A hadműveletet széles nemzetközi koalíció segíti, az irányító Amerika, a résztvevők többek között Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada, akik légi és földi támogatást nyújtanak a harcoló csapatoknak. Párizsban közben tárgyalások folynak a város és környékének jövőjéről. Moszul Ninive tartomány központja, a tartományt sok nemzetiség lakja: kurdok, türkmének, jazidik, keresztények, síita arabok, de túlnyomó többséget a szunnita arabok képviselik. A tárgyalásokon azt szeretnék elérni, hogy ne lángoljon fel a nemzetiségek és vallási csoportok közti harc, ne akarjanak az egyes csoportok elégtételt venni az elmúlt két évben őket ért sérelemért.
Kurd kérdés
Az egyik leglényegesebb kérdés az lesz, hogy a kurdok hatalma meddig fog kiterjedni, hisz az általuk lakott és uralt terület a tartománytól északra és keletre fekszik, és az utóbbi idők sikeres harcai után úgy tűnt, szívesen magukhoz csatolnak egy-egy olyan területet, ami korábban nem hozzájuk tartozott, vagy ha igen, az már régen volt, mielőtt Szaddam Husszein évtizedekkel ezelőtt kiűzte onnan őket.
Most ők az egyik leglényegesebb haderő, gyakorlatilag a város felszabadításának fele rájuk esik, kérdés, hogy ezét mit fognak kérni cserébe. Területet, vagy inkább csak meglehetősen tekervényes határuk kikerekítését, netán egyszerűen megelégszenek azzal, ha a koalíciós partnerek elismerik függetlenségüket, legalább egy névleges iraki konföderáción belül, ami a gyakorlatban olyan függetlenséget jelentene, mint mondjuk egy tagállamnak az Európai Unión belül.
Elit erők
A kurdok most harcolnak először együtt az iraki hadsereggel, olyannyira, hogy a kurd erők frontvonalában tevékenykedik az amerikaiak által kiképzett iraki eliterő, a Counter Terrorism Service, amely az eddigi, az Iszlám Állam elleni harcokban is döntő szerepet töltött be, különösen Ramadi és Fallúdzsa városok visszaszerzésénél. A dzsihádisták autóbombákkal, útmenti robbanószerkezetekkel próbálják akadályozni a haladást, és mesterlövészeket is bevetnek, de erre a támadó erők fel vannak készülve. Az eddigi veszteségekről egyelőre egyik fél sem számolt be.
A front északi részén a Reuters szerint a kurdok lelőttek egy drónt, amely az Iszlám Állam vonalai mögül érkezett, de nem tudni, hogy csak felderítő eszköz volt, vagy bombaként akarták használni. Korábban előfordult, hogy robbanószert helyeztek ilyen szerkezetre, és azt megpróbálták célba juttatni. A kurdok közben az ellenség parancsnoki rádióadását is bemérték, és azt hallgatták, ahogy utasításokat adnak, hová tüzeljenek az ágyúk.
Meddig mennek?
Obama elnök hátralévő hivatali ideje alatt minél nagyobb területet szeretne visszafoglalni az Iszlám Államtól. Moszult minden bizonnyal beveszik 1-2 hónapon belül, és ezzel párhuzamosan Irak más területeiről is teljesen kiszorítják a dzsihádistákat. Kérdés, ha ezzel végeztek, folytatják-e a felszabadítást szír területen is, vagy legalábbis megnövelik-e az ottani nyugatbarát erőknek nyújtott támogatást.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
