Csatát vesztett Boris Johnson, de a háborút még megnyerheti
Bár tegnap Boris Johnson fontos ütközetet vesztett a brit parlamentben, még győztesen is kikerülhet a belpolitikai válságból. Ha ugyanis a parlament ma megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet, akkor előrehozott választások jöhetnek, amelynek a Konzervatív Párt az egyértelmű esélyese. A konzervatívok jelentősen erősödtek azóta, hogy Johnson átvette a párt és az ország irányítását.
 |
| Boris Johnson (középen) a tegnapi parlamenti vitán. EPA/JESSICA TAYLOR |
Fájdalmas vereséget szenvedett tegnap Boris Johnson a brit parlament alsóházában. A képviselők ugyanis 328-301 arányban megszavazták azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezetet.
Fellázadt képviselők
A voksolás végeredménye azért is lehet fájó a konzervatív brit kormányfőnek – aki már tegnap délután elvesztette többségét egy dezertőr képviselő miatt –, mert a javaslatot 21 konzervatív képviselő is megszavazta. Köztük volt számos egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter.
Igennel szavazott továbbá Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája, korábbi konzervatív, jelenleg pedig független képviselő.
A képviselők azért fordultak szembe pártvezérük akaratával, mert mindenképp meg akarják akadályozni a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból (no deal Brexit), amely szerintük súlyos gazdasági károkat okozna az országnak. Ellenszegülésük miatt kizárhatják őket a konzervatív frakcióból, és megtilthatják nekik, hogy a következő választáson a párt színeiben induljanak.
Halasztásra köteleznék Johnsont
Az ellenzéki javaslat, amelyről várhatóan ma este dönt majd a brit parlament, arról szól, hogy ha a parlament október 19-ig nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor a kormányfőnek kezdeményeznie kell Brüsszelnél a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Azaz a törvénytervezet a már egyszer elhalasztott kilépés újbóli elhalasztásának kérelmezésére kötelezné Boris Johnsont.
Előrehozott választások jöhetnek
A brit kormányfő ugyanakkor már többször kijelentette, hogy ezt semmiképp sem fogja megtenni. Ha a parlament ennek ellenére megszavazza a törvénytervezetet – erre a tegnapi fejlemények után nagy esély van –, akkor előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba.
Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők (szerdán) a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség
- mondta tegnap Johnson a többórás parlamenti vita során.
A miniszterelnök azzal érvel, hogy több mint három évnyi huzavona után – akár megállapodással, akár anélkül – be kell végre teljesíteni a választói akaratot, hiszen 2016 júniusában a brit választók kis többséggel, de a kilépésre voksoltak.
A BBC úgy tudja, hogy a kormány tervei szerint október 15-én lennének a választások – tehát két nappal az október 17-i, sorsdöntő uniós csúcs előtt.
Johnson az esélyes
Habár elsőre rosszul hangzana, hogy a Johnson-kormány másfél hónap után megbukott, az előrehozott választásokkal akár jól is járhat a brit kormányfő. A Konzervatív Párt ugyanis jelentősen, mintegy 10 százalékkal erősödött azóta, hogy kiderült: Theresa May távozik a párt és az ország éléről, és Boris Johnson veszi át tőle a karmesteri pálcát. A választóknak a jelek szerint bejött Johnson keményen Brexit-párti politikája.
A konzervatívok jelenleg a szavazatok 35 százalékára számíthatnak, azaz körülbelül 10 százalékkal vezetnek a Munkáspárt előtt. Mivel a brit választási rendszerben a győztes mindent visz, Johnson előreláthatólag biztos parlamenti többséggel a háta mögött alakíthatna kormányt, és könnyen érvényesíthetné akaratát Brexit-ügyben.
A Munkáspárt még keresztbe tehet
Korántsem biztos azonban, hogy valóban előrehozott választások lesznek. Ehhez ugyanis a parlament kétharmados támogatására, azaz a munkáspártiak voksára is szükség lenne.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére szerint csak abban az esetben szavazzák meg az előrehozott választást, ha a parlament már kizárta a no deal lehetőségét.
