Napok óta Argentínára figyel a világ, noha ott a valutaválság igen gyakori esemény immár sok évtizede. Állandóan felbukkan a populista gazdaságpolitika, melynek során az állam túlköltekezik, a hiány fedezésére pénzt nyomtat, amiből időről időre pengő lesz: már többször teljesen elértéktelenedett az ország valutája, és újat kellett bevezetni.

Ha nincs rendcsinálás, nincs pénz

Most is hasonló veszély fenyeget, de szeretnék ezt elkerülni, ezért az IMF-hez fordultak, hisz egy ilyen állapotba került gazdaságú országnak ki más adna pénzt? Kötöttek is egy szerződést, igen ám, de az IMF sem óhajtja feneketlen hordóba önteni a pénzt, így ahhoz, hogy fizessen, szükség van arra, hogy az adott ország befejezze a pénzégetést. Ezzel most szembesült is az argentin kormány, márpedig a kassza kong, nagyon kell a hitel, így elszánták magukat az intézkedésre.

Az elnök, Mauricio Macri tévébeszédben közölte népével, amit már 70 éve be kellene tartani: az ország nem költhet többet, mint amennyit megtermel. Ezért a költségvetést ki kell egyensúlyozni, egyrészt a bevételek növelésével, másrészt a kiadások csökkentésével. Klasszikus Bokros-csomag, ilyen helyzetben nem is lehet mást tenni. Megnövelik a gabonaexport vámját, ugyanakkor a minisztériumok felét megszüntetik, bár azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, melyeket zárnák be vagy vonnák össze.

Exportvám

A gabonaexportban a legjelentősebb a szója aránya, de az ország nagy mennyiségben exportál kukoricát és búzát is, tulajdonképpen 100 éve ezek miatt volt gazdag az ország, csak a mai körülmények között a mezőgazdasági export, bármilyen nagy volumenű is, kevés ahhoz, hogy az iparosodott országok szintjét elérjék vele. Mindenesetre január elsejétől egy dollár értékű exportált gabonán 4 peso vám lesz, a feldolgozott termékeknél 3 peso.

Ígéretek

Macri kormánya most azt ígéri, hogy jövőre a költségvetés kamatfizetés nélküli egyenlege nullszaldós lesz, 2020-ban pedig 1,3 százalék többlet keletkezik. Kétségkívül, az IMF-el történt júniusi megállapodás óta kevés történt, kérdés, hogy a Valutaalapnak elegendőek-e a mostani ígéretek, vagy látni akarja a konkrét intézkedések életbelépést. A kormánynak ugyanakkor el kell fogadtatnia politikáját a kongresszussal is.

Örökölt bajok

A mostani zűrök Christina Kirchner 2007-2015 közti elnöksége idejéről származnak: az elnöknő az egykori szovjet típusú kommunizmus gazdaságpolitikáját követte: államosította a cégeket, az állami költségvetésből erősen dotálta az alapvető fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat, többek között komoly rezsicsökkentést hajtott végre, de mindenféle fedezet nélkül, a költségvetés rovására. Macri 3 év alatt nem tudott hatékonyan megküzdeni a rá hagyott csődtömeggel, de most kénytelen lesz, ha nem akarja, hogy országa Venezuela sorsára jusson.