a magyar kamatelőny pedig lehetővé teszi a jegybanki óvatosságot. Konkrétabban beszélt Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Centrum igazgatójának álláspontja szerint az év utolsó negyedében lehet szó kamatvágásról, de ha továbbra is megmarad a forint ereje, az teret engedhet egy korábbi, harmadik negyedévi lazításnak is.
Szintén az év végére vár 5,75-6 százalékra mérsékelt alapkamatot Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint az EU-s forrásokkal kapcsolatos előrelépés és a hazai pénzügyi piacok stabilitása esetén decemberig 1-2 negyed százalékpontos kamatcsökkentés reális lehet.
A leginkább derülátó előrejelzést Nyeste Orsolya adta lapunknak. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint a forintárfolyam, a kockázati prémiumok csökkenése és az alacsony infláció „amellett szólnak, hogy hamarosan újraindulhatnak a kamatcsökkentések”.
További részletek az Mfor cikkében.
Újra megerősítette hétfőn Naím Kászim, a Hezbollah libanoni síita milícia vezetője, hogy ellenzi a Bejrút és Izrael közötti közvetlen tárgyalásokat.
