Hogy lesz ebből államcsőd?
Az origo.hu több forrásból is úgy értesült, hogy egy nagy hitelminősítő azt üzente a kormánynak: ha önhatalmúlag, egyoldalúan döntenek az önkormányzatoktól átvállalt adósság egy részének eltörléséről, azt a szervezet államcsődnek fogja tekinteni. Az okokat nem nagyon kell magyarázni: másként nehéz lenne értelmezni azt, hogy az állam egyoldalúan bejelenti, hiteleinek egy részét nem fizeti vissza - írja a hírportál meg nem nevezett forrásaira hivatkozva. Az oldal szerint a kormányszóvivő irodája csak kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy kapott-e a kormány ilyen üzenetet.
A figyelmeztetést a kabinet azután kapta, hogy a miniszterelnök bejelentette, az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól, és utalt arra is, hogy az adósság rendezésének a "sápszedő bankok" valószínűleg nem fognak örülni.
Mint Makó Jeruzsálemtől
Elemzők szerint Magyarország amúgy nagyon is messze van az államcsődtől, a piacokról külső forrás nélkül is még - a kedvező külpiaci körülmények között - 2013 végéig tudjuk magunkat finanszírozni, miközben idén és jövőre teljesítjük az EU által előírt hiánycélt, és csökken az államadósságunk. A csődkockázatot jelző CDS-felárunk pedig az év eleji szint felére esett vissza, a 300 bázispont körüli értékkel biztonságosabbak vagyunk, mint Spanyolország.
Az állam mindenképp jól járna
Egy újságíróknak tartott fideszes háttérbeszélgetésen a héten az hangzott el, hogy 10-15 százalék körüli kedvezményt érvényesíthet a kormány az adósságon, de a Népszabadság pénteken arról írt, hogy 20-25 százalékot is megspórolna magának. Azaz a bankok jelenlegi követelésének csak a 75-90 százalékát törlesztené a továbbiakban. A bankoknál ez azonnali veszteségként jelentkezne. Cserébe felszabadíthatnák a kockázatos önkormányzati hitelek után eddig képzett céltartalékot és valamekkora tőke is újra a rendelkezésükre állna (mivel az önkormányzatokat szigorúbb tőkekövetelmények mellett lehet finanszírozni, mint közvetlenül az államot). Az egész akció egyenlege attól függ, hogy mekkora kedvezményt akar érvényesíteni az állam. Az ügyben jártas banki forrásaink szerint 10 százalék körüli diszkontnál még épp jól járnak a bankok, ennél nagyobb banki veszteség esetén azonban a bankrendszer többet veszítene, mint amennyit nyerne másik oldalon. A kedvezménnyel az állam mindenképpen jól járna - legyen annak mértéke bármekkora is.
Van okuk a félelemre
A hitelminősítőknek nem azzal van gondja, ha a kormány kedvezményt harcol ki a bankokkal folytatott tárgyalásokon (mint fent is írtuk, van olyan eset, amikor a bankok is nyernek ezzel), a probléma azzal lenne, hogy ha egyoldalúan jelentené be, hogy nem fizeti vissza a teljes tartozást.
A devizahiteleket mentő csomagok és a bankokat sújtó különadók miatt a szektor szereplőinek vannak már ilyen téren rossz tapasztalatai, ezért gondolták sokan, hogy az önkormányzati adósság ügyében a kormány nem ül tárgyalóasztalhoz a pénzintézetekkel, hiszen a Bankszövetséggel egy évvel ezelőtt kötött egyezséget a kabinet már többször felrúgta.
A georgiai parlament által elfogadott "külföldi ügynökökről" szóló törvénytervezetet követően kirobbant válságot a világ vezetői sem hagyták szó nélkül. 
