Kornai János a Központosítás és piaci reform című új könyvének bemutatóján úgy fogalmazott: szó sincs arról, hogy a magyar gazdaság bármikor is elért volna abba a sokat mondott neoliberális állapotba. "Az állam mindig is beleszólt a gazdaság működésébe, de egyre uralkodóbbá vált a decentralizáció" - emelte ki.
Miért baj, ha minden szál egy kézben fut össze?
Kornai János Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szocialista gazdasági rendszer, a nem-egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg is kiemelkedő kutatója. A Collegium Budapest egyik alapítója. A Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa. Forrás: Wikipedia |
Az ismert közgazdász professzor elmondta: az elmúlt néhány év fejleményei nagyon aktuálissá teszik a könyvben szereplő tanulmányokat. Kornai János szerint érdemes elgondolkozni azokon az érveken, amelyeket a könyv hoz fel a gazdasági centralizáció ellen. Ezek között említette a bizonytalanságot, az információtorzítást és a központosítás öngerjesztő jellegét.
A szerző kifejtette: "még a legjobban megtervezett", sztálinista tervgazdálkodás esetén is bizonytalan a jövő. Ez a problematika jelentkezik akkor is, ha "rá akarják oktrojálni a felsőoktatásra", hogy kapacitásait annak mentén alakítsa ki, miként látják most a munkaerőpiac 5-10 éves időtávon való alakulását - tette hozzá.
Az információtorzítás problematikájáról kijelentette: minél inkább centralizált egy rendszer, annál inkább érdekelt az alsóbb szint, hogy torzítsa jelentéseit a felső szintnek. Mint mondta, ha felülről osztják az erőforrást, akkor az alsó szint azt mondja, hogy kevés erőforrás kell neki, hiszen azt akarja, hogy csak induljon el a program és úgy gondolja, a hiányzó erőforrást majd később pótolják.
Kornai János szerint ha elkezdődik egy központosítási folyamat, akkor az öngerjesztővé válik. "Ezt hívták korábban tervfinomításnak" - fogalmazott a neves közgazdász.
Hangsúlyozta: az a fajta hibridállam, amelyben egymás mellett él egy igen aktív állam és nem állami szervezetek, azaz a piaci, illetve bürokratikus koordináció, az a világon sehol sem súrlódásmentes. "Egy élő vitában vagyunk" - fogalmazott.
Piaci szocializmus van Magyarországon
A jelenlegi magyar gazdasági rendről szólva elmondta: az egy speciálisan magyar jelenség, hogy "rükvercet végrehajtva piaci szocializmus" jött létre.
"Amikor előrementünk a centralizációból a decentralizáció felé, akkor természetes volt, hogy megjelentek a szocializmus jelenségei és az erről szóló viták". Most a visszaúttal jelennek meg ezek a viták - tette hozzá.
Újra megjelenik és terjed az állami árszabályozás - mondta, hangsúlyozva, hogy a piac lelke a szabad ár. A hasonló jelenségek közé sorolta a "bérkommandót", illetve annak központi eldöntését, hogy "mennyi a rendes profit, és mennyi az extra- vagy luxusprofit". Ezt valaki eldönti egy irodában, hogy mennyi az a szint, ami felett a profit már nem rendes - tette hozzá. Ezek piacidegen jelenségek, de állandóan lehetett velük találkozni, már akkor a decentralizáció folyamata zajlott - mondta Kornai János.
Csökkentik a személyi kifizetéseket, lefelezik a vezetőséget, irodákat zárnak be. 
