Erdogan körül mindig van valami hisztéria: miért rúgták össze a port az EU egyik alapállamával?

Recep Tayyip Erdogan török elnök (MTI/EPA)

Mi tulajdonképpen senkit sem tudunk hibáztatni, hogy az elmúlt pár napban kirobbant diplomáciai botrányban kezdi elveszteni a fonalat. Az április 16-ai törökországi népszavazáson Recep Tayyip Erdogannak szüksége lesz a nyugatabbra vendégmunkásként dolgozó törökök szavazataira is, ezért több országban, köztük Ausztriában, Németországban, Belgium és Hollandiában is kampányrendezvényeket, illetve kormánypárti megmozdulásokat szerveztek.

Kívül tágasabb

Egy ehhez hasonlóra került volna sor a holland kikötőváros Rotterdamban is, ezt azonban a város rendőrsége biztonsági kockázatokra hivatkozva betiltatta. A rendezvényre érkezett volna Mevlus Cavüsoglu külügyminiszter is, a gépét azonban a holland hatóságok nem engedték leszállni.

Ezt a döntést később Rotterdamban zavargások követték, a helyi törökök egy csoportja zászlókkal tüntetett, majd a kő- és üvegdobálássá durvuló demonstrációt vízágyúkkal és lovasrendőrökkel kellett feloszlatni.

Az egyre nagyobbra hízó botrányba persze beszállt Erdogan elnök is, aki a maga keresetlen stílusában így fogalmazott:

Ide figyelj Hollandia, ugrálj egyszer, ugrálj kétszer, de a népem keresztbe fog tenni. Nyugodtan mondd le a külügyminiszterünk járatát, de most majd meglátod, ha mi mondjuk le a törökországi járatokat. A hollandok nem ismerik a demokráciát, és fasiszta nácimaradékok.

Távoznia kellett az országból egy nappal Cavüsoglu után a török kormány egyetlen női miniszterének, Fatma Betül Sayan Kayának is, őt Németországba kísérte vissza a rendőrség. Kaya Twitteren durva bánásmódra panaszkodott egyébként:

Netherlands is violating all international laws, conventions and human rights by not letting me enter Turkish Consulate in Rotterdam

— Dr.Betül Sayan Kaya (@drbetulsayan) 2017. március 11.

A török aggódnak a holland demokráciáért

Hollandia megadta magát a szélsőjobboldalnak. Válság előtt állunk. A holland bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) elnöke, Geert Wilders dzsámik bezárásáról és kitoloncolásokról beszél. Napjaink fasizmusa a kulturális felsőbbrendűséget hirdető megközelítésből ered. Ez fenyegeti Európát, a probléma megoldásában nagy munka vár az unióra – mondta pár nappal később az európai uniós ügyekért felelős török miniszter Omar Celik.

A miniszter nyilatkozatában már említette a szankciókat is, ezekre nem is kellett túlságosan sokat várni, bár ahogy azt Mark Rutte holland miniszterelnök is mondta, nem túlságosan komolyak a büntetőintézkedések.

Ankara hétfőn úgy döntött, hogy nem engedi vissza a szabadságon lévő holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a török követeléseknek, és nem kér bocsánatot. Emellett felfüggesztették a kormánytalálkozókat Hollandiával, és megtiltották a holland diplomaták repülőútjait Törökországba.

A demokrácia bajnoka

Kétségbeejtő, hogy az Európai Unió (EU) országai a tagállami szolidaritás mögé rejtőzve az európai értékeket és az emberi jogokat nyíltan sértő Hollandiát támogatják a szombaton kirobbant diplomáciai konfliktusban - írta tegnapi közleményében a török külügyminisztérium.

A közlemény szerint az unió szelektíven alkalmazza a demokratikus értékeket, az alapvető jogokat, valamint a szabadságjogokat; és miközben a problémák megoldására párbeszédet szorgalmaz, figyelmen kívül hagyja a diplomácia és a jog mentén folytatott török politikát.

A tárca szerint az Európai Unió az idegengyűlölő és törökellenes szélsőségeket részesíti előnyben azáltal, hogy Törökországnak és nem a jelenlegi helyzetet előidéző, továbbá a diplomáciai szerződéseket és jogot megszegő Hollandia számára címzett hétfőn visszafogottságot sürgető közleményt.

A szélsőjobbos Geert Wilders azért még csúnyán beleszállt ma Törökországba és általában az iszlám vallásba is, többek közt pedofil hadúrnak nevezve Mohammed prófétát. >>>

Hamarosan kiderül, igaza lesz a törököknek

Ami biztos, hogy Hollandiában jelenleg is zajlanak a választások, ahol 28 párt jelöltjei közt oszlanak meg majd az alsóház helyei. A bőség zavarában 13 millió választásra jogosult állampolgárnak kell leadnia a szavazatát, a politikusok dolgát ugyanakkor könnyíti, hogy Hollandiában nincs parlamentbe jutási küszöb (ez nálunk 5 százalék). Az urnákat este 9 órakor zárják majd le, ezt követően kezdik meg összeszámolni a szavazatokat. Bár az előzetes eredményeket már legkésőbb holnap hajnalra tudni fogjuk, a hivatalos eredményre március 21-ig kell várni.