|
| MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Nemsokára jelentős változással szembesülhetnek a hazai vásárlók, a boltok húspultjaiban ugyanis a korábbinál jóval több információt tudhatnak meg a kínált áruról. Januártól minden kereskedőnek fel kell tüntetnie a friss, hűtött vagy fagyasztott húsok származási országát - ismerteti a pénteki Magyar Nemzet.
A cikk szerint a január 15-én életbe lépő szabályozás szerint a kereskedőknek ezentúl a nem előre csomagolt, friss vagy hűtött hús eredetét is fel kell tüntetniük. A jelölési kötelezettség a sertéshús mellett a juh-, a kecske- és baromfitermékekre is vonatkozik. Egyedül a nyesedék és a darált hús esetében nem lesz kötelező a feliratozás. A jelölést pedig nem lehet letudni olvashatatlan méretű feliratokkal, a rendelet alapján világos háttéren sötét betűszínnel és minimum fél centiméteres betűmagassággal kell megjeleníteni a származási ország nevét. A kézzel írt vagy nyomtatott cetlik helyett a kereskedők használhatnak elektronikus felületeket is, a lényeg az, hogy a fogyasztók világosan megkülönböztethessék az egyes országokból származó húsokat. A kétszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltoknak pedig az adott ország neve mellett zászlóval is jelölniük kell az áru eredetét. A származási ország helyett egyébként az állattartás helyét, illetve a vágás helyszínét is megadhatják a kereskedők.
Az intézkedésnek köszönhetően tovább erősödhet a vásárlói tudatosság és javulhat a magyar termékek versenyképessége. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy egyre többen keresik a hazai árut. Ugyanakkor, míg az előre csomagolt termékek esetén világosan fel van tüntetve a származási hely, a friss húsoknál eddig a boltok önkéntes jelölésére vagy a hentes elmondására kellett hagyatkozniuk a vásárlóknak.
Különös aktualitást ad az intézkedésnek, hogy nemrég kiderült: egy kiskapunak köszönhetően Ukrajna több ezer tonnányi csirkemellel árasztotta el az Európai Unió piacát. Mindez amellett, hogy az árnyomás miatt nehéz helyzetbe hozta a termelőket, a termékminőség szempontjából is aggályos. A szakemberek elmondása szerint az EU-n kívüli államban korántsem akkora az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szigor, mint a közösség tagállamaiban, ráadásul azt sem lehet pontosan tudni, hogy az állatokat milyen antibiotikumokkal kezelték s mit kevertek a takarmányukba - olvasható a Magyar Nemzetben.
Elhúzódó gerillaharcokra számítanak. 
