Az országban nemsokára választások lesznek, és az eddig kormányzó szociáldemokraták több mint száz éve a leggyengébb eredménnyel számolhatnak. A svédek azt találgatják, a szervezettnek tűnő gyújtogatások az idegenellenes szélsőjobb támogatására, politikai célból történtek-e, esetleg egy bűnbanda megbízásából.
Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?
KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!
 |
| Göteborg, Svédország (Pixabay) |
Talán nem véletlen, hogy most Svédország a lapok címoldalára került, szeptember 5-én ugyanis ott választások lesznek. Stefan Löfven baloldali miniszterelnök arra célzott helyi források szerint, hogy a gyújtogatások szervezettek lehettek.
Egy másik baloldali politikus azt mondta, nem lenne meglepődve, ha szélsőjobboldali tettesek állnának a zavargások mögött, egy hónappal a választás előtt. A rendőrség még nyomoz, illetékese szerint egyelőre semmi nem utal politikai motivációra – írta a The Local angol nyelvű oldal.
Kedd este Göteborg város rendőrsége azt közölte, hogy összefüggés lehet a gyújtogatások és egy bűnbanda között. A városban a nyáron nagy számú bandatagot vettek őrizetbe. A gyújtogatásokat eszerint üzenetnek is szánhatták.
Száz év baloldal
A politikai motívumokról szóló feltételezések alapja, hogy esély van rá, hogy a választásokon a szélsőjobb nyerjen. A nacionalistának nevezett, bevándorlás-ellenes, neonáci gyökerű Svéd Demokraták Jimmie Akesson vezetésével a legerősebb párttá válhatnak. Az ilyen események egyértelműen nekik kedveznek.
Az Express.co.uk szerint most ugyan csak a harmadik helyen állnak egy új közvélemény-kutatás szerint, de három korábbi felmérés valóban a győzelmüket jósolta. Megint másik kutatás a második helyre teszi őket. Ám attól tartanak, hogy Szociáldemokraták (SAP) “több mint száz éve tartó dominanciájának” vége lehet.
A menekültroham betett
A Wikipedia ábrája szerint a Szociáldemokraták és két koalíciós szövetségesük együtt 39 százalékra számíthatnak. (A Zöldekkel /MP/ és a Baloldallal /V/.) Az előző választáson, 2014-ben 43,6 százalékot kaptak így együtt.
 |
| (Wikipedia) |
Az Express.co.uk szerint a Szociáldemokraták népszerűsége 2015-ben esett nagyot, amikor a nagy menekültroham idején. Most 23-26 százalék közé teszik a támogatottságukat, míg korábban évtizedeken keresztül 40 százalék felett voltak, néhányszor abszolút többséget is sikerült szerezniük.
Trump és a Brexit visszaköszön
A mostani koalíciónak azért viszonylag jók mégis az esélyei, mert a Zöldek, a szárazságok és az erdőtüzek miatt, sokat növelték népszerűségüket mostanában. A szélsőjobboldallal pedig az eddigi nyilatkozatok alapján egyik párt sem lesz hajlandó koalícióra lépni.
A svéd szélsőjobb a Bloomberg megfogalmazása szerint beleillik abba a nemzetközi nacionalista és elitellenes hullámba, aminek része például Donald Trump megválasztása vagy a Brexit. Adócsökkentésekért, a bankok dominanciája ellen száll síkra.
18 százalék másutt született
Támogatnák a “Swexitet”, Svédország kilépését az EU-ból és az arról szóló népszavazást, ám júniusi adatok szerint ezt csak a lakosság 20 százaléka akarja. (Emellett valamivel több mint 50 százalék van az EU-tagság mellett.)
De fő töréspont a migráció a svéd politikában is. Ma a tízmillió fő körüli svéd lakosság 18 százaléka született külföldön, ami 2010 körül még csak 11 százalék volt. Az ország öt év alatt 600 ezer menekültet fogadott be. Ennek ellenére a Bloomberg szerint még mindig a szavazók több mint fele nyilatkozott pozitívan a bevándorlásról.
Kevesebb menekültet akarnak
Más források, mint a The Local viszont azt írták áprilisban, hogy a svédek 60 százaléka kevesebb menekültet akar. (A két adat nyilván nem feltétlen zárja ki egymást, mert nem minden bevándorló menekült, és a pozitív dolgoknak is lehetnek szükséges korlátai – a szerk.)
Ezen belül 41 százalék lényegesen kevesebbet, 19 százalék “enyhén kevesebbet”. Csak 12 százalék gondolta úgy, hogy sokkal több menekültet kéne befogadnia az országnak.
A legtoleránsabb nemzetek
Egy felmérés szerint, amelyet a The Economist ismertetett áprilisban, a svédek 81 és a spanyolok 83 százaléka érzi magát kellemesen (“feel comfortable”), ha bevándorlókkal kell érintkeznie, kommunikálnia (“in interactions”). Ezzel ez a két ország mondhatja el magáról, hogy a legtoleránsabbak. Írország, Hollandia és Nagy-Britannia is az élbolyban van, Franciaország is még bőven átlag feletti szinten.
Magyarország rosszabbul teljesít
Németország valahol kevéssel az EU-átlag alatt található, 55 százalékkal. A két sereghajtó, leginkább idegengyűlölő ország Magyarország és Bulgária, körülbelül 17 és 15 százalékos toleranciaszinttel, messze lemaradva még a románoktól, csehektől, görögöktől is. Annak ellenére – vagy éppen azért – mert itt alig vannak bevándorlók.