Megtettük az első, nagyon fontos lépést arra, hogy megakadályozzuk Boris Johnson no deal Brexit tervét. Fontos, hogy egységesek maradjunk, és bebiztosítsuk, hogy a törvényjavaslatból törvény legyen a következő napokban
- jelentette ki ezzel egybehangzóan Keir Starmer munkáspárti képviselő, az árnyékkabinet tagja a Guardian szerint. (A törvényt ugyanakkor elvileg megváltoztathatja az új kormány, ha megvan a szükséges többsége – a szerk.)
A munkáspártiak egy része attól is tart, hogy Johnson a kilépés megtörténte, október 31-e utánra tenné át a választásokat.
Ugyanakkor a brit kormányfő végső esetben bizalmatlansági indítványt is beterjeszthet saját kormánya ellen az előrehozott választások kikényszerítésére. Ennek elfogadásához elég egyszerű többség is.
Nincs megállapodás
Johnson már többször kijelentette, hogy nem akar no deal Brexitet. Ugyanakkor ha az EU továbbra sem hajlandó újratárgyalni a kilépési egyezményt – márpedig nem hajlandó –, akkor ezt is bevállalja annak érdekében, hogy kivezesse országát az EU-ból.
Jelen állás szerint az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül távozik az uniós közösségből.
De ki az a Boris Johnson? Honnan jött és mit akar? Miben hasonlít Trumphoz, és miben különbözik tőle? Korábbi videókommentárunk:
Címlapon
Koronavírus és MNB-kamatdöntés a befektetői fókuszban
Azt követően, hogy hétfőn mindkét tényező jelentősen rontott a kül-, illetve belföldi pénz- és tőkepiaci hangulaton. Az amerikai tőzsdék október óta nem látott mértékben estek, míg a forint immár sokadik történelmi mélypontjára zuhant. Míg a koronavírus kapcsán rövid távon nem várható javulás, a hazai fizetőeszköz szempontjából érdekes lehet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatdöntése.
- Putyin éktelen haragra gerjedt – feltépődött történelmi sebek
- Megint az EU asztalára került a házi pálinka, de nem biztos, hogy lesz okunk örömre
- Impeachment: Obama volt alelnöke egy videón nevetve beszélt Ukrajna zsarolásáról
- Németországban is megjelent a koronavírus, Kínában már száz fölött az áldozatok száma
- Koronavírus: már látszódnak a gazdasági mellékhatások
- Olasz választások: félsiker Salvininek, kiütötték az Öt Csillagot
- A túlélők voltak a fő vendégek a 75. évfordulós auschwitzi megemlékezésen
- Matolcsy szerint a magyar gazdaságpolitika olyan, mint a Rubik kocka
- 350 millióra büntették a Magyar Telekomot a fogyasztók megtévesztéséért
További cikkek
-
Putyin éktelen haragra gerjedt – feltépődött történelmi sebek
Újra áll a bál Varsó és Moszkva között, a Kreml szerint a lengyelek kollaboráltak Hitlerrel a Holokauszt során. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
A túlélők voltak a fő vendégek a 75. évfordulós auschwitzi megemlékezésen
Ott volt számos politikai vezető is, köztük Orbán Viktor. Tovább
-
Impeachment: Obama volt alelnöke egy videón nevetve beszélt Ukrajna zsarolásáról
Az amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás hétfői tárgyalási napján Joe Biden volt a középpontban. Tovább
-
Németországban is megjelent a koronavírus, Kínában már száz fölött az áldozatok száma
Az USA-ban pedig 25-re növelték azon repterek számát, ahol kivizsgálják a Kínából érkezőket. Tovább
-
Megint az EU asztalára került a házi pálinka, de nem biztos, hogy lesz okunk örömre
Ezúttal a tagállamok szintjén blokkolják hosszabb ideje a dossziét. Tovább
