Hiába a meglepetés, meddig tart még ki a gazdasági növekedés?

Ahogy azt mi is megírtuk a Privátbankár.hu-n, kisebb meglepetéssel indult a nap, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal ma kiadott második becslésében a 2018-as év II. negyedévének GDP-számát felfelé javította, így a hazai bruttó össztermék 4,8 százalékkal bővült éves bázison.

Virovácz Péter, az ING szenior elemzője szerint ez 2004 óta nem látott dinamikát jelent. A negyedéves növekedési ütem is módosult, de az 1 százalékos adat ellenére továbbra is egy trendszerű lassulásról beszélhetünk a szakember szerint.

Hamarosan jön a lassulás

A felhasználási oldalt nézve a legfőbb húzóerő a belső kereslet maradt: ez önmagában 5,4 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ugyanakkor ezt a teljesítmény a külső kereslet – főleg az import dinamikus növekedése miatt – közel 0,5 százalékponttal mérsékelte. A belső keresleten belül a háztartások fogyasztása a korábbinál alacsonyabb mértékben bővült, ezt viszont ellensúlyozta a beruházások növekedése és a jóval kisebb mértékű készletcsökkenés. Összességében tehát nagy meglepetést nem látunk, de a fogyasztási dinamika mérséklődése is azt jelzi, hogy a gazdaság lassan alacsonyabb sebességi fokozatba kapcsolhat.

Észrevehetően fehéredik a gazdaság

A termelési oldalon visszaköszön a felhasználási oldal struktúrája. A szolgáltatások bővülési üteme enyhén mérséklődött, de így is messze a legnagyobb arányú (2,3 százalékpontos) hozzájáruló volt a növekedéshez. A legnagyobb ellentmondást az ipari adat szolgáltatja. A KSH adatai alapján az ipar hozzáadott értéke várakozások felett bővült, így ennek fényében különösen érdekes, hogy a nettó export rosszabb lett. Úgy tűnik a belső fogyasztás a hazai termelés egyre nagyobb részét szívja fel, és a vállalatok is növelték importból származó készleteiket.

Ahogyan várni lehetett, az építőipar is meghatározó maradt, bár teljesítménye azért a tavalyitól elmarad. Az ipar és az építőipar együttesen 1,7 százalékpontot magyaráz a növekedésből, így az első negyedévhez képest kiegyensúlyozottabb lett a növekedés szerkezete. A mezőgazdasági adatok pozitív revíziója után (ami az első negyedév teljesítményét felfelé módosította), a második negyedév kifejezetten erősre sikeredett. További érdekesség, hogy egyre nagyobb a termékadók- és támogatások növekedési hozzájárulása, vagyis a kormányzat jövedelme, ami a gazdaság folyamatos fehéredésével lehet összefüggésben.

Mi jön ezután?

A szezonálisan kiigazított adatok és a növekedési szerkezet finom változásai alapján úgy látjuk, hogy a gazdaság továbbra is dinamikusan, de egyre lassabb tempóban bővülhet a következő negyedévekben. Összességében 2018-ban 4,3 százalékos GDP-bővüléssel számolunk – fogalmazott az elemző.

Mit gondol a kormány?

Az ipari termelés, a fogyasztás, a foglalkoztatás és a beruházások várható bővülése hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a magyar gazdaság erősödését - reagált a pénzügyminiszter a második negyedéves GDP-növekedési adatokra.

Varga Mihály szerint az első félév 10 százalékos reálkereset-növekedése a szolgáltatások széles körét támogatja a turizmustól kezdve a kultúráig. A második becslésben közölt adatokkal a magyar GDP-bővülés az első félévben elérte a 4,6 százalékot, így jelentősen meghaladja a 2,2 százalékos uniós átlagot.