Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában olyan szintet ért el a Kína elleni hisztériakeltés a nagypolitika és a vezető médiumok részéről, amely már a második háború előestéjének Japán-ellenes kampányát idézi. Pontosan egy hete szivárogtatta ki a Wall Street Journal, hogy idén júliusban az angolszász világ hírszerzési (Five Eyes) főnökei döntöttek arról, hogy a kínai Huawei Technologies mobilcég globális terjeszkedését megakadályozzák. A kínai cég alvezérének puccsszerű letartóztatása december 1-én Vancouverben már része volt ennek a hadműveletnek.
Egész pályás letámadás
Az elmúlt napokban az amerikai kormányzat nyomást gyakorolt Berlinre a Huawei kapcsolatos biztonsági kockázatok ügyében. A német kormány pedig szerdán már el is döntötte, hogy szigorít a vállalatfelvásárlási szabályokon a kínai terjeszkedés miatt: minden nem-EU jelentkező általi, 10 százalékos tulajdonrészt meghaladó tranzakció állami engedélyhez lesz kötve. Franciaország és Norvégia hasonló lépést fontolgat.
Az egyre inkább az amerikai biztonságpolitikai gépezet szócsövévé váló New York Times a hétvégén alig leplezett figyelmeztetést intézett a nagyobb bankok és cégek felé: álljanak be a Kína-ellenes amerikiai külpolitikai célok mögé, vagy megnézhetik magukat. A 6000 szavas cikk a McKinsey tanácsadó céget pécézte ki, amelynek az a bűne, hogy segíti a kínai Selyemút projekt (BRI) és a Made in China 2025 program menedzselését. Horribile dictu ráadásul Dominic Barton, a cég egyik vezetője tagja volt a Kínai Fejlesztési Bank tanácsadó testületének, amely pénzintézet a BRI egyik legnagyobb hitelezőjének számít.
Ausztrália és Kanada is beáll a frontba
Az ausztrál elhárítás (ASIO) már tavaly széleskörű „kínai beavatkozásról” számolt be az ausztrál politikába és az egyetemeken. A hajtóvadászat azóta is folytatódik, az elmúlt hetekben a vezető ausztrál média azzal vádolta meg a kínai születésű Pierre Yang országgyűlési képviselőt, hogy titkos kapcsolatot tart fenn a Kínai Kommunista Párttal. Egy vezető ausztrál lapban pedig olyan cikk jelenhetett meg minden további nélkül, amely a kínai gazdasági terjeszkedés megállításának fontosságát összeveti a Japán Császári Hadsereg feltartóztatásával a második világháború során.
A vezető kanadai lapok eközben örömujjongásba törtek ki annak kapcsán, hogy a Huawei alvezérének felettébb kérdéses jogalapú őrizetbe vétele páratlan válságba sodorta Ottawa és Peking kapcsolatait. Azon meg már nem is kell csodálkoznunk, hogy a neokonzervatív National Post egyenesen bűnözői természettel vádolta meg a kínai vezetést.
|
| Káncz Csaba |
Sorra jönnek a letartóztatások
Márpedig a pekingi vezetés irtózatosan feldühödött a kanadai lépésen és olyan ütéseket vitt be az elmúlt napokban, hogy Ottawa mélyen elgondolkodhat a világ folyásáról. Szerdán ugyanis a kínai elhárítás már a harmadik kanadai állampolgárt tartóztatta le és Peking még csak nem is hajlandó tárgyalni a sorsukról a kanadai hatóságokkal. Amikor megkérdezték a kínai külügyi szóvivőt az őrizetbe vételekről, ő foghegyről azt választolta: „Erről az ügyről még csak nem is hallottam”. Holott a három kanadai polgár egyike ráadásul egykori diplomata.
Ottawa és Peking között már hónapok óta folytak tárgyalások a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről. Ezt Kanada most el is felejtheti, ahogyan azt is, hogy esélye legyen a belátható jövőben komoly üzlet elnyerésére Kínában.
Káncz Csaba jegyzete
A szerző oldala itt érhető el
Riasztó jelentések érkeznek a Gázai övezetből, több mint 140 ezer ember kényszerül elhagyni a palesztin terület déli részét. 
