|
| Fotó: EPA/Stringer |
Szeptember 30-án jelentettük, hogy „központilag hamisított makro-adataival Kína legfeljebb már csak pár gyanútlan befektetőt tud megtéveszteni”. Nem akármilyen vád ez a Föld második legnagyobb gazdaságának kormányzatáról, hiszen ha ez igaz, akkor a világgazdaság is egészen más állapotban van, mint azt sokan velünk elhitetni igyekeznek.
Ellentmondó üzenetek Pekingből
Nos, október 19-én a nyugati politikusok és a szélesebb befektetői közösség megnyugtatására Peking éves alapon 6,9 százalékos GDP növekedést jelentett. Múlt pénteken aztán maga Hszi elnök kommentálta az örömteli hírt, kijelentve, hogy a „növekedés még mindig egy elfogadható tartományban van”.
De ha minden rendben, akkor miért kellett aznap a kínai jegybanknak (PBoC) tovább vágnia a kamatlábakat? Az 1 éves irányadó kamatlábakat 2014 novembere óta a PBoC már hatodszor csökkentette, ez alatt az időszak alatt 5,6 százalékról 4,35 százalékra. Idén augusztus óta pedig a kínai valutát eddig már 2,8 százalékkal értékelte le.
Adóssággal felfújt buborék
Valóban, míg 2008 végén Kína a fejlődő világ adósságának 6 százalékát birtokolta, ez 2015-re 28 százalékra ugrott, mivel a kínai bankok és vállalatok évi 47 százalékkal növelték hitelfelvételüket. Tavaly egy hivatalos kormányzati jelentés elképesztő adatokkal szolgált a buborék-gazdaság pazarlásairól.
Eszerint 2009 óta 6,8 ezermilliárd dollár „hatékonytalan befektetés” történt Kínában, beleértve felesleges acélkohókat, szellemvárosokat és üres stadionokat (nocsak, ott is olyanok vannak?!), annak érdekében, hogy tompítsák a pénzügyi krízis hatásait. A 2013-ban beindított, illetve befejezett összes állami beruházásnak pedig 47 százaléka fuccsolt be eddig.
Amely már kipukkant
Nos, akkor hogy is állunk ezzel a 6,9 százalékos növekedéssel, amely állítólag mindenkit megnyugtat?! Miért is zuhant például Kína devizatartaléka az elmúlt egy évben?
Hát például azért, mert a kínai gazdaság szereplői pontosan érzékelik, hogy a gazdaság milyen ütemben zsugorodik és masszív tőkemenekülésbe fogtak.Nézzük csak meg a legfrissebb adatokat közelebbről:
- kínai import: -20,4 százalék (szeptember, év/év, dollárban)
- kínai export: -3,7 százalék (szeptember, év/év, dollárban)
- Kína behozatala Ausztráliából: -20,4 százalék (szeptember, év/év, dollárban)
- kínai széntermelés volumene: -4,8 százalék (augusztus, év/év)
- kínai vasúti teherszállítás volumene: -17,3 százalék (augusztus, év/év)
Nos, ezek után a tisztelt olvasó ítéletére bízzuk, hogy valóban így néznek-e ki egy 6,9 százalékkal növekvő gazdaság részadatai.
Káncz Csaba jegyzete
Diplomáciai adok-kapok.
