|
| Boris Johnson. EPA/NEIL HALL |
A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta pénteken a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvileg lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.
Hatályba lép a törvény
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett indítványt szerda éjjel fogadta el 327-299 arányban az alsóház, komoly vereséget mérve a kezdeményezést hevesen ellenző Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnökre. Az alsóházi jóváhagyás után a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.
A Lordok Háza pénteki jóváhagyása után II. Erzsébet királynő további törvényhozási tárgyalási fordulók nélkül kihirdeti a törvényt, amely így hatályba lép - írja az MTI.
A kilépés elhalasztására kötelezik Johnsont
A jogszabály lényege, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A kilépés további - immár harmadik - halasztásának jóváhagyásához az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Leszavazták az előrehozott választást
Johnson az elmúlt napokban azonban többször is megismételte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. A hét elején pedig kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt.
A kormányfő ezt már szerda éjjel, közvetlenül a tervezet alsóházi elfogadása után meg is tette, október 15-ét javasolva a választások időpontjaként. Johnson szerint ugyanis a Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.
A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám végül csak 298-an szavaztak Johnson kezdeményezésére.
Hétfőn ismét szavazhatnak
Az ellenzéki pártok álláspontja szerint nem elfogadható az előrehozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége végleg le nem kerül a napirendről. Pénteken pedig hivatalosan is egyezségre is jutottak arról, hogy nem fogják támogatni választások kiírását az Európai Unió október 17-én kezdődő csúcstalálkozója előtti időpontra.
Ennek ellenére a kormány hétfőn várhatóan ismét a parlament elé terjeszti az előrehozott választásokra vonatkozó javaslatát.
Nem akar lemondani Johnson
A Daily Telegraph szerint Boris Johnson azt mondta, hogy nem fogja teljesíteni a Parlament utasítását a kilépés elhalasztásának kérelmezésére. Szerinte a törvény csak "elméletileg" kötelezi erre. A kormányfő kizárta azt is, hogy lemond.
Mint fogalmazott: hivatalában marad, végrehajtja a Brexitet és legyőzi Jeremy Corbynt, a Munkáspárt vezérét.
Korábbi háttéranyagunk a témában: Csatát vesztett Boris Johnson, de a háborút még megnyerheti.
De ki az a Boris Johnson? Honnan jött és mit akar? Miben hasonlít Trumphoz, és miben különbözik tőle? Korábbi videókommentárunk:
Ez a „gig economy.” 
