Diktátorokat és terroristákat támogathat Trump legújabb húzásával
Donald Trump döntése, hogy kivonja Észak-Szíriából a maradék amerikai csapatokat, új esélyt ad az Iszlám Állam terroristáinak – de Putyinnak is. Az amerikai elnök – a török elnökhöz intézett fenyegetései ellenére – lényegében szabad kezet adott a törököknek a kurdokkal szemben, ami újabb menekültáradatot jelenthet, Európa felé is.
Segítenünk kell a kurdoknak, hiszen velünk harcoltak a dzsihádisták ellen, velünk, értünk is haltak meg.
Egy évvel ezelőtt így beszélt az amerikai elnök azokról a kurd katonai erőkről, amelyeket most egyszeriben cserben hagyott. Az észak-szíriai térségben állomásozó amerikai csapatok kivonását követően Erdogan török elnök, aki terroristának tekinti a kurdokat, már megindította a hadműveleteket azok erőinek kiszorítására.
A közel 40 millió kurd szétszórva él Törökországban, Irán, Irak és Szíria egyes övezeteiben. A szíriai kurdok adták az iszlamisták ellen harcoló fegyveres erők többségét, vezetését, miközben harcoltak velük arabok és az ország más etnikai kisebbségeinek tagjai is. A demokratikus katonai erők 2014 óta jelentős amerikai, valamint európai támogatással szorították vissza a dzsihádistákat. Az amerikaiak kiképzőket és légi támogatást nyújtottak, részt vettek a hadműveletekben különleges egységeik is, de a harcokat a kurdok és társaik vívták, halottak és sebesültek ezreit veszítve.
Feléledhet az Iszlám Állam
A győztes hadműveletek után ugyancsak a kurdok őrzik az elfogott iszlamistákat, a korábban azok területén élt emberek tízezreit. Beláthatatlan következmények fenyegetnek, ha a most a kurdok ellen indult török hadműveletek következtében kikerülhet a fogságból kereken 11.000 iszlamista harcos (köztük az Európából érkezettek, akik hazatérhetnek), és feléledhet a gyilkos Iszlám Állam.
Az amerikai elnök döntése egyúttal erősíti Irán, de főként Asszád, a szíriai diktátor-elnök, nemkülönben szövetségese és fő katonai támogatója, Putyin orosz elnök helyzetét és lehetőségeit a térségben. Trump – az Erdogan elnökhöz intézett fenyegetései ellenére – lényegében szabad kezet adott a törököknek a kurdokkal szemben, ami újabb menekült-áradatot jelenthet, Európa felé is.
Donald Trump már a múlt év végén kinyilatkoztatta, hogy „miután megnyerték az iszlamisták elleni háborút”, maradéktalanul kivonja Szíriából az amerikai csapatokat. A katonai vezetés és a törvényhozás tiltakozására azután csak a haderő felét vonták ki, és áthelyeztek parancsnokságokat Irakba, de mindeddig továbbra is támogatták a kurdokat.
A kurdok nem először maradnak magukra
Az Egyesült Államok egyébként nem először hagyja cserben őket. Nixon elnök a 70-es évek elején szövetségese, az Irakkal szembekerült iráni sah kívánságára titokban kurd felkelést szított Irakban. Amikor azonban 1975-ben az iráni és az iraki rendszer kiegyezett, az amerikaiak sorsukra hagyták a kurdokat. Azok közül sokat megöltek, másokat elűztek országukból.
George Bush elnök 1991-ben arra hívta fel az irakiakat, hogy keljenek fel Szaddam Husszein ellen – ám amikor az iraki hadsereg leverte a kurdok és a síiták felkelését, Washington tétlen maradt.
Kampányfogás, terelés
Megfigyelők szerint az amerikai elnök váratlan, minden észszerűséget nélkülöző döntése pusztán választási kampányhúzás.
Az elmozdítására indult eljárásról azzal is megpróbálja elterelni a figyelmet, hogy visszatér egyik korai ígéretéhez: Trump még elnökké választása előtt arról beszélt, hogy az „Amerika az első” jelszó jegyében véget vet majd a „nevetséges, végtelen”, amerikai életeket követelő külföldi háborúknak.
Lehetséges, hogy tájékozatlan választók körében sikere lehet ezzel a bizarr lépéssel, de ezúttal nem csak demokratapárti ellenfelei, hanem saját, vezető párttársai közül is sokan, nyilvánosan is elítélték a szerintük rendkívül veszélyes, az Egyesült Államok érdekeit súlyosan veszélyeztető lépését.
Címlapon
Komoly csaták várnak a dolgozókra az idei bértárgyalásokon
Nehezebben haladnak a bértárgyalások idén, mint az előző években. Míg a munkáltatók óvatosabbak lettek, tartva egy gazdasági visszaeséstől, a szakszervezetek lényegesen nagyobb béremelést tartanak indokoltnak. Emiatt van, ahol elakadt a párbeszéd. Megnéztük az egyes ágazatokban, hol tartanak a béregyeztetések.
