Kenneth Roth, a Human Rights Watch igazgatója a jelentés tegnapi bemutatóján New Yorkban. EPA/JUSTIN LANE

Magyarország kormánya tavaly tovább folytatta a jogállamiság és a demokratikus intézmények lebontását – állítja a Human Rights Watch (HRW) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében.

A New York-i székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet, amely országokra lebontva értékelte az emberi jogok helyzetét szerte a világon, az alábbi területeken lát (nem először) problémákat:

Igazságszolgáltatás befolyásolása

A dokumentum szerint a magyar kormány olyan változtatásokat javasolt a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban, melyek lehetővé tennék az állami intézmények számára, hogy a kedvezőtlen közigazgatási bírósági ítéleteket az Alkotmánybíróságon fellebbezzék meg, mely többségében a hatalmon lévő párthoz közeli bírákból áll.

Ez hatással lehet a korrupcióval, a választásokkal, valamint rendőri magatartással kapcsolatos ügyekre is

– írja a jelentés.

Emlékeztetnek arra, hogy 2018-ban már volt egy hasonló kísérlet a kormány részéről, ez azonban az EU és az Európa Tanács Velencei Bizottsága kritikája nyomán végül meghiúsult.

Tudományos szabadság korlátozása

A HRW szerint júniusban a kormány ismét támadást intézett a tudományos szabadság ellen azzal a törvénnyel, mely fokozza az állami ellenőrzést Magyarország legnagyobb és legrégebbi tudományos intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia felett.

A törvény nagyobb befolyásgyakorlási lehetőséget nyújt a kormány számára a tudományos kutatás és annak finanszírozása tekintetében

– állítja a szervezet.

Rossz bánásmód a menedékkérőkkel

A jelentés kiemelte, hogy a magyar hatóságok továbbra is csupán egy vagy kettő menedékkérő családot engedtek át a határátkelőhelyeken hetente, és ezáltal ezreket hagytak rossz körülmények között Szerbiában.

Hozzáteszik: szeptember elejére több mint 300 ember volt fogva tartva a két tranzitzónában, köztük körülbelül 170 gyermek. Aggasztónak tartják a Szerbiába való visszatérítéseket is. (A magyar kormány ugyanakkor általában azt hangsúlyozza, hogy a zónák nyitottak Szerbia irányába, tehát a menedékkérők bármikor szabadon távozhatnak – a szerk.)

A HRW emlékeztet arra is:

A magyar kormány egy ideig megtagadta az elutasított menedékkérők élelmiszer-ellátását a tranzitzónáiban. Emiatt júliusban az Európai Bizottság jogi eljárást indított Magyarország ellen.

Később az Emberi Jogok Európai Bírósága – a Magyar Helsinki Bizottság kérelmére – kötelezte a kormányt az élelmiszer-elosztás folytatására, aminek az eleget is tett.

A jelentés megjegyzi azt is: az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly októberi ítélete szerint  a magyar kormány 2015-ben megsértette a sajtó- és szólásszabadságot azáltal, hogy megtagadta a belépést egy újságírótól a menekültek befogadóközpontjába.

Romló médiaviszonyok

A médiapluralizmus tovább csökkent azáltal, hogy egyre több sajtóorgánum támogat kormányzati vonalat akár kormányközeli tulajdonosok miatt vagy éppen közvetlen kormányzati befolyásolás eredményeképpen – írja a HRW. Hozzáteszik:

A kormányközeli média továbbra is folytatta a kritikus újságírók és sajtóorgánumok lejáratását.

Fidesz, romák

A dokumentum kitér arra is, hogy márciusban felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppártban amiatt, mert megsértette a csoport jogállamisággal és alapvető jogokkal kapcsolatos értékeit. (A magyar kormánypárt ezt vitatja, az EPP még nem hozott döntést az ügyben – a szerk.)

A HRW végül az EU Alapjogi Ügynökségére hivatkozva azt is megjegyzi, hogy Magyarországon továbbra is diszkriminálják a romákat a lakhatás, az oktatás és a közegészségügy területén.

Kína az elrettentő példa

A több mint 650 oldalas jelentés előszavában Kínát emeli ki kvázi negatív példaként. A dokumentum szerint Hszi Csin-ping kormányzása „egyre rettenetesebb fenyegetést” jelent az emberi jogok védelmének globális rendszerére.

Szerintük a távol-keleti országot jellemző egyre kifinomultabb és nagyobb elnyomás azt jelzi, hogy a kínai vezetők „egzisztenciális fenyegetésként” tekintenek otthon az emberi jogokra, valamint az azt védő nemzetközi szervezetekre.

Kiemelik: a kínai kormány növelte az ellenőrzést a veszélyesnek ítélt társadalmi jelenségek és  csoportok felett – legyen szó internetről, aktivistákról vagy civil szervezetekről –, valamint növelte az ideológiai kontrollt, különösen a magasabb szintű oktatásban, a vallási és etnikai kisebbségek körében, illetve a bürokráciában.

A HRW szerint a kínai kormány hatalmas összegeket fordított arra – például új technológiák formájában – , hogy megfigyelje és alakítsa polgárai gondolatait és viselkedését, a cenzúra pedig ma már jóval a határokon túlra is kiterjed, Kína szerte a világon manipulálja a róla folyó diskurzust.

A South China Morning Post szerint a jelentés New York-i bemutatóját megzavarta egy kínai tisztviselő, aki szerint a dokumentum teljesen elfogult, és semmibe veszi a tényeket.

A lengyelek is rossz fiúk

A HRW jelentése külön kitér az Európai Unióra is. Eszerint az EU lépéseket tett az emberi jogok védelme érdekében válaszul arra, hogy néhány uniós ország kormánya otthon megkísérelte aláásni a demokratikus intézményeket.

A migrációról folyó vitát jelentős részben továbbra is a radikális jobboldali, populista kormányok alakítják, az uniós intézmények és kormányok pedig olyan migrációs politikát követtek, amely túl gyakran tett ki erőszaknak és visszaéléseknek embereket, és megtagadta tőlük a menedéket, különösen azáltal, hogy az EU határain kívül tartotta őket

– állítja a HRW.

Jogállamiság szempontjából a jelentés Magyarország mellett egyébként elsősorban Lengyelországot említi a problémás uniós tagállamok között.