-
Koronavírus: már látszódnak a gazdasági mellékhatások
A tőzsdék elkezdtek esni, a szakértők pedig a várható gazdasági károkról beszélnek. Tovább
-
Matolcsy szerint a magyar gazdaságpolitika olyan, mint a Rubik kocka
Mindkettő magyar, leleményes és sikeres, állapította meg friss cikkében a jegybank elnöke. Tovább
-
A nap képe: így gyászolják rajongói a legendás kosarast
Kobe Bryant vasárnap vesztette életét helikopter-balesetben. Tovább
-
Olasz választások: félsiker Salvininek, kiütötték az Öt Csillagot
Visszatért a kétpólusú politikai rendszerhez Olaszország: a hétvégi tartományi választásokon Emilia-Romagnában a baloldal, Calabriában a jobboldal nyert, az Öt Csillag Mozgalom viszont gyakorlatilag megsemmisült. Tovább
-
Mennyire érte meg leépíteni az oktatást? Hamarosan kiderül
Amíg úgy versenyeznek a cégek a munkaerőért, mint most, nem jönnek elő a rendszer súlyos problémái. Hamarosan azonban változhat a munkaerőpiaci helyzet. Tovább
-
Török Áramlat: két év múlva jöhet legkorábban gáz Magyarországra
2021 végén, 2022 elején nyithatják meg a csapot. Tovább
-
A baloldal elvitte Salviniék elől Emilia Romagna tartományt
A vasárnap késő esti exitpoll-adatok szerint Stefano Bonaccini 47-51 százalék között teljesített, miközben a jobboldali Lucia Borgonzoni 44-48 százalék között állt. Tovább
-
Vagyonelkobzás, kiutasítás – folytatódik az angolszász kampány Kína ellen
Ausztrália és Új-Zéland is egyre nyomatékosabban lép fel a távol-keleti befolyásolási kísérletek ellen. Tovább
-
Megemelhetik a diákhitel maximális összegét
Megnőttek a felsőoktatási hallgatók kiadásai, ezért lehetséges, hogy kitolják a Diákhitel 1 mostani, 70 ezer forintos maximumát. Tovább
-
Még borúlátóbb lett év elején a magyar üzleti szféra
Januárban is folytatódott a GKI konjunktúraindexének esése, most már több mint hároméves mélyponton vagyunk. Tovább
-
Két koronavírus-gyanús esetet találtak eddig Magyarországon
Kiderült hogy egyikük sem ezt a betegséget kapta el. Sem az országban, sem a határokon kívül nem tudni magyar betegről. Tovább
-
A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre
Moratóriumot vezetne be az EU az arcfelismerő rendszerek nyilvános használatára, de a Google is támogatja a technológia ideiglenes halasztását. Közben egy aprócska start-up cég, a Clearview AI egy három milliárd képet tartalmazó gigantikus méretű adatbázist épített fel arcfelismerő rendszeréhez. Tovább
-
Ma európai politikai földrengés jön – Orbán Viktor egy hét múlva szólal fel
Salvini ma diadalittasan térhet vissza az olasz nagypolitika színpadára. Ha az EU egységének megbontásáról van szó, akkor a magyar miniszterelnök sem lehet messze – ő jövő vasárnap lép fel Rómában. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Újabb országban jelent meg a koronavírus, nő a halottak száma
A hivatalos adatok szerint már 56 halottja van Kínában a koronavírusnak, a fertőzöttek száma közelíti a kétezret. Kanadában bejelentették az első fertőzésgyanús esetet, Oroszországban egy szállodához vonultak ki a mentők, az amerikaiak evakuálásra készülnek. Tovább
-
Emberemlékezet óta nem látott hóhiány sújtja Japánt
Szakértők szerint a jelenség mögött a globális felmelegedés állhat, amely miatt hó helyett eső hull az égből. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
