A Magyar Nemzeti Bank kidolgozta féléves értékelését a Költségvetési Tanács számára az idei évi költségvetési folyamatok várható alakulásáról. A jegybank elemzése a 2012. évi költségvetési törvény június 29-én benyújtott módosításait is tartalmazza.
A kormányzati cél nem fog teljesülni
A jegybank számításai szerint idén az ESA szemléletű költségvetési hiány a GDP 3,7 százaléka körül alakulhat, ami a szabad tartalékok törlésével a GDP 2,8 százalékára mérséklődhet. Így a 2012-es hiány a 3 százalékos maastrichti küszöbérték alatt maradhat, de 0,3 százalékponttal meghaladhatja a kormányzati célt. Az MNB által előrejelzett hiány mellett – a kormányzat pénzügyi eszközeinek változatlanságát feltételezve - az adósságráta 0,3 százalékponttal csökkenhet, azaz a 2012-es költségvetés továbbra is megfelel az Alaptörvényben lefektetett csökkenő adósságráta követelményének.
| 2011 | 2012 | |||
| Előzetes tény | Törvényi előiányat | MNB előrejelzés | Eltérés | |
| 1. Központi költségvetés egyenlege | -1719 | -594 | -871 | -277 |
| 2. Elkülönített állami pénzalapok egyenlege | 67 | 53 | 53 | 0 |
| 3. Társadalombiztosítási alapok egyenlege | -83 | -35 | -198 | -163 |
| 4. Központi alrendszer egyenlege összesen (1+2+3) | -1735 | -576 | -1015 | -439 |
| ebből: | ||||
| Kamategyenleg | -996 | -1006 | -1107 | -101 |
| Elsődleges egyenleg szabad tartalékok nélkül | -739 | 697 | 359 | -338 |
| Központi szabad tartalékok egyenleghatása | -268 | -268 | 0 | |
| Központi alrendszer egyenlege szabad tartalékok nélkül | -747 | -171 | ||
| Forrás: MNB | ||||
A szabad tartalékok törlése nélkül az MNB előrejelzése a törvényben megszabott célt jelentős mértékben a GDP 1,2 százalékával haladja meg. A hiánytúllépés hátterében jelentős részben a törvényben szereplőnél kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet adóbevételt csökkentő hatása áll: elsősorban a bértömeghez, valamint a vállalati nyereséghez kapcsolódó adóbevételek maradhatnak el a kormány által tervezettől, miközben a nettó kamatkiadások érdemben, a GDP 0,3 százalékával haladhatják meg a terveket.
Az elemzés szerint ugyancsak jelentős, a GDP 0,5 százalékát kitevő hiánynövelő hatással bír a Bankszövetséggel kötött megállapodás következtében kieső adóbevétel és vállalt többletkiadás. Az önkormányzatok esetében ugyanakkor a GDP 0,4 százalékával kedvezőbb egyenleg várható és a feszültségek csökkenése irányába hat a magánnyugdíj-rendszerből átlépőkkel, valamint az állami vagyonnal kapcsolatban keletkező, összesen a GDP 0,3 százalékát kitevő többletbevétel.
Volt, olyan terület, ahol túl szigorú volt az előirányzat
Az elsődleges kiadások esetében az elsősorban a nyugdíj, az egészségügy és a gyógyszerkassza területén keletkező többletkiadásokat más alrendszerekben jelentkező – jellemzően nem a költségvetés alapfolyamataihoz köthető - megtakarítások semlegesíthetik. Megtakarítás keletkezhet a költségvetésben szereplőtől jelentős mértékben elmaradó EU forráslehívás alacsonyabb önrész igénye miatt.
Az elemzés szerint 2012 első hónapjaiban a kormányzat szoros kontrollt gyakorolt a központi költségvetés kiadásai felett. Az eleve ambiciózus kiadáscsökkentési célok után a 2011 decemberében bejelentett feltételes zárolás és a Széll Kálmán terv 2.0-ban szereplő további kiadáscsökkentés mintegy 90 milliárd forinttal tovább csökkentette a kiadási kereteket. Az előirányzatok azonban egyes területeken túl szigorúnak bizonyultak, így a 2012 júniusában benyújtott és a napokban várhatóan elfogadásra kerülő módosító javaslat hatására közel 100 milliárd forinttal emelkednek a szervek kiadásai. A kiadások visszafogásának lazulása a május-júniusi költségvetési adatokban is tükröződik. Éves szinten a várt többletkiadás nyomán a GDP mintegy 0,2 százalékát kitevő hiánynövelő hatással számol a jegybank.
A jegybank az egyenleg szintjén összességében szimmetrikus kockázatokat érzékel, ugyanakkor egyes kiadási és bevételi tételeknél pozitív és negatív irányú kockázatokat is beazonosítottak.
