A BIS szerint a világgazdaság növekedése a válság óta már visszatérőben van a korábbi szintre, és tavaly már nagymértékben javultak a várakozások, az üzleti optimizmus visszatért. Így most már itt az ideje befejezni a QE programokat, melyek során a jegybankok fedezetlen pénzért kötvényeket vásárolnak, és a kamatokat is meg lehetne emelni a jellemzően 0 körüli szintekről. A BIS vezető elemzője hozzátette, hogy a folyamatot óvatosan kell megindítani, miután rendkívül hosszú ideig tartott az extrém laza monetáris politika.
Amerika mutatja az utat
Kétségkívül Amerika már sokkal előrébb jár a dologban, és egyúttal mutatja az utat, hogy lehet mindezt végrehajtani. Ott már évekkel ezelőtt fokozatos havi csökkentésekkel megszüntették a kötvényvásárlásokat, majd óvatosan megkezdték a kamatemelést (mostanra sikerült 1 százalék fölé jutni), és végül megkezdik rendkívül óvatosan a kötvényvásárláskor kibocsátott hatalmas mennyiségű pénz kivonását a piacról.
Veszélyek
Az elemző szerint, ha túl későre marad az európai monetáris politika normalizálása, sokkal nehezebb lesz végrehajtani, mivel a gazdasági-pénzügyi ciklus túlzottan előrehalad . A BIS több kockázatot lát középtávon: ilyenek többek között az infláció hirtelen fellángolása vagy a protekcionizmus megjelenése. Ha az infláció túl magasra ugrik, hirtelen kellene kamatot emelni, ami felborítja az egyensúlyt és a gazdasági növekedés lefékeződéséhez vezethet.
Német vélemény
Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke és egyben az EKB igazgatótanácsának tagja ugyancsak szorgalmazza a soha nem látott jegybanki pénznyomtatás befejezését, mivel az infláció és a növekedés egyaránt jó irányban haladnak. Ráadásul ha az EKB folytatná a programot, akkor a mechanizmusát is meg kéne változtatni, mivel elérnék azt a limitet, amennyi német kötvényt megvásárolhatnak.
Németország már régóta ellenzi a kötvényvásárlás fenntartását, és egyelőre az idei év végégig tart a program. Ősszel fog dönteni arról az EKB, hogy fenntartja, beszünteti, vagy esetleg fokozatosan leépíti a programot. Weidmann szerint az EKB kormányzótanácsára politikai nyomás is nehezedhet a túlzottan eladósodott országok részéről, hogy tartsa minél alacsonyabban a kamatokat hosszabban, mint az indokolt lenne.
Az utódjelölt
Németországnak már mindenesetre rég nincs szüksége erre, hisz magas a foglalkoztatás és a kapacitások kihasználtsága. Weidmann egyébként a jelenlegi EKB-elnök, Mario Draghi lehetséges utóda, Draghi megbízatása 2019 végén jár le.
Sonnevend Pált titkos szavazással választotta meg a testület. 
