2025. március 17-én vezette be a magyar kormány az árrésstopot – ekkoriban épp csúcson voltak az élelmiszerárak, a Privátbankár Árkosár is drágább volt, mint valaha: majdnem 40 ezer forintba került a családi élelmiszer-nagybevásárlás. Nem csoda, hogy egy év elteltével, 2026 márciusában szép éves árcsökkenést tudtunk kimutatni: az árindexünk elérte a mínusz 6,5 százalékot.
Április elején azonban már a tavaly áprilisi, tehát árrésstopos számokhoz viszonyítjuk az eredményeket: mivel a magas értékek kikerültek a bázisból, arra lehetett számítani, hogy a látványos éves árindex-csökkenés megáll, és inkább stagnálás közeli folyamatokról számolhatunk be élelmiszer-fronton. A jó hír az, hogy ez nem következett be:
úgy tűnik, továbbra is csökkennek az élelmiszerárak a hazai hipermarketekben.
Ahogy 19 éve minden hónapban, úgy április 1-jén is végigjártuk három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét. Az Auchan, az Interspar és a Tesco üzleteiben is ugyanazt a 30 élelmiszert vizsgáltuk meg, így megtudhatjuk, hogyan alakult a családi élelmiszer-nagybevásárlás ára az előző hónaphoz és tavaly áprilishoz képest.
Nem csak az árrésstop miatt lettek olcsóbbak az élelmiszerek
A Privátbankár Árkosárban a 30-ból 14 termék tartozik az árrésstop hatálya alá. Közülük az alma és a sertésmájas csak a második körben, ősszel került be az intézkedés hatály alá, így ezeknél még nem telt el az 1 év a bevezetés óta. Ha viszont a másik 12 terméket vizsgáljuk, az látszik: bár érdemben eltér egymástól az árrésstop előtti és az 1 évvel ezelőtti (közvetlenül az árréstop bevezetése utáni) árhoz mért változás mértéke, a termékek túlnyomó többsége az árrésstop bevezetése óta is olcsóbb lett.
Mindössze három árréstopos termék drágább most, mint tavaly áprilisban: a gyümölcsjoghurt jelentősen, 33 százalékot meghaladó mértékben drágult egy év alatt, az étolaj 4,3 százalékkal lett drágább, a sajt pedig 2,2 százalékkal. A többi 9 termék ára csökkent egy év alatt – tehát akkor sem látunk áremelkedést, ha a mostani árrésstopos árat az egy évvel ezelőtti árrésstopos árhoz hasonlítjuk.
Különbség azért bőven akad a 12 és 13 hónappal ezelőtti árhoz képest, a bázishatás tehát érvényesül: ahogy alábbi grafikonunkon is látszik, egyetlen érintett terméknél sem éri el az éves árcsökkenés mértéke az árrésstop előtti árakhoz mért csökkenést:
A várakozásainkhoz képest tehát kisebb volt a statisztikai hatása annak, hogy a bázisból kikerültek a rekordszinten tartózkodó árak. Az egy éve érintett árrésstopos termékek átlagosan 5,3 százalékkal olcsóbbak most, mint tavaly áprilisban, és 2,5 százalékkal olcsóbbak lettek egy hónap alatt is.
Ez egyrészt jó hír az inflációs alapfolyamatok szempontjából, mert azt jelenti, hogy érdemben csökkent az inflációs nyomás az alapélelmiszereknél – az erőteljes inflációs kockázatokkal is fenyegető energiaár-sokk idején ez némi bizakodásra ad okot a fundamentumokat illetően. Másrészt végképp megkérdőjelezi az árrésstop további fenntartását – mivel a piaci folyamatokba történő ilyen súlyos beavatkozás minden esetben káros hatásokkal is jár, amelyek az eltelt idő függvényében hatványozottabban jelentkeznek, már rég itt lett volna az ideje a kivezetésnek.
Magyarázat persze van az intézkedés fenntartására – csakhogy az inkább politikai (a közelgő választások), nem pedig szakmai.
Tavaly áprilishoz és idén márciushoz képest is sokat csökkentek az árak
Az árrésstopos kitérő után nézzük az eredményeket! A már említett kellemes meglepetést főként az hozta, hogy az előző hónaphoz képest szokatlanul nagyot csökkentek az árak. A vizsgált 3 áruházból kettőben is 4 százalékos vagy afölötti havi árcsökkenést mértünk, az átlagos havi árcsökkenés mértéke 3,2 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy
1189 forinttal olcsóbban vásárolhattunk be áprilisban, mint márciusban.
Éves szinten mindhárom áruházban 4 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentésről adhatunk jelentést: az Auchan, a Tesco és az Interspar is 4,3 – 4,6 százalék közötti mértékben engedett tavaly áprilisi (tehát már árrésstopos) áraiból.
Az éves átlagos árcsökkenés 4,5 százalékos lett – 1661 forinttal volt olcsóbb a családi nagybevásárlás idén húsvét előtt, mint tavaly.
