Az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transz-atlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) megállapodás számos döntéshozó szemében több mint egy egyszerű szabadkereskedelmi megállapodás. Egy igazi stratégiai kezdeményezésnek tartják, amely újradefiniálná a XXI. századi transz-atlanti együttműködést. Ebben az értelemben a legfontosabb gazdasági megállapodás lenne a Nyugat számára a Marshall Terv óta, amely a támogatói szerint évi 100 milliárd eurós lökést adna az EU gazdaságának.
Nos, mindezen magasztos célok ellenére a TTIP tárgyalások, 18 hónappal megkezdésük után megakadtak. Az európai miniszterek és hivatalnokok arra a következtetésre jutottak, hogy hacsak valami radikális nem történik az események menetében, vagy a felek nem egyeznek meg kevésbé ambíciózus célokban, akkor a TTIP tárgyalásokat nem lehet 2015 végéig befejezni. Mindkét oldalról a növekvő feszültség nehezíti a tárgyalásokat. Csupán egy példa: az európai kormányok nyomást gyakoroltak az utóbbi hetekben a Google-ra, amelynek amerikai kongresszusi tiltakozás lett a vége az óceán túlpartjáról.
Már az európai tagállamok is egymásra mutogatnak
A TTIP valójában egy igazi forró kása több európai kormányzat számára, sőt már egymás vádolásában sincsen hiány. A Le Monde novemberben arról cikkezett, hogy a megállapodást a németek növekvő Amerika-ellenessége veszélyezteti. Írják ezt Párizsban, holott éppen a franciáknál találunk komoly félelmeket az ütőképes amerikai élelmiszeripartól. A Balti államok sem látnak nagy potenciális nyereséget a megállapodásból, mert szerintük a nagy államok fogják igazán lefölözni a hasznot.
A TTIP ellenzői főként attól tartanak, hogy a tervezett megállapodás Európa magasabb szintű szociális, környezetvédelmi és egészségügyi védelmét és szabályozását ásná alá. Ausztria számára a jelenlegi tervezett formájában teljesen elfogadhatatlan a befektető-védő klauzúra, amelyet az alpesi tagállam sokkal inkább tolna el egy polgárokat védő irányba.
Sokan kifogásolják, hogy bár a szabályozások csökkentése megtakarításokat hozhat, a termékek minőségének garanciáját egyelőre nem tartalmazza a tervezet.
Az európai törvényhozók sincsenek elragadtatva. Heribert Prantl EP képviselő arról panaszkodott a minap, hogy a TTIP tárgyalásait államtitokként kezelik és ez elfogadhatatlan, mert a közügyek igenis a nagy nyilvánosságra tartoznak. A demokratikusan megválasztott EP képviselőknek pedig csupán annyi joguk van, hogy a kiválasztott tárgyalási dokumentumot az arra kijelölt olvasói teremben megtekinthetik és még jegyzetet sem készíthetnek.
Hab a tortán, hogy az EU nemrégiben kapta meg civil szervezetektől azt az 1,1 millió ember által írt petíciót, amely tiltakozik a TTIP ellen. Nos, egy ilyen akadálypálya láttán talán nem is csoda, ha a tárgyalások elakadtak.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
