|
| Archív fotó: Wikimedia Commons, Kalispera Dell |
Még szombatról vasárnapra virradóra megkéseltek egy n.metnek mondott fiatalembert, aki meghalt, két másik megsérült a németországi Chemnitzben (volt Karl-Marx-Stadt). Emiatt a rendőrség egy szíriai és egy iraki fiatalembert köröz. Ez után a chemnitzi szélsőjobboldal valóságos hajtóvadászatot rendezett a külföldi kinézetű emberekre vasárnap.
A várost ellepték a rendőrök, a politikusok rendkívüli intézkedéseket sürgettek. Ez után hétfő este dupla tömegtüntetés volt, ahol a szélsőjobboldal és ellentüntetők csaptak össze, a beszámolók szerint összesen több ezren. A rendőrség a kelleténél csekélyebb erőkkel vonult ki, alig tudta szétválasztani őket.
Roland Wöller (CDU) szász belügyminiszter megígérte, hogy nem engedik át az utcát az erőszakot és káoszt szítóknak, a miniszterelnök is lépéseket ígért. A szélsőjobb ugyanis nyíltan erőszakra buzdított. Az internetes fórumok tele vannak feltételezésekkel, spekulációkkal, téves hírekkel és nyílt hazugságokkal – mondta a belügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung alapján.
Kubai? Orosz?
Az egyik hír szerint például a késelést megelőzően egy nőt molesztáltak volna, az ő segítségére sietett a három áldozat. Erre azonban egyelőre semmiféle bizonyítékot nem találtak. A második halálos áldozatról szóló hír is kacsának bizonyult.
Azt még nem cáfolták, hogy az áldozat maga is félig bevándorló, német-kubai származású, szakképzett asztalos és családapa lett volna. A két sérült meg állítólag félig orosz, de ezt sem erősítette meg a rendőrség.
Náci karlendítéssel
A sajtó egy része azt találgatja, hogy eszkalálódhatott a helyzet ennyire. Több lap is írja, hogy a neonáci mozgalmakat a városban, illetve egész Szászországban túl régóta tolerálták a kereszténydemokrata kormányzó erők.
Pedig már régóta újra és újra előfordul, hogy alkotmányellenes jelképekkel masírozva, náci karlendítéssel megtámadnak embereket, külföldieket, újságírókat, rendőröket. Üres üvegek, petárdák röpködnek.
Nem békés aggódók
A Deutschlandfunk Beate Küpper egyetemi konfliktuskutatót idézi, aki szerint a chemnitzihez hasonló eseményre már régóta várt a szélsőjobb, hogy alkalma legyen erejét megmutatni.
Az események olyan szempontból ijesztőek, hogy a régi és az új típusú nácik itt egyesítették erejüket, és villámgyorsan tudtak mozgósítani. Ugyanakkor kimutatták a foguk fehérjét, már jól látszik, hogy itt nem holmi aggódó békés átlagpolgárok tüntetgetnek, hanem veszélyes szélsőségesek.
Az önbíráskodás okai
A N-tv.de arra emlékeztet, hogy a rendőrök szakszervezete (GdP) szerint húszezer betöltetlen állás van országosan a készenléti rendőri erőknél. Ennek egyik következménye lehet a terjedő önbíráskodás: a polgárok saját kezükbe próbálják venni az igazságszolgáltatást olyan területeken, ahol a rendőrség nem segít.
Az internetes közösségi média segítségével pedig nagyon gyorsan áramlanak az információk, így egy egyszerű falusi verekedésből is könnyen széleskörű hajtóvadászat lehet.
Törzsi agyak
A szövetségi rendőri szakszervezet vezetője azt követeli a belügyminisztertől, hogy rövid határidőn belül kétezer új rendőrt alkalmazzanak, és amennyire lehet mentesítsék a rendőröket az adminisztratív feladatok alól, hogy az operatív teendőkre koncentrálhassanak.
Borwin Bandelow “félelem-kutatót” is idézik, aki szerint az emberek agya még mindig törzsi reflexek szerint működik, a saját törzsbeliekért mindent megtennénk, az idegen törzsbelieket hajlamosak vagyunk halálos ellenségnek tekinteni.
Evolúciós maradványok
Egy másik példa a pókok világa: bár Közép-Európában nincsenek veszélyes pókok, mégis fél tőlük a legtöbb ember. Ez egy ősi ösztön, amelyet az evolúció során (más kontinensről) hozhatott az ember. A kutató szerint a legjobb a konfrontációs gyógymód: aki xenofób, utazzon más országba, idegenek közé, és meg fogja szokni őket.
Ebben lehet valami, mert a statisztikák szerint nagyjából annál toleránsabbak az emberek az idegenekkel szemben, minél többen élnek közöttük. Jó példa erre Svédország, Spanyolország, illetve a másik két véglet, Magyarország és Bulgária.
|
Több bevándorló, mint rasszista? Németországban az új, 2017-es adatok szerint a lakosság majdnem negyede, 19,3 millió fő migrációs háttérrel rendelkezik, azaz legalább az egyik szülője nem volt német állampolgár. A legnagyobb bevándorlócsoport még mindig a török, de sok a lengyel, az orosz, a kazah és a román. A Morgenpost szerint 2017-ben 6000 idegenellenes bűncselekményt követtek el az országban, ebből 800 volt erőszakos cselekmény. Ez enyhe csökkenés 2016-hoz képest. Kifejezetten iszlámellenesnek 1000 esetet találtak, ebből 50 volt erőszakos. A nem erőszakos esetek közé főleg népellenes uszítás, becsületsértés, anyagi kár okozása és propagandaanyagok terjesztése tartozik. Titkosszolgálati források szerint 2016-ban 23 100 szélsőjobboldalit tartottak nyilván. Erős az olyan hétköznapi rasszizmus, ahol például lakáskeresésnél vagy munkakeresésnél sokkal rosszabb esélyekkel indul, akinek például közel-keleti neve van. Különböző kutatások a német lakosság 11-13 százalékát tartják rasszistának, hasonló ehhez az AfD szélsőséges jobboldali párt támogatottsága is (legutóbb 14 százalék). |
