Hirdetés

Itt a Pravda: Orbán Szlovákiában is építené az atomot

2014. december 05., 16:42

Amennyiben az MVM-nek sikerül megvásárolnia az olasz Eneltől a szlovák villamosművek (SE) többségi tulajdonrészét, a magyar energetikai vállalat befejezi és üzemeltetni is fogja az SE tulajdonát képező mohi (Mochovce) atomerőmű új blokkjait – írta pénteken a pozsonyi Pravda az MVM stratégiai igazgatójával készített interjúban.

„A független szlovák lap azzal összefüggésben jelentetett meg interjút Harmati Györggyel, az MVM csoport stratégiai igazgatójával, hogy az MVM és a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft, mintegy két hete, közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészének megvásárlására” – írja az MTI. A szlovák villamosművek többségi tulajdonrészét - a vállalat részvényeinek 66 százalékát - jelenleg az Enel birtokolja, azt az olasz energetikai óriás 2006-ban vásárolta meg 839 millió euróért.

Az Enel tavasszal erősítette meg, hogy – saját adósságlefaragási terveinek részeként – el kívánja adni a Wall Street Journal által két milliárd euró értékűre becsült szlovák cégben birtokolt tulajdonrészét, amely iránt jelenleg az MVM-en kívül a cseh energetikai művek (CEZ) is érdeklődik.

Hirdetés
(Fotó: Wikimedia Commons, Szeder László)
(Fotó: Wikimedia Commons, Szeder László)

A szlovák villamosművek – amely a régió második legnagyobb villanyáram-előállítója, 5739 megawatt beépített erőművi kapacitással rendelkezik – Szlovákiában 2 atomerőművet, 34 vízerőművet, két hőerőművet és két naperőművet birtokol. Ezek között van a mohi atomerőmű is, amelynek harmadik és negyedik blokkja jelenleg is építés alatt áll, de azok beüzemelési időpontját már többször későbbre tolták – folytatja az MTI.

Az építkezés, Szlovákia történetének legnagyobb beruházása, annak kivitelezése még 2008-ban kezdődött, s az aktuális tervek szerint 2017-ig készülhet el. Ugyanakkor a szlovák médiában megjelent egyes vélekedések szerint, a késlekedés hátterében az állhat, hogy az Enelnek nem áll érdekében az építkezés befejezése, egyebek mellett azért sem, mert az új blokkok áramtermelése a csökkenő villanyáram árak mellett veszteséges is lehet – írja az MTI, ami kérdéseket vet fel Paks 2-vel kapcsolatban is.

Az MTI nem emlékezik meg arról, hogy Ausztria és Szlovákia viszonyában komoly problémákat okozott az atomerőmű, ami így esetleg Magyarországra nézve is kellemetlen lehet. Az atomerőmű új blokkjainak tervezett átadása „2013-ban a szlovák legfelsőbb bíróság kedvezőtlen döntése miatt meghiúsult (…) Az erőmű bővítése körül széleskörű nemzetközi vita bontakozott ki, amikor Szlovákia az atomenergiát ellenző Ausztria kérdéseire adott válasz nélkül zárta le a nemzetközi hatásvizsgálatot” – írja a Wikipedia.

„A szlovák kormány ezek után kénytelen volt bocsánatot kérni. Az atomerőmű bővítése ellen egyébként Tatabánya városa is szót emelt. A 2010 novemberében keletkezett tűz eltitkolása ugyancsak nem szolgálta az erőmű biztonságos és átlátható működéséről festett szlovák ígéret teljesülésébe vetett hitet” – írja az emberek által szerkesztett ingyenes lexikon.

Harmati György a Pravdának adott interjújában a mohi atomerő új blokkjaival összefüggésben azt mondta: az MVM a jelenlegi fázisban azt feltételezi, hogy befejezi és üzemeltetni is fogja azokat – folytatja az MTI.

