1946-ban Winston Churchill beszélt először speciális kapcsolatokról Anglia és Amerika között. Volt is miért: Amerika nélkül Anglia nem tudta volna megnyerni Hitlerrel szemben a háborút, utána pedig a szovjet veszéllyel kellett egész Európának szembenéznie, így kialakult a függés. A hidegháború után, amikor a veszélyek elmúltak, továbbra is igen szoros kapcsolatban maradt a két ország, és Theresa May újra a churchilli kifejezést használta, amikor Európa helyett hirtelen más kereskedelmi partnerek felé akart fordulni.
Újra függ tőle
A héten azonban a speciális kapcsolatok a lehető legnagyobb pofont kapták, amikor Amerikában idő előtt szivárogtak ki adatok a manchesteri merénylettel kapcsolatban, a Bloomberg által megszólaltatott, de neve elhallgatását kérő két brit kormánytisztviselő szerint. A tegnapi NATO-csúcson May meg is említette az ügyet Donald Trumpnak, és kifejezte aggodalmát, de viszonylagos óvatossággal.
Erre szüksége is van, hisz két héttel az általa kiírt rendkívüli parlamenti választások előtt hazai földön elkövetett súlyos terrorcselekménnyel kell szembenéznie, így sokkal nagyobb szüksége van az amerikai elnökre, mint bármikor korábban, hisz Európára nem számíthat már úgy, mint eddig. Keresi az új helyet országa számára a világban, de a gyarmatbirodalom már csak régi szép emlék, a földrajzzal pedig nehéz dacolni: Nagy-Britannia, még ha sziget is, igencsak Európában van, messze minden más kontinenstől.
Baklövés
Eközben országa dühös, amiért Amerikában kiszivárogtatták a manchesteri terrorista nevét idő előtt, ráadásul az általa használt bomba képét is közölték, miközben a brit rendőrség még azon dolgozott, hogy meghiúsítsanak esetleges további támadásokat ugyanattól az elkövetői hálózattól. A legfontosabb és legtitkosabb hírszerzési információk megosztása az egyik legfontosabb összekötő kapocs a szövetségesek között, így most ez nagyon nagy csapás a speciális kapcsolatokra.
Más gond is van
Ez az incidens azonban nem az egyetlen probléma: brit kormánytisztviselők szerint a kapcsolatok már hónapok óta nyomás alatt állnak, miután May és Trump januárban megegyeztek a Fehér Házban, hogy kidolgozzák egy olyan szabadkereskedelmi megállapodás terveit, ami 2019 márciusában életbe lép, amikor May felelőtlen módon esetleg minden megállapodás nélkül kivezeti országát az Európai Unióból.
Csakhogy azóta nem sok történt az ügyben, viszont az amerikai elnök továbbra is hajtogatja a protekcionista szólamokat, hangsúlyozva hogy Amerika összes kereskedelmi megállapodása rossz. Ráadásul Trump otthoni botrányai is megszaporodtak, így kisebb baja is nagyobb, mint Anglia kereskedelmi ügyeivel foglalkozni, és még azt a gárdát sem tudta beiktatása óta teljesen kiépíteni, akik ezekkel az ügyekkel normális körülmények között foglalkozhatnának.
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
