Öt nap telt el Angela Merkel kancellár (CDU) és Horst Seehofer bajor miniszterelnök (CSU) nyíltszíni politikai adok-kapokja óta. Seehofer akkor a CSU konferenciáján Merkel ellenkezése ellenére nyíltan követelte a menekültek és migránsok felső korlátjának bevezetését. És bár a vendéglátó Seehofer stílusán többen megütköztek, a téma az elmúlt napokban a CDU berkeiben is prominens vitatéma lett.
Legyen elég!
Merkel politikai jövője szempontjából nem sok jóval kecsegtet, hogy Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartomány CDU-s miniszterelnöke már nyíltan követeli, hogy az egyes szövetségi tartományok vezessenek be felső korlátot a menekültek befogadására. Sőt, ultimátum-szerűen azt is hozzáteszi, hogy a decemberi CDU pártkongresszusán erről egy párthatározatnak is kell születnie.
Mi több, Haseloff már nem az egyetlen CDU-s vezető politikus, aki Merkellel szemben pozicionálja magát. A párizsi terrorakció amúgy is fellobbantotta a merkeli ’Willkommenskultur’ körüli vitákat és növelte a kancellár elleni politikai támadások veszélyét. A német közvéleményhez is eljutnak a nemzetközi bírálatok, élükön a kelet-közép-európai kormányok beszólásaival.
A hullócsillag
A kancellár politikai csillaga már a görög válság kezelésében sokat veszített a fényéből és a CDU parlamenti képviselők egy jelentős csoportja már akkor megtagadta az engedelmességet a szavazásoknál a Bundestagban. A menekültügy kezelésével viszont a kancellárral szembeni ellenérzések a CDU-ban egy magasabb szintre jutottak. Ami még politikailag életben tartja, az a kétségtelen jelentős nemzetközi tekintélye és a rivális és ambiciózus alternatíva megjelenésének hiánya. A veterán pénzügyminisztere – ha morogva is – egyelőre kivár.
Októberben minden idők legnagyobb számú menekültje és migránsa lépett Németország földjére, 181 000 fő. Ezzel a dinamikával a szám idén elérheti az egy millió illegális belépőt. Nem véletlen tehát, hogy a bevándorlás-ellenes és eurószkeptikus AfD párt átlépte a 10 százalékos határt és az ország harmadik legerősebb politikai formációja lett.
Irány a Közel-Kelet?
Márpedig a kormányzati stabilitásra szükség lenne, hiszen a nemzetközi színtéren veszélyes területekre merészkedik Berlin. Múlt kedden az EU védelmi minisztereinek találkozóján Ursula Von der Leyen (CDU) bejelentette, hogy a német hadsereg támadó alakulat átdobását tervezi a nyugat-afrikai Maliba. Madrid mellett Berlin is tervezi ott szolidaritásból a franciákat katonailag tehermentesíteni, amint Párizs figyelmét egyre inkább Szíria köti le.
Ennél jóval fajsúlyosabb fejlemény, hogy német lapértesülések szerint a berlini kancellári hivatal ENSz BT felhatalmazás esetén zöld lámpát adna harcoló csapatok küldésére a Közel Keletre. Nos, ez a Német Szövetségi Köztársaság történetében az első alkalom lenne, hogy a hadsereg alakulatai beteszik a lábukat a közel-keleti darázsfészekbe. Állítólag a védelmi minisztérium sem zárja ki a beavatkozást és jelenleg mérlegeli az opciókat.
Káncz Csaba jegyzete
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
