Az utóbbi években igen népszerűvé vált a magyar állampapír, azon belül a fix kamatú, egy éves Kamatozó Kincstárjegy, amely jelenleg 2,25 százalékot fizet, és az inflációhoz között PMÁK (Prémium államkötvény) különböző sorozatai. A tavalyi decemberi év/év infláció 1,8 százalék volt, az éves átlagos infláció pedig 0,4 százalék, a korábbi pár évben gyakran volt nulla körüli vagy az alatti a pénzromlás értéke.
Akkor most az inflációkövető államkötvények tulajdonosai jó magas, akár 4-5 százalékos kamatot is kaphatnak? Nem egészen, ennyire nem egyszerű. Az állam ugyanis ügyesen számol, különböző trükkökkel eléri, hogy olyan nagyon ne szálljon el ez a kamat. Egyrészt nem az év végi inflációt veszik alapul, ami most 1,8 százalék, hanem az éves átlagosat, ami csak 0,4 százalék. Ez emelkedő infláció esetén az államnak jó, csökkenő infláció esetén lehetne jó a befektetőknek, de az utóbbi eset csak ki tudja, mikor, hány év múlva fog legközelebb bekövetkezni.
A másik trükk, hogy a kamat megállapítása meglehetősen késve történik, például a most kapható 2021/I (és 2019/L) jelzésű kötvények egészen 2017. október 20-ig a 2015-ös, nulla százalékos inflációs mutató alapján fizetnek majd (csak a 3,25, illetve 2,75 százalékos kamatprémiumot). Pedig akkor már közel két évvel leszünk odébb. Utána, október végétől a 2016-os pénzromlás után 3,65 százalék kamat valószínű, de akkor már lehet, hogy három százalék körül lesz az infláció értéke az országban.
(A szabály: „A kamatbázis megegyezik a megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével, azzal, hogy amennyiben ez az érték negatív lenne, akkor a kamatbázis 0%-kal, azaz nulla százalékkal egyenlő.”)
Persze elvileg fel lehet fogni úgy is, hogy a 2018. október 20-án kifizetett 3,65 százalék utólag, a 2016-os infláció kompenzálására szolgál, de akkor ki fogja megfizetni a kötvényesnek a tőkéjére a futamidő utolsó 22 hónapjára jutó inflációt, kamatot, reálkamatot?
Azért mégsem mondható az, hogy ezek a kötvények rosszak és nem érdemes vásárolni belőlük. Pontosabban lehet, hogy rosszak, de nincs jobb. A kamatok a bankban is és a rövidebb futamidejű állampapíroknál is még alacsonyabbak, és nincs igazán jele annak, hogy ebben változás várható. Lehet, hogy a többi megtakarító pénze folyamatosan fog veszíteni értékéből, ezek a Prémium-papírok pedig, ha nem is a meghirdetett három százalék körüli reálkamatot, de valamennyi kis reálkamatot várhatóan hozni fognak.
A korábbi kötvényeknél, ahogy grafikonunkon is az látszik, a Prémium-sorozat megállapított kamatai (piros pontok) szinte mindig elérték vagy jelentősen meg is haladták az egy éves Kamatozó Kincstárjegy kamatát. Ez jelenleg 2,25 százalék, és emelhetik ugyan, mégsem túl valószínű, hogy a közeljövőben jelentősen három százalék fölé menjen.
Ami a korábban kibocsátott PEMÁK-okat illeti, a régi sorozatoknál még volt olyan, hogy a decemberi év/év inflációt használták, vagy nem év végi, hanem év közepi inflációs számokat, vagy csak nem volt ekkora időbeli csúszás az inflációs év vége és a kamatmegállapítás között. Némelyik kötvény befektetőit még érheti kellemes meglepetés.
Keleti szomszédunknál is élénkebb a külföldi turizmus, mint a belföldi. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
