MNB: a tartalékok törlésével sem lesz tarható a hiánycél

A Magyar Nemzeti Bank kidolgozta féléves értékelését a Költségvetési Tanács számára az idei évi költségvetési folyamatok várható alakulásáról. A jegybank elemzése a 2012. évi költségvetési törvény június 29-én benyújtott módosításait is tartalmazza.

A kormányzati cél nem fog teljesülni

A jegybank számításai szerint idén az ESA szemléletű költségvetési hiány a GDP 3,7 százaléka körül alakulhat, ami a szabad tartalékok törlésével a GDP 2,8 százalékára mérséklődhet. Így a 2012-es hiány a 3 százalékos maastrichti küszöbérték alatt maradhat, de 0,3 százalékponttal meghaladhatja a kormányzati célt. Az MNB által előrejelzett hiány mellett – a kormányzat pénzügyi eszközeinek változatlanságát feltételezve - az adósságráta 0,3 százalékponttal csökkenhet, azaz a 2012-es költségvetés továbbra is megfelel az Alaptörvényben lefektetett csökkenő adósságráta követelményének.

A szabad tartalékok törlése nélkül az MNB előrejelzése a törvényben megszabott célt jelentős mértékben a GDP 1,2 százalékával haladja meg. A hiánytúllépés hátterében jelentős részben a törvényben szereplőnél kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet adóbevételt csökkentő hatása áll: elsősorban a bértömeghez, valamint a vállalati nyereséghez kapcsolódó adóbevételek maradhatnak el a kormány által tervezettől, miközben a nettó kamatkiadások érdemben, a GDP 0,3 százalékával haladhatják meg a terveket.

Az elemzés szerint ugyancsak jelentős, a GDP 0,5 százalékát kitevő hiánynövelő hatással bír a Bankszövetséggel kötött megállapodás következtében kieső adóbevétel és vállalt többletkiadás. Az önkormányzatok esetében ugyanakkor a GDP 0,4 százalékával kedvezőbb egyenleg várható és a feszültségek csökkenése irányába hat a magánnyugdíj-rendszerből átlépőkkel, valamint az állami vagyonnal kapcsolatban keletkező, összesen a GDP 0,3 százalékát kitevő többletbevétel.

Volt, olyan terület, ahol túl szigorú volt az előirányzat

Az elsődleges kiadások esetében az elsősorban a nyugdíj, az egészségügy és a gyógyszerkassza területén keletkező többletkiadásokat más alrendszerekben jelentkező – jellemzően nem a költségvetés alapfolyamataihoz köthető - megtakarítások semlegesíthetik. Megtakarítás keletkezhet a költségvetésben szereplőtől jelentős mértékben elmaradó EU forráslehívás alacsonyabb önrész igénye miatt.

Az elemzés szerint 2012 első hónapjaiban a kormányzat szoros kontrollt gyakorolt a központi költségvetés kiadásai felett. Az eleve ambiciózus kiadáscsökkentési célok után a 2011 decemberében bejelentett feltételes zárolás és a Széll Kálmán terv 2.0-ban szereplő további kiadáscsökkentés mintegy 90 milliárd forinttal tovább csökkentette a kiadási kereteket. Az előirányzatok azonban egyes területeken túl szigorúnak bizonyultak, így a 2012 júniusában benyújtott és a napokban várhatóan elfogadásra kerülő módosító javaslat hatására közel 100 milliárd forinttal emelkednek a szervek kiadásai. A kiadások visszafogásának lazulása a május-júniusi költségvetési adatokban is tükröződik. Éves szinten a várt többletkiadás nyomán a GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő hiánynövelő hatással számol a jegybank.

A jegybank az egyenleg szintjén összességében szimmetrikus kockázatokat érzékel, ugyanakkor egyes kiadási és bevételi tételeknél pozitív és negatív irányú kockázatokat is beazonosítottak.