Az áruházakban mért végösszegekben nincs érdemi különbség, a legolcsóbb és a legdrágább hipermarket között is csak 1674 forint a különbség, ezeken a szinteken ez az 5 százalékot sem éri el.
A családi élelmiszer-nagybevásárlás átlagos értéke 2026. áprilisában 35 475 forint lett.
|
Ennél kevesebbet akkor fizethetnénk, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban adják: így akár 31 852 forintból is megúszhatnánk a nagybevásárlást. Ez ugyan 10 százalékkal alacsonyabb az átlagértéknél, de még a „védett” üzemanyagárak mellett is meggondolandó, hogy rászánunk-e tripla időt, utánajárást a vásárlásra.
Ami továbbra is igaz: a hűségprogramokkal az általunk mért áraknál valamivel alacsonyabbakkal is találkozhatunk (módszertanunknak megfelelően a csak hűségprogramokkal elérhető árakat nem vesszük figyelembe, a „normál” akciós árakat viszont igen).
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
A havi árcsökkenésben az élen járt a krumpli (a választásokhoz közelítve ez pikáns hír), ami közel 27 százalékkal került kevesebbe egy akciónak köszönhetően. 10 százalékot meghaladó havi árcsökkenést mértünk a tejfölnél, a tömény szeszesitalnál és a narancslénél is. Jelentősebb havi áremelkedést csak az almánál mértünk (plusz 11 százalék).
Tavaly áprilishoz képest négy termék ára nőtt jelentősebben (tehát 10 százalékot meghaladó mértékben), közülük a gyümölcsjoghurt drágult a legjobban, emellett a tea és a banán került még fel a dobogóra. A legnagyobb árcsökkenést a krumpli esetében mértük (mínusz 41 százalék), de sokkal olcsóbb lett a sertésmájas és a narancslé is (30 százaléknál nagyobb árcsökkenés).
A jelentősebb, 10 százalékot meghaladó árváltozásokat az alábbi grafikonon ábrázoltuk:
Kellemes meglepetés érhette azokat az időseket, akik a húsvéti hosszú hétvége előtti napokban intézték havi nagybevásárlásukat. Ilyen alacsony árakat utoljára két éve, 2024 tavaszán tapasztaltunk - írta laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkünkkel egy időben megjelenő Nyugdíjas Árkosár-felmérésében. Részletek >>>
Hol a legolcsóbb? Krumpli, medvehagyma, zsír
A Privátbankár Árkosár-felméréseket bemutató cikkek záró rovatában mindig választunk három élelmiszert, és megnézzük, márkára és minőségre való tekintet nélkül – tehát általános módszertanunktól némileg elszakadva – hol lehet azokat a legolcsóbban beszerezni a hazai hipermarketekben.
Minden választás előtt azzal gyanúsítják egymást a szembenálló felek, hogy a választókat valódi, hosszú távra tervezett, az életünket valóban jobbá tevő programok helyett egyszeri juttatásokkal igyekeznek lekenyerezni – és valljuk be, erre számos példát valóban láttunk is a korábbi választások során kicsiben és egészen nagyban is. Egy ilyen akció a választási krumpliosztás is – ahogy azt korábban jeleztük, aki ilyesmire készül, az most jól járt az árak tekintetében, mivel tavalyhoz és az előző hónaphoz képest is olcsóbb lett a burgonya. A legolcsóbbat ezúttal az Auchanban találtuk: Németországból származó sárga krumplit árultak kétkilós kiszerelésben mindössze 149 forintért – ez mindössze 74,5 forintos kilónkénti árat jelent. A Tescóban a 10 kilós kiszerelésű holland krumpli kilónkénti ára volt a legalacsonyabb (180 forint), az Intersparban pedig az ötkilós S-Budget magyarországi krumpli jött ki a legolcsóbbra kilónként (216 forint).
Ha már egyszer egy politikus megörvendeztet minket némi korrupciós krumplival, csinálhatunk belőle hagymás tört burgonyát – vagy egy továbbgondolt változatot, medvehagymás tört krumplit. Az ehhez szükséges medvehagymát minden hipermarket Magyarországról szerezte be; a legolcsóbban a Tescó adta a 10 dekás csokrot (429 forint), az Auchanban 799 forintba került, az Intersparban pedig 899 forintba.
A harmadik hozzávaló a zsír: ebből a legolcsóbbat az Intersparban találtuk, a Semec házi sült sertészsír kilónként 860 forintba került. A Tesco legolcsóbb versenyzőjét a Kométa gyártotta, az 915 forintos kilónkénti áron került a polcokra. Az Auchanban a Régimódi Sertészsír kilója 1159 forintba került, ezt találtuk ott a legolcsóbbnak.
Moszkva figyelmeztette a balti államok kormányait, hogy reagálni fog, ha megnyitják légterüket az ukrán fegyveres erők Oroszországot támadó drónjai előtt. 
