Hirdetés
Hirdetés

Csatát vesztett Boris Johnson, de a háborút még megnyerheti

Wéber Balázs, 2019. szeptember 04., 13:00

Bár tegnap Boris Johnson fontos ütközetet vesztett a brit parlamentben, még győztesen is kikerülhet a belpolitikai válságból. Ha ugyanis a parlament ma megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet, akkor előrehozott választások jöhetnek, amelynek a Konzervatív Párt az egyértelmű esélyese. A konzervatívok jelentősen erősödtek azóta, hogy Johnson átvette a párt és az ország irányítását.

A handout photo made available by the UK Parliament shows British Prime Minister Boris Johnson attending a session in the House of Commons in London, Britain, 03 September 2019British MPs voted 328 to 321 to take control of the parliamentary agendy to prevent a no-deal Brexit from Prime Minister Boris Johnson. EPA/JESSICA TAYLOR
Boris Johnson (középen) a tegnapi parlamenti vitán. EPA/JESSICA TAYLOR

Fájdalmas vereséget szenvedett tegnap Boris Johnson a brit parlament alsóházában. A képviselők ugyanis 328-301 arányban megszavazták azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezetet.

Fellázadt képviselők

Hirdetés

A voksolás végeredménye azért is lehet fájó a konzervatív brit kormányfőnek – aki már tegnap délután elvesztette többségét egy dezertőr képviselő miatt –, mert a javaslatot 21 konzervatív képviselő is megszavazta. Köztük volt számos egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter.

Igennel szavazott továbbá Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája, korábbi konzervatív, jelenleg pedig független képviselő.

A képviselők azért fordultak szembe pártvezérük akaratával, mert mindenképp meg akarják akadályozni a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból (no deal Brexit), amely szerintük súlyos gazdasági károkat okozna az országnak. Ellenszegülésük miatt kizárhatják őket a konzervatív frakcióból, és megtilthatják nekik, hogy a következő választáson a párt színeiben induljanak.

Halasztásra köteleznék Johnsont

Az ellenzéki javaslat, amelyről várhatóan ma este dönt majd a brit parlament, arról szól, hogy ha a parlament október 19-ig nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor a kormányfőnek kezdeményeznie kell Brüsszelnél a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Azaz a törvénytervezet a már egyszer elhalasztott kilépés újbóli elhalasztásának kérelmezésére kötelezné Boris Johnsont.

Előrehozott választások jöhetnek

A brit kormányfő ugyanakkor már többször kijelentette, hogy ezt semmiképp sem fogja megtenni. Ha a parlament ennek ellenére megszavazza a törvénytervezetet – erre a tegnapi fejlemények után nagy esély van –, akkor előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba.

Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők (szerdán) a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség

- mondta tegnap Johnson a többórás parlamenti vita során.

A miniszterelnök azzal érvel, hogy több mint három évnyi huzavona után – akár megállapodással, akár anélkül – be kell végre teljesíteni a választói akaratot, hiszen 2016 júniusában a brit választók kis többséggel, de a kilépésre voksoltak.

A BBC úgy tudja, hogy a kormány tervei szerint október 15-én lennének a választások – tehát két nappal az október 17-i, sorsdöntő uniós csúcs előtt.

Johnson az esélyes

Habár elsőre rosszul hangzana, hogy a Johnson-kormány másfél hónap után megbukott, az előrehozott választásokkal akár jól is járhat a brit kormányfő. A Konzervatív Párt ugyanis jelentősen, mintegy 10 százalékkal erősödött azóta, hogy kiderült: Theresa May távozik a párt és az ország éléről, és Boris Johnson veszi át tőle a karmesteri pálcát. A választóknak a jelek szerint bejött Johnson keményen Brexit-párti politikája.

A konzervatívok jelenleg a szavazatok 35 százalékára számíthatnak, azaz körülbelül 10 százalékkal vezetnek a Munkáspárt előtt. Mivel a brit választási rendszerben a győztes mindent visz, Johnson előreláthatólag biztos parlamenti többséggel a háta mögött alakíthatna kormányt, és könnyen érvényesíthetné akaratát Brexit-ügyben.

A Munkáspárt még keresztbe tehet

Korántsem biztos azonban, hogy valóban előrehozott választások lesznek. Ehhez ugyanis a parlament kétharmados támogatására, azaz a munkáspártiak voksára is szükség lenne.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére szerint csak abban az esetben szavazzák meg az előrehozott választást, ha a parlament már kizárta a no deal lehetőségét.

Megtettük az első, nagyon fontos lépést arra, hogy megakadályozzuk Boris Johnson no deal Brexit tervét. Fontos, hogy egységesek maradjunk, és bebiztosítsuk, hogy a törvényjavaslatból törvény legyen a következő napokban

- jelentette ki ezzel egybehangzóan Keir Starmer munkáspárti képviselő, az árnyékkabinet tagja a Guardian szerint. (A törvényt ugyanakkor elvileg megváltoztathatja az új kormány, ha megvan a szükséges többsége – a szerk.)

A munkáspártiak egy része attól is tart, hogy Johnson a kilépés megtörténte, október 31-e utánra tenné át a választásokat.

Ugyanakkor a brit kormányfő végső esetben bizalmatlansági indítványt is beterjeszthet saját kormánya ellen az előrehozott választások kikényszerítésére. Ennek elfogadásához elég egyszerű többség is.

Nincs megállapodás

Johnson már többször kijelentette, hogy nem akar no deal Brexitet. Ugyanakkor ha az EU továbbra sem hajlandó újratárgyalni a kilépési egyezményt – márpedig nem hajlandó –, akkor ezt is bevállalja annak érdekében, hogy kivezesse országát az EU-ból.

Jelen állás szerint az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül távozik az uniós közösségből.

De ki az a Boris Johnson? Honnan jött és mit akar? Miben hasonlít Trumphoz, és miben különbözik tőle? Korábbi videókommentárunk:

Raiffeisen KH Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Orbán, Trump és a keresztény fundamentalizmus – kimúlik a liberális eszme?

Orbán, Trump és a keresztény fundamentalizmus – kimúlik a liberális eszme?

Az USA-ban és hazánkban az állam és egyház közötti választóvonal a szemünk előtt oldódik fel, miközben az első számú politikai vezetők alkotmány feletti pozícióra törekszenek. A fundamentalista keresztények egyre növekvő politikai súlyára már az iszlamista terrorizmus egyik fő állami finanszírozója, Szaúd-Arábia is felfigyelt. Káncz Csaba jegyzete.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?