|
| Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. augusztus 14-én. MTI Fotó: Kovács Attila |
Miközben a kormány azt propagálja, hogy a cégek adják oda inkább bérben az eddig cafeteriában nyújtott jövedelmet, mert a dolgozó jobban tudja, mire akarja elkölteni a fizetését, a költségvetési intézményeknél mégis megtartanák a béren kívüli juttatásokat. Nehéz másképpen értelmezni a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szavait.
A legutóbbi Kormányinfón kérdezte meg az Mfor.hu Gulyást arról, hogy a közszférában hogyan változik 2019-től a cafeteria juttatás, tekintettel a jogszabályi változásokra. A nyáron elfogadott törvénymódosítás értelmében ugyanis az idei rendszer teljesen megváltozik, és lényegében csak a SZÉP-kártya marad meg kedvezményesen adózó juttatási elemként (emellett a sport- és kulturális rendezvényekre szóló belépők, bérletek maradnak még ebben a körben a minimálbér erejéig, amint azt elsőként megírtuk). A keret nem változik, a versenyszférában 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint adható évente.
A kormány nem titkolt célja volt ezzel az intézkedéssel, hogy a munkaadók inkább bérben adják oda a jövőben a cafeteriára fordított pénzt. Gulyás ezt mondta erről egy nyár eleji Kormányinfón:
"Amikor a cafeteria bevezetése megtörtént, akkor a magas adók miatt az volt a cél, hogy a munvavállalók a jövedelmük egy részét kedvezőbb adózás mellett kaphassák meg. Miután mára az adózás feltételei lényegesen kedvezőbbek, ezért azt javasoljuk minden munkáltatónak, hogy béremelésben adják oda az adócsökkentés és a gazdasági növekedés miatt felszabadult, illetve megszerzett pénzeket a munkavállalóknak."
Arról már nem esett szó, hogy a jövedelmek átcsatornázása a bérekhez statisztikai értelemben emelné jövőre a kereseteket, vagyis még nagyobb bruttó bérnövekedést lehetne kimutatni – írta az Mfor.hu hónapokkal ezelőtt. A nettók azonban a bérek és a cafeteria - még hatályos - eltérő adózása miatt már nem mutatnának olyan szépen. Viszont a bruttóknál garantálni lehetne a bőven 10 százalék feletti emelést, amivel négy-öt éves távlatban statisztikailag biztosítani lehetne a felzárkózást Nyugat-Európához.
A kormány tehát azt szeretné, ha minél több jövedelem lenne bérként kifizetve a dolgozóknak. De csak a versenyszférában. A múlt heti Kormányinfón Gulyás elárulta, hogy az állami alkalmazottaknál milyen jövedelempolitikát tartanak követendőnek.
Kérdésünkre, hogy a megváltozó jogszabályok hogyan értintik a közszféra cafeteria-keretét jövőre, bérben fogják ezt megkapni, vagy SZÉP-kártyában, ezt válaszolta:
"A saját minisztériumomról tudok beszélni, ott SZÉP-kártyában fogják megkapni."
Újabb kérdésünkre, hogy ezek szerint az a kormányzati szándék, hogy minél több pénz legyen bérként elszámolva, nem fog megvalósulni a közszférában, ezt volt a reakciója:
"De, meg fog valósulni, hiszen most van az Országgyűlés előtt egy törvény, aminek az elfogadása jelentős béremelést fog eredményezni a közszférában. De ezen kívül mindig egyértelművé tettük, hogy bár szűkítettük a SZÉP-kártya felhasználásának lehetőségét, de a rekreációt a kormány rendkívül fontosnak tartja, e tekintetben pedig helyesnek tartjuk, hogyha a SZÉP-kártyát megkaphassák, használhassák a dolgozók."
Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a miniszter két intézkedést mosott össze a válaszéban, az egyik a közszolgák bérrendezése, a másik a cafeteria jövő évi szabályozása, amit még nyár elején véglegesített a parlament.
Ezzel együtt is kiszűrhető, hogy a kormány saját hatáskörben nem gondolja szükségesnek a jövedelmek átrendezését a bérek javára, holott a versenszféra számára ezt tanácsolja.
De mit gondol minderről a cégvilág? A Privátbankár.hu a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárát kérdezte meg erről. Perlusz László nyilatkozata szerint értik a kormány szándékát, hogy bérben kell odaadni a juttatásokat. Mint mondta: "Van ennek létjogosultsága, mert a béren kívül juttatás nem képez nyugdíjalapot. Tudjuk, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válhat, vagy legalábbis nagyon alacsony reálértékű nyugdíjakra lehet számítani a későbbiekben, ha béren kívüli juttatásokat adnak a vállalatok”.
A főtitkár ugyanakkor hozzátette: a cafeteria-rendszer évek alatt épült ki, azok a vállalatok alkalmazzák, akik legálisan működnek, amelyek ezzel egyfajta lojalitási programot tudnak biztosítani a munkavállalóknak. S a mostani munkaerőhiányos gazdasági környezetben logikusabb lépés lett volna a munkaerő-mobilitást segítő támogatás fenntartása, semmint a SZÉP-kártyáé.
„Sajnáljuk, hogy ezt ennyire megnyirbálták. Ez már veszett fejsze nyele, vélhetően ebben már nem lesz előrelépés” – tette hozzá.
Mégis mennyi pénzről van szó?
Portálunk egyébként szűk két hete összefoglaló információkért fordult a Miniszterelnökségi Kabinetirodához az egyes minisztériumok cafeteria-kereteiről, de választ egyelőre nem kaptunk. A kormány honlapjáról azért meg lehet tudni ezt-azt, így például a Miniszterelnökség 2018. évi elemi költségvetéséből kiderül, hogy a béren kívüli juttatásokra a mostani évre összesen 479 099 444, azaz csaknem 480 millió forintot terveztek be. Ez a Miniszterelnökség alá tartozó 1716 dolgozó között oszlik meg (ennyivel számoltak legalábbis tavaly év végén). Átlagosan tehát 279 195 forint jön ki egy hivatalnokra. A hatályos szabályok szerint ebben a körben egyébként évi 200 ezer forint lehet maximum a keretösszeg, amit ilyen célokra fordíthatnak.
Az egyik magyarázat arra, hogy miért nagyobb az átlag a törvényileg meghatározottnál, az lehetne, hogy a foglalkoztatottak közül 1551 fő a köztisztviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, a többiek más besorolásúak, akikre más szabályok vonatkoznak. De ez nem állja meg a helyét. A Miniszterelnökség adatközléséből megtudjuk ugyanis, hogy a legfelső szinten - a helyettes államtitkároktól felfelé, egészen a miniszterelnökig, illetve a miniszterelnök-helyettesig - évente 149 009 forint áll rendelkezésre fejenként béren kívüli juttatásra, ennél lejjebb viszont bővebb a keret, átlépi a 200 ezer forintot egy főre esően. Összességében az 1551 tisztviselőre 281 ezer forint jön ki átlagosan. Az eltérést magyarázhatja még, ha az elemi költségvetésben bruttó összegeket tüntetett fel a Miniszterelnökség, a jogszabályi keret ugyanis nettó összegre vonatkozik.
Ide kapcsolódik, hogy egy a parlament előtt lévő törvényjavaslat alapján a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők jogviszonyát tisztázó rendelkezések közül kikerülne a cafeteria juttatás. Az érdekvédelmi szervezetek szerint ez azt jelenti, hogy az érintett állami alkalmazottak nem kapnak ilyen juttatást a jövőben.
Ez a „gig economy.” 
