Eddig inkább a krízisországokban fordult elő, de most Németországot is elérte: nem sikerült annyi állampapírt eladni, mint tervezték – írja a Fianncial Times Deutschland. A felkínált hatmilliárd eurónyi tíz éves államkötvénynek 35 százalékára nem akadt vevő, csak 3,89 milliárd eurónyi ajánlatot nyújtottak be a forgalmazók, amiből 3,65 milliárdnyit fogadott el a német állam, 1,98 százalékos éves átlaghozammal.
|
| (Kép: Sxc.hu) |
Felettébb aggasztó, hogy Európa legjobb bonitású országa sem tudja magát a tervezett mértékben finanszírozni – mondják a lap által megszólaltatott szakértők. Az állam hátát nyomó hatalmas adóssághegyek sújtják a keresletet – teszik hozzá. Ha a németek is így jártak, miben reménykedhetnek vajon a többi országok? – kérdezik.
A másodlagos piacot sem hagyta érintetlenül az aukció, a reggel 1,92 százaléknál járó tíz éves hozam 2,0 százalék fölé lendült. Emelkedett a francia, olasz, spanyol államkötvények hozama is, körülbelül 10-15 bázisponttal (század-százalékponttal). Az utóbbi kettő nem sokkal maradt el a kritikusnak tekintett évi hét százalékos szinttől, a lap szerint 6,87, illetve 6,63 százalék volt. De még a belga hozamok is emelkedtek tíz bázisponttal, évi 5,14 százalékra. Az amerikai állampapírok viszont profitálni látszanak a fejleményekből, hozamuk tíz évre az 1,9 százalékos határ alá esett.
A Bloomberg szerint a német aukciós fejlemények indították el lefelé az euró árfolyamát, az euró/dollár keresztárfolyam délelőtt hirtelen 1,345-ről 1,339 környékére zuhant. Az euró gyengülése a múltban is sokszor vonta maga után a forint gyengülését, valószínűleg most is ez történt és emiatt mehetett fel hirtelen 306-307 forint környékéről 311 forintra az euró.
A francia igazságszolgáltatás pénteken hatályon kívül helyezte a volt szíriai elnök, Bassár el-Aszad elleni elfogatóparancsot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