A magyar energetikai vállalat stratégiai igazgatója terveikkel kapcsolatban elmondta: az MVM aktívan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel kiszélesítheti portfólióját a közép-európai régióban. Rámutatott: meggyőződése, hogy amennyiben az SE az MVM csoport része lenne, az megerősítené Kelet-Közép-Európa energiaellátásának biztonságát és annak köszönhetően növelni lehetne a villanyáram előállítás hatékonyságát. Illetve hozzá lehetne járulni az Európai Unió egységes energiapiacának fejlesztéséhez is.

Harmati az SE többségi tulajdonrész megszerzésének indítékait részletezve a pozsonyi lapban rámutatott: az egyik kulcsfontosságú ok, amiért az MVM érdeklődik a szlovák energetikai vállalat iránt, az, hogy az SE villanyáram-termelésének 75 százalékát szennyezőgáz-kibocsájtás mentes forrásokból termeli. Az energiaforrások mibenlétére való tekintettel feltételezik, hogy az atomenergetika és a vízierőművek a jövőben is nyereségesek lesznek.

Ezzel összefüggésben megjegyezte: bár egyelőre nem rendelkeznek részletes információkkal a mohi atomerőmű blokkjainak befejezéséhez szükséges kiadások mértékéről, bíznak benne, hogy alkalmuk lesz ezekkel az információkkal megismerkedni a kötelező érvényű ajánlat előkészítésének szakaszában.

Fidesz-Greenpeace: aggályos a mohi atomerőmű bővítése

A magyar határtól alig 40 kilométerre, a szlovákiai Mohiban (Mochovce) épülő új atomerőművi blokkok építési technológiája elavult, és nem vizsgálták a bővítés lehetséges magyarországi hatásait, ezért új engedélyezési eljárásra lenne szükség – hangsúlyozták környezetvédelmi szervezetek képviselői Esztergomban, az atomerőmű tervezett bővítéséről tartott közmeghallgatáson a Fidesz.hu 2009-es archív cikke szerint.

A megépíteni szándékozott két új blokknak nincs olyan vasbeton burkolata, amely ellenállna egy rázuhanó repülőgépnek. A terület földrengésveszélyes zónában van, ahol már 7,2-es erősségű rengés is előfordult, azonban az erőmű legfeljebb 6-os rengésnek tudna ellenállni. Aggályos a környezetvédők szerint az is, hogy a bővítés 1980-as technológiával készült tervek alapján történne, továbbá senki nem vizsgálta egy esetleges baleset magyarországi hatásait. A Greenpeace minden szabály arculcsapásának nevezte, hogy jelenleg az előzetes környezetvédelmi eljárások zajlanak, azonban az építkezés közben folyik.

Az uralkodó szélirány miatt egy esetleges katasztrófa a Duna menti településeket szennyezné, ezért Meggyes Tamás polgármester korábban levélben fordult a környezetvédelmi miniszterhez, hogy mindent tegyen meg a beruházás megépülése ellen.

A mohi atomerőmű első két blokkja az 1980-as években épült, és a szlovák áramszolgáltatás privatizálása során a vevőnek, az olasz ENEL-nek vállalnia kellett a hármas és négyes blokk megépítését. A tervezett blokkok technológiája megegyezik a paksi erőművével. A beruházás költsége 2,7 milliárd euró, a térségben 3500 új munkahelyet hoz létre – írták még 2009-ben.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Kibocsátani mindenütt jó, de a legjobb otthon

Kibocsátani mindenütt jó, de a legjobb otthon

Csökkentik a felesleges bürokráciát, támogatják a bankok technológiai fejlődését és erősítik a pénzügyi szektor stabilitását is a bankok szavatoló tőke számítására vonatkozó, az eddigi prudenciális keretrendszert (CRD, CRR) módosító új változásai. A Magyar Nemzeti Bank szakértőjének szakcikkét közöljük.

Hirdetés

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX45338.26+0.96%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 300 forint volt novemberben. Én ennél