|
| Boris Johnson (középen) a tegnapi parlamenti vitán. EPA/JESSICA TAYLOR |
Fájdalmas vereséget szenvedett tegnap Boris Johnson a brit parlament alsóházában. A képviselők ugyanis 328-301 arányban megszavazták azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezetet.
Fellázadt képviselők
A voksolás végeredménye azért is lehet fájó a konzervatív brit kormányfőnek – aki már tegnap délután elvesztette többségét egy dezertőr képviselő miatt –, mert a javaslatot 21 konzervatív képviselő is megszavazta. Köztük volt számos egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter.
Igennel szavazott továbbá Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája, korábbi konzervatív, jelenleg pedig független képviselő.
A képviselők azért fordultak szembe pártvezérük akaratával, mert mindenképp meg akarják akadályozni a megállapodás nélküli kilépést az Európai Unióból (no deal Brexit), amely szerintük súlyos gazdasági károkat okozna az országnak. Ellenszegülésük miatt kizárhatják őket a konzervatív frakcióból, és megtilthatják nekik, hogy a következő választáson a párt színeiben induljanak.
Halasztásra köteleznék Johnsont
Az ellenzéki javaslat, amelyről várhatóan ma este dönt majd a brit parlament, arról szól, hogy ha a parlament október 19-ig nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor a kormányfőnek kezdeményeznie kell Brüsszelnél a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Azaz a törvénytervezet a már egyszer elhalasztott kilépés újbóli elhalasztásának kérelmezésére kötelezné Boris Johnsont.
Előrehozott választások jöhetnek
A brit kormányfő ugyanakkor már többször kijelentette, hogy ezt semmiképp sem fogja megtenni. Ha a parlament ennek ellenére megszavazza a törvénytervezetet – erre a tegnapi fejlemények után nagy esély van –, akkor előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba.
Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők (szerdán) a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség
- mondta tegnap Johnson a többórás parlamenti vita során.
A miniszterelnök azzal érvel, hogy több mint három évnyi huzavona után – akár megállapodással, akár anélkül – be kell végre teljesíteni a választói akaratot, hiszen 2016 júniusában a brit választók kis többséggel, de a kilépésre voksoltak.
A BBC úgy tudja, hogy a kormány tervei szerint október 15-én lennének a választások – tehát két nappal az október 17-i, sorsdöntő uniós csúcs előtt.
Johnson az esélyes
Habár elsőre rosszul hangzana, hogy a Johnson-kormány másfél hónap után megbukott, az előrehozott választásokkal akár jól is járhat a brit kormányfő. A Konzervatív Párt ugyanis jelentősen, mintegy 10 százalékkal erősödött azóta, hogy kiderült: Theresa May távozik a párt és az ország éléről, és Boris Johnson veszi át tőle a karmesteri pálcát. A választóknak a jelek szerint bejött Johnson keményen Brexit-párti politikája.
A konzervatívok jelenleg a szavazatok 35 százalékára számíthatnak, azaz körülbelül 10 százalékkal vezetnek a Munkáspárt előtt. Mivel a brit választási rendszerben a győztes mindent visz, Johnson előreláthatólag biztos parlamenti többséggel a háta mögött alakíthatna kormányt, és könnyen érvényesíthetné akaratát Brexit-ügyben.
A Munkáspárt még keresztbe tehet
Korántsem biztos azonban, hogy valóban előrehozott választások lesznek. Ehhez ugyanis a parlament kétharmados támogatására, azaz a munkáspártiak voksára is szükség lenne.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére szerint csak abban az esetben szavazzák meg az előrehozott választást, ha a parlament már kizárta a no deal lehetőségét.
Megtettük az első, nagyon fontos lépést arra, hogy megakadályozzuk Boris Johnson no deal Brexit tervét. Fontos, hogy egységesek maradjunk, és bebiztosítsuk, hogy a törvényjavaslatból törvény legyen a következő napokban
- jelentette ki ezzel egybehangzóan Keir Starmer munkáspárti képviselő, az árnyékkabinet tagja a Guardian szerint. (A törvényt ugyanakkor elvileg megváltoztathatja az új kormány, ha megvan a szükséges többsége – a szerk.)
A munkáspártiak egy része attól is tart, hogy Johnson a kilépés megtörténte, október 31-e utánra tenné át a választásokat.
Ugyanakkor a brit kormányfő végső esetben bizalmatlansági indítványt is beterjeszthet saját kormánya ellen az előrehozott választások kikényszerítésére. Ennek elfogadásához elég egyszerű többség is.
Nincs megállapodás
Johnson már többször kijelentette, hogy nem akar no deal Brexitet. Ugyanakkor ha az EU továbbra sem hajlandó újratárgyalni a kilépési egyezményt – márpedig nem hajlandó –, akkor ezt is bevállalja annak érdekében, hogy kivezesse országát az EU-ból.
Jelen állás szerint az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül távozik az uniós közösségből.
De ki az a Boris Johnson? Honnan jött és mit akar? Miben hasonlít Trumphoz, és miben különbözik tőle? Korábbi videókommentárunk:
A botrány folytatódik.
