A kisüzemi sörfőzdék évek óta piacra jutási nehézségekkel küzdenek, piaci súlyuk miatt ugyanis a nagy vállaltok olyan szerződéseket kötnek a vendéglőkkel, kocsmákkal, éttermekkel, hogy a kisüzemek nagyon nehezen jutnak be ezekre a helyekre - mondta Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke kedden az M1-en.
A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének talán most megcsinálja a kormány a nagy dobbantás lehetőségét: ma a hvg.hu értesülésére reagálva Lázár János közölte, nem vonják vissza a lex Heinekent, amely tiltott önkényuralmi jelkép használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját, de legalábbis óriási pénzbüntetéssel sújtana. Persze a kormány itt nem áll meg, vizsgálják a sörgyárak működési szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátó-ipari vállalkozások viszonyát is.
Van azért közös pont
Persze a közös cél érdekében össze lehet fogni a négy nagy magyar székhelyű sörgyártóval: a Magyar Sörgyártók Szövetsége nevében Schillinger Attila igazgató, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete részéről pedig Gyenge Zsolt elnök írta alá azt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megküldött levelet, amelyben arra kérik Varga Mihályt, hogy csökkentse a kormány 27 százalékról 18, majd 5 százalékra a csapolt sör áfáját.
| A kisüzemi sörfőzde azt jelenti, hogy a vállalkozás éves termelése nem éri el a 8000 hektolitert. Mintegy 60 ilyen vállalkozás működik Magyarországon, és a piac 1-2 százalékát fedik le a kisüzemek. |
Alapvetően jó hangulatban zajlott a kereskedés a budapesti tőzsdén, a Mol 8 százalékot meghaladó csökkenésétől sem szabad megijedni. 