- Putyin éktelen haragra gerjedt – feltépődött történelmi sebek
- Üzleti bénultság lett úrrá Kínán a koronavírus miatt
- Ma is majdnem megdőlt a forintcsúcs, már a járvány megszűnésére spekulálnak
- Komoly csaták várnak a dolgozókra az idei bértárgyalásokon
- Forintmélypont, gyorsuló infláció? Nem lép az MNB
- Szakadatlanul fogynak a házi- és fogorvosi praxisok
- A CDU miatt csúszhat az alapnyugdíj bevezetése Németországban
- Impeachment: Obama volt alelnöke egy videón nevetve beszélt Ukrajna zsarolásáról
- Nem változtatott az MNB az alapkamaton
További cikkek
-
Üzleti bénultság lett úrrá Kínán a koronavírus miatt
A luxusfogyasztás visszaesése, elmaradó makaói szerencsejátékosok, a légitáraságok megzuhanó részvényei, szabadságra küldött banki alkalmazottak, az autógyárak megbénult beszállítói láncai – ezek Kínában az azonnali és közvetlen következményei a koronavírus terjedésének. Tovább
-
Forintmélypont, gyorsuló infláció? Nem lép az MNB
Meggyőződése ugyanis, hogy az infláció emelkedése csak átmeneti, árfolyamcélja pedig nincs. Tovább
-
Szakadatlanul fogynak a házi- és fogorvosi praxisok
Évek óta egyre rosszabbak a betöltetlen háziorvosi, valamint fogorvosi praxisok számai. A 2020. január 1-jei friss adatok szerint a háziorvosi üres helyek száma az Állami Egészségügyi Ellátó Központ listáján 404-re nőtt, míg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél 469-re duzzadt. A fogorvosi praxisoknál hasonlóan eltérnek a két lista adatai. Melyiknek lehet hinni? Tovább
-
Nem változtatott az MNB az alapkamaton
Az a piaci várakozásoknak megfelelően maradt 0,9 százalék. Tovább
-
A CDU miatt csúszhat az alapnyugdíj bevezetése Németországban
Ne kapjon alapnyugdíjat, aki a birtokai jövedelméből él? Az alapnyugdíj ismét neuralgikus ponttá vált a Kereszténydemokrata Unió és a Szociáldemokraták között Németországban. A nagy nehezen létrehozott kompromisszum részleteiről fellángolt a vita. Hubertus Heil munkaügyi miniszter védi tervét, és próbál közvetíteni. Tovább
-
Putyin éktelen haragra gerjedt – feltépődött történelmi sebek
Újra áll a bál Varsó és Moszkva között, a Kreml szerint a lengyelek kollaboráltak Hitlerrel a Holokauszt során. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
A túlélők voltak a fő vendégek a 75. évfordulós auschwitzi megemlékezésen
Ott volt számos politikai vezető is, köztük Orbán Viktor. Tovább
-
Impeachment: Obama volt alelnöke egy videón nevetve beszélt Ukrajna zsarolásáról
Az amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás hétfői tárgyalási napján Joe Biden volt a középpontban. Tovább
-
Németországban is megjelent a koronavírus, Kínában már száz fölött az áldozatok száma
Az USA-ban pedig 25-re növelték azon repterek számát, ahol kivizsgálják a Kínából érkezőket. Tovább
-
Megint az EU asztalára került a házi pálinka, de nem biztos, hogy lesz okunk örömre
Ezúttal a tagállamok szintjén blokkolják hosszabb ideje a dossziét. Tovább
-
Koronavírus: már látszódnak a gazdasági mellékhatások
A tőzsdék elkezdtek esni, a szakértők pedig a várható gazdasági károkról beszélnek. Tovább
-
Matolcsy szerint a magyar gazdaságpolitika olyan, mint a Rubik kocka
Mindkettő magyar, leleményes és sikeres, állapította meg friss cikkében a jegybank elnöke. Tovább
-
A nap képe: így gyászolják rajongói a legendás kosarast
Kobe Bryant vasárnap vesztette életét helikopter-balesetben. Tovább
-
Olasz választások: félsiker Salvininek, kiütötték az Öt Csillagot
Visszatért a kétpólusú politikai rendszerhez Olaszország: a hétvégi tartományi választásokon Emilia-Romagnában a baloldal, Calabriában a jobboldal nyert, az Öt Csillag Mozgalom viszont gyakorlatilag megsemmisült. Tovább
-
Mennyire érte meg leépíteni az oktatást? Hamarosan kiderül
Amíg úgy versenyeznek a cégek a munkaerőért, mint most, nem jönnek elő a rendszer súlyos problémái. Hamarosan azonban változhat a munkaerőpiaci helyzet. Tovább
-
Török Áramlat: két év múlva jöhet legkorábban gáz Magyarországra
2021 végén, 2022 elején nyithatják meg a csapot. Tovább
-
A baloldal elvitte Salviniék elől Emilia Romagna tartományt
A vasárnap késő esti exitpoll-adatok szerint Stefano Bonaccini 47-51 százalék között teljesített, miközben a jobboldali Lucia Borgonzoni 44-48 százalék között állt. Tovább
-
Vagyonelkobzás, kiutasítás – folytatódik az angolszász kampány Kína ellen
Ausztrália és Új-Zéland is egyre nyomatékosabban lép fel a távol-keleti befolyásolási kísérletek ellen. Tovább
-
Megemelhetik a diákhitel maximális összegét
Megnőttek a felsőoktatási hallgatók kiadásai, ezért lehetséges, hogy kitolják a Diákhitel 1 mostani, 70 ezer forintos maximumát. Tovább
-
Még borúlátóbb lett év elején a magyar üzleti szféra
Januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindexének esése, most már több mint hároméves mélyponton vagyunk. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
