Orbán és a KGB – Trianon meg nem értett tanulságai

A Nemzetközi Beruházási Bank központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott kép eredeti képaláírásában nem szerepelt, de magyar részről Balla János miniszterelnöki főtanácsadó vett még részt a tárgyaláson (jobbra). Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Az orosz sajtó oknyomozó cikke szerint az orosz titkosszolgálatok sorra próbálják beszervezni a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO), vagyis a moszkvai diplomataképző külföldi hallgatóit. A hallgatókat első lépcsőben arra kérik, hogy jelentsenek a kollégáikról és főnökeikről, amikor hazájuk követségein gyakorlatoskodnak. Az MGIMO-t még Sztálin uralkodása alatt hozták létre a második világháború alatt és az alapítás 75-ik évfordulójáról a múlt hónapban Putyin elnök is megemlékezett.

A magyar elhárítás és Moszkva

Arra természetesen mérget vehetünk, hogy a szovjet időszakban ugyanilyen vehemenciával folyt a külföldi hallgatók beszervezési kísérlete. Ezért is érthetetlen, hogy 2019-ben az euroatlanti szövetség tagjaként miként lehet a magyar miniszterelnök mindkét külpolitikai tanácsadója – Balla János és Dóra Ottó – az MGIMO végzettje.  Az eredetileg is a Szovjetunióban született Balla János kapcsán külön érdekesség, hogy neve nem is szerepel Orbán főtanácsadóinak hivatalos listáján. Értesülésünk szerint az orosz fedőszerv, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre hívásának ötlete eredetileg Ballától származik.

Az egyszeri polgár most teljes joggal teheti föl a kérdést: de hiszen ott van a magyar elhárítás, így tehát semmi ok az aggodalomra, nem?! Nos, Csehországban, Lengyelországban, vagy a Baltikumban az elhárítás valóban teszi ezen a területen a dolgát, de hazánkban az ügy ennél kicsit bonyolultabb.

Ahogyan a Wall Street Journal arról tavaly nyáron beszámolt: „a magyar kémelhárítás nemrégiben rá akart állni egy ismert orosz hírszerzőre, aki éppen belépett az országba, ám a budapesti központ nem engedélyezte a műveletet. De ebben beavatottak szerint nincs semmi meglepő, mert az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez. Az amerikai és európai illetékesek hiába tiltakoznak a kormánynál, amely szerintük közelebb áll az orosz elnökhöz, mint hozzájuk.”

Újra a Balkánon

Káncz Csaba

Ezen jelzések mellett nem mehetünk el szó nélkül, már csak azért sem, mert az utóbbi időszakban a magyar miniszterelnök az orosz érdekek mentén titkos geopolitikai játszmákban vesz részt a forrongó Balkánon. Holott nem kellenek hozzá akadémiai szintű történelmi ismeretek, hogy felismerjük: a nemzetiségi törekvések és az Antant mellett a túlzásokba esett magyar nacionalizmus is nélkülözhetetlen volt egy évszázada Trianon szörnyűségének bekövetkeztéhez. Ahhoz a békerendszerhez, amelynek revíziója a hazai nacionalizmus fő küldetése lett a két világháború között és amely küldetés a nemzetet Hitler szekeréhez kötötte – ez pedig aztán a doni katasztrófához és a Holocausthoz vezetett. A második világháború elvesztése után ezek nem mellesleg érveket adtak a bolsevik megszálláshoz, amelyekkel kapcsolatban a magyar nacionalizmus természetesen mossa kezeit.

Napjainkban a jelenlegi kormányzat minden erejével a Monarchia mai analógiáját, az EU-t bomlasztja. Holott csakúgy, mint annak idején a Monarchia, minden hibájával együtt éppen ez a szupranacionális szervezet képes modernizációs erőt kifejteni és hazánkat termékeny pályára állítani. Mert ne legyen ez ügyben kétség: ahogyan a Monarchia bukása, úgy az EU esetleges szétesése is súlyos következményekkel járna Magyarország számára.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)