Hirdetés

Megint elgyepálták az Orbán-kormányt a tengerentúlon

Wéber Balázs, 2020. január 15., 15:14

Támadás az igazságszolgáltatás függetlensége és a tudomány szabadsága ellen, rossz bánásmód a menedékkérőkkel szemben, a médiapluralizmus további csökkentése – a Human Rights Watch szerint tavaly tovább gyengült a demokrácia Magyarországon. Igaz, ott még nem tartunk, mint Kína, amely – legalábbis a jogvédő szervezet szerint – "egyre rettenetesebb fenyegetést" jelent az emberi jogokra.

Kenneth Roth, the executive director of Human Rights Watch, talks with journalists during a press conference where he discussed the group's 2020 world report at United Nations headquarters in New York, New York, USA, 14 January 2020. Roth was scheduled to discuss the report in Hong Kong, but was denied entry to the country by the Chinese government. EPA/JUSTIN LANE
Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója a jelentés tegnapi bemutatóján New Yorkban. EPA/JUSTIN LANE

Magyarország kormánya tavaly tovább folytatta a jogállamiság és a demokratikus intézmények lebontását – állítja a Human Rights Watch (HRW) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében.

A New York-i székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet, amely országokra lebontva értékelte az emberi jogok helyzetét szerte a világon, az alábbi területeken lát (nem először) problémákat:

Hirdetés

Igazságszolgáltatás befolyásolása

A dokumentum szerint a magyar kormány olyan változtatásokat javasolt a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban, melyek lehetővé tennék az állami intézmények számára, hogy a kedvezőtlen közigazgatási bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróságon fellebbezzék meg, mely többségében a hatalmon lévő párthoz közeli bírákból áll.

Ez hatással lehet a korrupcióval, a választásokkal, valamint rendőri magatartással kapcsolatos ügyekre is

– írja a jelentés.

Emlékeztetnek arra, hogy 2018-ban már volt egy hasonló kísérlet a kormány részéről, ez azonban az EU és az Európa Tanács Velencei Bizottsága kritikája nyomán végül meghiúsult.

Tudományos szabadság korlátozása

A HRW szerint júniusban a kormány ismét támadást intézett a tudományos szabadság ellen azzal a törvénnyel, mely fokozza az állami ellenőrzést Magyarország legnagyobb és legrégebbi tudományos intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia felett.

A törvény nagyobb befolyásgyakorlási lehetőséget nyújt a kormány számára a tudományos kutatás és annak finanszírozása tekintetében

– állítja a szervezet.

Rossz bánásmód a menedékkérőkkel

A jelentés kiemelte, hogy a magyar hatóságok továbbra is csupán egy vagy kettő menedékkérő családot engedtek át a határátkelőhelyeken hetente, és ezáltal ezreket hagytak rossz körülmények között Szerbiában.

Hozzáteszik: szeptember elejére több mint 300 ember volt fogva tartva a két tranzitzónában, köztük körülbelül 170 gyermek. Aggasztónak tartják a Szerbiába való visszatérítéseket is. (A magyar kormány ugyanakkor általában azt hangsúlyozza, hogy a zónák nyitottak Szerbia irányába, tehát a menedékkérők bármikor szabadon távozhatnak – a szerk.)

A HRW emlékeztet arra is:

A magyar kormány egy ideig megtagadta az elutasított menedékkérők élelmiszer-ellátását a tranzitzónáiban. Emiatt júliusban az Európai Bizottság jogi eljárást indított Magyarország ellen.

Később az Emberi Jogok Európai Bírósága – a Magyar Helsinki Bizottság kérelmére – kötelezte a kormányt az élelmiszer-elosztás folytatására, aminek az eleget is tett.

A jelentés megjegyzi azt is: az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly októberi ítélete szerint  a magyar kormány 2015-ben megsértette a sajtó- és szólásszabadságot azáltal, hogy megtagadta a belépést egy újságírótól a menekültek befogadóközpontjába.

Romló médiaviszonyok

A médiapluralizmus tovább csökkent azáltal, hogy egyre több sajtóorgánum támogat kormányzati vonalat akár kormányközeli tulajdonosok miatt vagy éppen közvetlen kormányzati befolyásolás eredményeképpen – írja a HRW. Hozzáteszik:

A kormányközeli média továbbra is folytatta a kritikus újságírók és sajtóorgánumok lejáratását.

Fidesz, romák

A dokumentum kitér arra is, hogy márciusban felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppártban amiatt, mert megsértette a csoport jogállamisággal és alapvető jogokkal kapcsolatos értékeit. (A magyar kormánypárt ezt vitatja, az EPP még nem hozott döntést az ügyben – a szerk.)

A HRW végül az EU Alapjogi Ügynökségére hivatkozva azt is megjegyzi, hogy Magyarországon továbbra is diszkriminálják a romákat a lakhatás, az oktatás és a közegészségügy területén.

Kína az elrettentő példa

A több mint 650 oldalas jelentés előszavában Kínát emeli ki kvázi negatív példaként. A dokumentum szerint Hszi Csin-ping kormányzása „egyre rettenetesebb fenyegetést” jelent az emberi jogok védelmének globális rendszerére.

Szerintük a távol-keleti országot jellemző egyre kifinomultabb és nagyobb elnyomás azt jelzi, hogy a kínai vezetők „egzisztenciális fenyegetésként” tekintenek otthon az emberi jogokra, valamint az azt védő nemzetközi szervezetekre.

Kiemelik: a kínai kormány növelte az ellenőrzést a veszélyesnek ítélt társadalmi jelenségek és  csoportok felett – legyen szó internetről, aktivistákról vagy civil szervezetekről –, valamint növelte az ideológiai kontrollt, különösen a magasabb szintű oktatásban, a vallási és etnikai kisebbségek körében, illetve a bürokráciában.

A HRW szerint a kínai kormány hatalmas összegeket fordított arra – például új technológiák formájában – , hogy megfigyelje és alakítsa polgárai gondolatait és viselkedését, a cenzúra pedig ma már jóval a határokon túlra is kiterjed, Kína szerte a világon manipulálja a róla folyó diskurzust.

A South China Morning Post szerint a jelentés New York-i bemutatóját megzavarta egy kínai tisztviselő, aki szerint a dokumentum teljesen elfogult, és semmibe veszi a tényeket.

A lengyelek is rossz fiúk

A HRW jelentése külön kitér az Európai Unióra is. Eszerint az EU lépéseket tett az emberi jogok védelme érdekében válaszul arra, hogy néhány uniós ország kormánya otthon megkísérelte aláásni a demokratikus intézményeket.

A migrációról folyó vitát jelentős részben továbbra is a radikális jobboldali, populista kormányok alakítják, az uniós intézmények és kormányok pedig olyan migrációs politikát követtek, amely túl gyakran tett ki erőszaknak és visszaéléseknek embereket, és megtagadta tőlük a menedéket, különösen azáltal, hogy az EU határain kívül tartotta őket

– állítja a HRW.

Jogállamiság szempontjából a jelentés Magyarország mellett egyébként elsősorban Lengyelországot említi a problémás uniós tagállamok között.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija

Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija

A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?