Szélesebb alapokra került a gazdasági növekedés Kelet-, Közép- és Délkelet-Európában, az infláció elkezdett emelkedni számos országban, a kilátások rövid távon kedvezőek, de közép távon lefelé mutató kockázatok terhelik - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a régió 22 országát felölő tavaszi regionális tanulmányában, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.
A Független Államok Közösségét (FÁK) és Törökországot nem számítva erős maradt a gazdasági növekedés az alkalmazkodóképes politikáknak köszönhetően. Oroszországban és a FÁK többi tagállamában a fellendülés útjára lépett a gazdaság az olajárak erősödésével párhuzamosan, míg Törökországban a fokozott bizonytalanság utáni meredek visszaesést némi növekedés váltotta fel.
Javultak a kilátások
A régió egészében idén 2,2 százalékkal, jövőre pedig 2,4 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP). Ezen belül a kelet-közép-európai térség (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) növekedési üteme idén 3,2 százalék, jövőre pedig 3,0 százalék lehet. Magyarország hazai összterméke reálértéken idén 2,9 százalékkal, jövőre pedig 3,0 százalékkal bővülhet.
A tavaly ősszel kiadott regionális tanulmányban a valutaalap elemzői még 2,1 százalékos gazdasági növekedést jósoltak a régió egészének a 2017-es évre, Magyarországnak pedig 2,5 százalékot jeleztek előre.
Mi lesz a magyar gazdasággal?
Magyarországon a fogyasztás idén 3,3 százalékkal, jövőre pedig 3,1 százalékkal növekedhet, az infláció az idei év végén 2,8 százalékos, 2018 végén pedig 3,0 százalékos lehet. A folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított aktívuma várhatóan 3,7 százalék lesz az idén, jövőre pedig 3,0 százalékra mérséklődik. A GDP-hez viszonyított teljes külső adósság a tavalyi 90,1 százalékról idén 87,6 százalékra, jövőre pedig 78,8 százalékra csökkenhet, az államadósság pedig a tavalyi 74,1 százalékról idén a GDP 73,3 százalékára, jövőre pedig 71,9 százalékára mérséklődhet.
A valutaalap elemzői rámutattak, hogy a régió számos országában növekedni kezdett az infláció, a munkaerőpiacok feszesebbé váltak, a munkanélküliségi ráták a válság előtti szintre süllyedtek vissza, miközben erősen emelkedtek a bérek. A FÁK-országokat és Törökországot nem számítva a gazdasági növekedést a belső fogyasztás és az Európai Unió strukturális alapjaiból érkező források hajtják. Az orosz gazdaság helyrerázódása kedvez a FÁK-tagállamoknak és a balti köztársaságoknak, míg Törökországban gyenge marad a növekedés a belpolitikai és gazdasági bizonytalanságok miatt.
Ezen bukhatunk el
A régió gazdasági kilátásait különösen közép távon fenyegetik lefelé mutató kockázatok. Felfelé hajthatja a növekedést a külső kereslet erősödése és a nyersanyagárak növekedése, valamint a politikai bizonytalanságok csillapodása a kulcsfontosságú nyugat-európai választások után. A protekcionizmus és a befelé forduló politikák felé történő, világszerte tapasztalható irányváltás, a globális pénzügyi feltételek hirtelen szigorítása, a fejlett európai gazdaságokat sújtó esetleges új sokkok kialakulása és a bérek további, a versenyképességet már visszavető növekedése viszont lefelé nyomhatja a gazdasági növekedést.
A termelési kapacitásuk közel maximális szintjét elérő országokban meg kell kezdeni a makroökonómiai politika normalizálását. A legfontosabb feladat, hogy elkezdjék csökkenteni a még mindig meglehetősen nagy ciklikusan kiigazított költségvetési deficiteket, az infláció fenntartható emelkedésével párhuzamosan pedig hamarosan meg kell kezdeni a monetáris politikák fokozatos normalizálását. A régió azon EU-tagállamaiban, amelyeknek van inflációs célszámuk, köztük Magyarországon, a monetáris politika várhatóan laza marad, az elemzők legfeljebb szerény mértékű szigorítást várnak. Közép távon a régió előtti legfőbb politikai kihívás a potenciális növekedés erősítése és a jövedelmek felzárkóztatása a strukturális reformok végrehajtásával együtt.
Tárgyalnak egy megoldásról, amely kicsit megkönnyítené az életet a La Manche mindkét oldalán. 
