Az EU társadalmi katasztrófa által sújtott mediterrán övezetében, így Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban is megerősödtek radikális baloldali, a dél-amerikai bolivári mozgalmakat idéző erők. Spanyolországban politikai földrengést okozott a hír, miszerint egy alig tíz hónapja alakult új párt vált az első számú politikai erővé, és megnyerné a parlamenti választásokat, ha azokat most tartanák. 

Egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint az úgynevezett felháborodottak mozgalmából (Indignados) kinőtt, a szocialistáktól balra helyezkedő Podemos pártot (magyarul: képesek vagyunk) a szavazni szándékozók 27,7 százaléka támogatná, a Szocialista Pártot 26,2, míg a hatalmon lévő, jobboldali Néppártot 20,07 százalék. A párt potenciális szavazóinak közel 42 százaléka azzal magyarázta támogatását, hogy csalódott a többi pártban, és csak 33 százalék szavazna ideológiai megfontolásból.

Mit akar ez az új párt?

A Podemost egy 36 éves politológus, Pablo Iglesias alapította idén januárban. Iglesias önmagát „megalkuvás nélküli republikánusnak és kommunistának” vallja, felmenői között parlamenti képviselő, politikai okokból halálra ítélt és a polgárháborúban a Köztársaságot védő katonák is szerepelnek. A Podemos alapítói az Alexis Ciprasz vezette görög Syrizát tekintik példaképüknek. Akárcsak Hugo Chávez, volt venezuelai elnök, a Podemos is a fennálló rendszer eltörléséről, megdöntéséről beszél. 

Programjukban a gazdaság társadalmi ellenőrzése, a szegénység csökkentése, a multinacionális vállalatok és a nagybankok fokozott adóztatása és a kisvállalkozók támogatása szerepel. Követelik az alkotmányreformot, az államformáról népszavazás tartását, az EKB parlamentáris kontroll alá helyezését, az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások felfüggesztését és az EU tevékenységét meghatározó, általuk neoliberálisnak tekintett Lisszaboni Szerződés újratárgyalását.

Korrupciós ügy segíti a pártot

A Podemos sikeréhez kétségtelenül hozzájárulnak azok a korrupciós ügyek, amelyek az utóbbi hetekben szalagcímekké váltak az országban. Vitán felül áll, hogy a gazdasági depresszió – amelynek hatására 2008 és 2012 között 700 ezer spanyol hagyta el hazáját – szintén döntő faktor. A jelenleg is tartó ingatlanválság miatt lakások milliói állnak üresen és milliókat költöztettek ki lakásokból, mert nem tudták fizetni a törlesztést. Mindezek, megfejelve egy 50% feletti ifjúsági munkanélküliséggel, mára egy politikai gyújtó-elegyet alkotnak. 

Csak az utóbbi napok hírei, hogy ötvenegy embert, köztük polgármestereket, politikusokat és vállalkozókat tartóztattak le korrupció miatt egy országos rendőri akcióban Spanyolországban hétfőn - közölte a spanyol korrupció elleni ügyészség. A gyanúsítottak Madrid, Valencia, Murcia és León önkormányzatainál, pozíciójukat és befolyásukat felhasználva csúszópénzért biztosították bizonyos vállalkozások sikerét a közbeszerzéseknél, amelynek összértéke csak az utóbbi két évben 250 millió euró (77 milliárd forint) volt.

Az eset miatt Mariano Rajoy miniszterelnök bocsánatot kért a parlamentben és hozzátette: „A politika egy nagyon nemes tevékenység, tévedéseivel és hibáival együtt.” A spanyol közember jelenlegi hangulatát ismerve, ezen most nem biztos, hogy könnyekig meghatódik. 

Távolodnak egymástól a tektonikai lemezek

A hat éve kitört pénzügyi krízis egy európai szociális válságot idézett elő a déli és dél-keleti periférián, ennek pedig napjainkra jelentkeznek a súlyos politikai következményei. Dél-Európa már forrong. 

A pár hete kitört kisebb pénzügyi vihar pedig megmutatta, hogy a térség továbbra is rendkívül sérülékeny. Egyelőre nem igazán látni, hogy a Dél és az Észak politikai és gazdasági eltávolodását egymástól az EU-ban milyen erő tudná feltartóztatni.