Hirdetés
Hirdetés

Egyre nagyobb bajba kerül Boris Johnson

2019. szeptember 07., 08:30

A megegyezés nélküli kilépést tiltó törvényt a felsőház is jóváhagyta, ráadásul az ellenzék továbbra sem akar előrehozott választásokat, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége végleg le nem kerül a napirendről.

Boris Johnson holds his acceptance speech after he is announced as the new Conservative party leader at an event in London, Britain, 23 July 2019. Former London mayor and foreign secretary Boris Johnson on 23 July 2019 was announced the winner in the party contest to replace Theresa May as leader of the Conservative Party. As the winner, Johnson will also take up the post of Britain's prime minister on 24 July 2019. EPA/NEIL HALL
Boris Johnson. EPA/NEIL HALL

A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta pénteken a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvileg lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

Hatályba lép a törvény

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett indítványt szerda éjjel fogadta el 327-299 arányban az alsóház, komoly vereséget mérve a kezdeményezést hevesen ellenző Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnökre. Az alsóházi jóváhagyás után a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

Hirdetés

A Lordok Háza pénteki jóváhagyása után II. Erzsébet királynő további törvényhozási tárgyalási fordulók nélkül kihirdeti a törvényt, amely így hatályba lép - írja az MTI.

A kilépés elhalasztására kötelezik Johnsont

A jogszabály lényege, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Leszavazták az előrehozott választást

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is megismételte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. A hét elején pedig kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt.

A kormányfő ezt már szerda éjjel, közvetlenül a tervezet alsóházi elfogadása után meg is tette, október 15-ét javasolva a választások időpontjaként. Johnson szerint ugyanis a Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám végül csak 298-an szavaztak Johnson kezdeményezésére.

Hétfőn ismét szavazhatnak

Az ellenzéki pártok álláspontja szerint nem elfogadható az előrehozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége végleg le nem kerül a napirendről. Pénteken pedig hivatalosan is egyezségre is jutottak arról, hogy nem fogják támogatni választások kiírását az Európai Unió október 17-én kezdődő csúcstalálkozója előtti időpontra.

Ennek ellenére a kormány hétfőn várhatóan ismét a parlament elé terjeszti az előrehozott választásokra vonatkozó javaslatát.

Nem akar lemondani Johnson

A Daily Telegraph szerint Boris Johnson azt mondta, hogy nem fogja teljesíteni a Parlament utasítását a kilépés elhalasztásának kérelmezésére. Szerinte a törvény csak "elméletileg" kötelezi erre. A kormányfő kizárta azt is, hogy lemond.

Mint fogalmazott: hivatalában marad, végrehajtja a Brexitet és legyőzi Jeremy Corbynt, a Munkáspárt vezérét.

Korábbi háttéranyagunk a témában: Csatát vesztett Boris Johnson, de a háborút még megnyerheti.

De ki az a Boris Johnson? Honnan jött és mit akar? Miben hasonlít Trumphoz, és miben különbözik tőle? Korábbi videókommentárunk:

Raiffeisen KH Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Orbán, Trump és a keresztény fundamentalizmus – kimúlik a liberális eszme?

Orbán, Trump és a keresztény fundamentalizmus – kimúlik a liberális eszme?

Az USA-ban és hazánkban az állam és egyház közötti választóvonal a szemünk előtt oldódik fel, miközben az első számú politikai vezetők alkotmány feletti pozícióra törekszenek. A fundamentalista keresztények egyre növekvő politikai súlyára már az iszlamista terrorizmus egyik fő állami finanszírozója, Szaúd-Arábia is felfigyelt. Káncz Csaba jegyzete.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?