A Cityben azonban vannak olyan előrejelzések, hogy a keddi kamatdöntő ülésről kiadott váratlanul enyhe hangvételű közlemény ellenére 2018-ban már elkezdődhet az MNB szigorítási ciklusa, bár ennek várható időzítéséről eltérnek az elemzői vélemények.
Nem lép egyhamar az MNB
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője a keddi kamatdöntő ülés utáni helyzetértékelésében úgy vélekedett: a monetáris tanács szélsőségesen enyhe közleménye arra vall, hogy a testületet egyelőre nem zavarják a magyar gazdaság kapacitási szűkösségeinek gyarapodó jelei.
Jackson előrejelzése szerint azonban az infláció jövőre már felfelé mutató meglepetést okoz a monetáris testületnek, ami azzal a kockázattal járhat, hogy az MNB késésbe kerül.
A Capital Economics londoni elemzője szerint a monetáris tanács keddi közleményének tartalma - különösen az a kitétel, hogy a laza monetáris politika valószínűleg hosszabb ideig fennmarad, és a tanács kész a monetáris kondíciók további enyhítésére - éles kontrasztban áll a közép-európai EU-térség többi jegybankjának alapállásával, mivel ezekben a gazdaságokban a figyelem már a kamatemelések időzítésére és ütemére irányul.
Jackson kiemelte, hogy jóllehet az MNB még csökkentette is 2018-a szóló inflációs várakozását, a Capital Economics azonban arra számít, hogy a monetáris tanács meg fog lepődni az infláció gyorsulásának ütemén, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság a jelek szerint teljes, vagy ahhoz közeli kapacitáson működik.
A Capital Economics londoni közgazdásza szerint mindebből az következik, hogy az MNB monetáris politikája az idén még rendkívül enyhe marad, de 2018-ban már valószínűsíthető a szigorítás. A ház jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 2018 végéig 2,00 százalékra emeli alapkamatát.
Elszámolja magát a jegybank?
Cristian Maggio, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó stratégiai igazgatója a kamatdöntő ülést értékelve úgy fogalmazott: fennáll annak a kockázata, hogy az MNB "túlságosan elnézővé" válik az inflációs kilátásokkal szemben, különös tekintettel arra, hogy a magyar jegybank csak 2019-re várja az inflációs ütem konvergenciáját a célsáv 3 százalékos középszintjéhez.
Maggio szerint ez azt eredményezheti, hogy gyorsabb ütemben kell majd hozzákezdeni a monetáris politika normalizálásához, mint ahogy ezt az MNB jelenleg várja.
A TD Securities vezető londoni elemzője közölte: a ház 2018 első negyedére valószínűsíti az MNB első kamatemelését, és lehetségesnek tartja azt is, hogy a jegybank a nem konvencionális enyhítési eszköztár egyes elemeit már az idén eltávolítja a monetáris politikából. Cristian Maggio szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az MNB a monetáris irányváltás előtt további nem konvencionális enyhítési lépéseket tesz.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a kamatdöntő ülést és annak közleményét kommentálva ugyanakkor közölte: a monetáris tanács közleménye megerősíti a cég azon véleményét, hogy az MNB-t "egyáltalán nem aggasztja" a magyar gazdaság erőteljes növekedése. Diana szerint erre vall, hogy a vártnál kissé nagyobb mértékben csökkent a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátja, és az is, hogy az MNB megítélése szerint növekedtek a lefelé ható inflációs kockázatok.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
