A norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapja a tervek szerint csökkenti a kötvények arányát teljes vagyonában és ennek részeként kivesz referencia-indexéből tíz feltörekvő országot, köztük Magyarországot. A nyugdíjalap múlt év végi 1050 milliárd dolláros vagyonából 310 milliárd dollár volt kötvényekben.
A norvég pénzügyminisztérium döntése mintegy 17 milliárd dollárnyi állami és vállalati kötvényt érint. Az elképzelést még el kell fogadnia a kormánytöbbségű parlamentnek, amire várhatóan júniusban kerül sor.
A terv szerint érintett tíz ország, amelynek állami és vállalati kötvényeit eladja a norvég állami nyugdíjalap: Chile (362 millió dollár), Csehország (50 millió dollár), Magyarország (63 millió dollár), Izrael (117 millió dollár), Malajzia (1,9 milliárd dollár), Mexikó (5,7 milliárd dollár), Lengyelország (1,05 milliárd dollár), Oroszország (1,2 milliárd dollár), Dél-Korea (6,3 milliárd dollár), Thaiföld (241 millió dollár).
A norvég pénzügyminisztérium ugyanakkor leszögezte, hogy jó üzlet esetén a nyugdíjalap ismét vásárolhat a - teljesítmény mérésére használt - referencia-indexéből kikerülő országok kötvényeiből.
A norvég állami nyugdíjalap 2017-ben döntött arról, hogy befektetési portfóliójában az addig 62 százalékról fokozatosan 70 százalékra növelik a részvények arányát. A múlt év végén a befektetéseken belül a részvények aránya 66,3 százalék, a kötvényeké 30,7 százalék, az ingatlanoké pedig 3 százalék volt.
A nyugdíjalap hét év nyereség után tavaly először zárt veszteséggel, vagyona 56,4 milliárd dollárral csökkent.
Tavaly különösen nagy, 9,5 százalékos veszteség keletkezett a részvénybefektetésekből, miközben az ingatlanokon 7,5 százalékos, a kötvényeken pedig 0,4 százalékos haszon volt.
Nem fizet osztalékot az MBH Jelzálogbank. De ez nem feltétlenül rossz hír. 