A gazdaság lehet a lényeg
Lehet, hogy a svédországi problémák súlyosabbakká válnak, ha a svéd gazdaság fellendülése véget ér? Sok szélsőséges szavazó azért csalódott, mert az utóbbi évek gazdasági fellendülése számukra nem járt együtt a jólét növekedésével.
Az országban nagyon alacsonyak a kamatok, de a nagy eladósodottság miatt a jegybank nem meri megemelni azokat. (Az alapkamat régóta fél százalék, mínuszban.) Egyelőre szépen fejlődik a gazdaság és emelkednek az ingatlanárak, a bérek, de növekszik a valószínűsége annak, hogy mindez egyszer megakad és a túlfűtött növekedés csúnya véget ér, válság jön.
A svéd gazdaságról korábban az Alapblog írt.
Főbb források: Bloomberg, Express.co.uk, Wikipedia, The Local, Economist
Címlapon
Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek
A német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt, derült ki a privátbankár.hu háttérbeszélgetéseiből. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel.
- Hanyatlanak a Mészáros-cégek
- Bizonytalan nyugdíjas évek: a gyerek támogatása nélkül nem megy
- Döntött a Kúria: ebből a kérdésből népszavazás lehet
- Előrehozott német választásokat követelnek – ma kirúghatják a titkosszolgálat főnökét
- Belebukik-e Trump a Kína elleni hadjáratba?
- Milliárdokból újul meg egy vasútvonal, a Délit viszont lezárják
- Két év múlva ez lesz Buda legnagyobb bevásárlóközpontja
- Az Index is elesik? Simicska után Spéder is bedobta a törölközőt
- Hárommilliárd euróval nőtt a külföldiek forint elleni spekulációja
További cikkek
-
Belebukik-e Trump a Kína elleni hadjáratba?
Minden nap újabb csapás a kínai-amerikai vámháborúban: hétfőn Trump vetett ki vámot 200 milliárd dollárnyi kínai árura, tegnap Kína 60 milliárd dollárnyi amerikaira. Következő lépésben már egymás egész kereskedelme sorra kerül, aztán még a tarifák is az égig emelhetők, de ki bukik nagyobbat, ha ellehetetlenül köztük a kereskedelem? Tovább
-
Bizonytalan nyugdíjas évek: a gyerek támogatása nélkül nem megy
Ma már egyáltalán nem mondható, hogy a lakosság nyugodt lenne nyugdíja felől, amit az is mutat, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyugdíjas szülők támogatása. Egy friss kutatás most arra világított rá, hogy a fiatal, 18-29 éves korosztály döntő többsége arra készül, hogy anyagilag segítse nyugdíjas szüleit. Tovább
-
Több millió kipufogó rontja a környezetet - ez lenne az egyetlen megoldás?
A felmérés szerint még a vizsgán átment dízelautók is súlyosan károsítják a környezetet hosszútávon. Tovább
-
Alig tudnak a magyarok idegen nyelveket: újfajta diákhitellel segít a kormány
A kormány már a második idegen nyelv óráiból is lefaragna, csak hogy egyet megtanuljanak a diákok. Tovább
-
Itt van, mivel számolnak Matolcsyék – lassulás jön a magyar gazdaságban
Az idei 4,4 százalék után jövőre 3,5 százalékos GDP-növekedést várnak. Tovább
-
Összekaptak Macronnal, lemond a belügyminiszter
Gérard Collomb két év múlva távozik a kormányból. Tovább
-
Nem kellett sokat várni: jön a kampány a Sargentini-jelentés ellen
Minden csatornán elmondják majd, nem értenek egyet a jelentéssel. Tovább
-
Döntött a Kúria: ebből a kérdésből népszavazás lehet
A Kúria szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy ne közvetlenül a folyóparton, hanem beljebb, a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon valósuljon-e meg a Római-parti árvízvédelem. Tovább
-
Putyin: Magyarország az egyik kulcspartnerük
Az orosz elnök szerint a kétoldalú kapcsolatok sokoldalúan fejlődnek, Orbán örül az elmúlt évek munkáinak. Tovább
-
Elindult a délutáni izgalom: már rángatják a forintot
Az alapkamat nem változott, de Matolcsyék jó eséllyel készülnek valamire: üzenetet kaphat a piac, visszafoghatják a lazaságot délután. Tovább
-
Nagyon meg akarja oldani az EU az izraeli-palesztin konfliktust
Az Európai Unió Tanácsa a közel-keleti békefolyamathoz rendelt új különleges EU-képviselővé nevezte ki Susanna Terstal korábbi holland diplomatát. Tovább
-
Két év múlva ez lesz Buda legnagyobb bevásárlóközpontja
Az Etele Pláza építésére most kötött hitelmegállapodást a Futureal. Tovább
-
Előrehozott német választásokat követelnek – ma kirúghatják a titkosszolgálat főnökét
Merkel elébe menne a koalíciós válság kiszélesedésének és ma kirúghatja a belső elhárítás fejét. Miközben a német polgár tradicionális életmódját, biztonságát és a köziskolák színvonalát félti, azt látja, hogy Merkel össze-vissza röpköd a világban szónoklatokat tartani. A vezető német pénzügyi napilap szerint megérett az idő az előrehozott választásokra. Tovább
-
Most ezért trombitálják össze egész Európát?
Újabb EU-csúcs jöhet a Brexit miatt. Tovább
-
Olaj, gáz, víz: mit akarunk mi az oroszoktól?
Szijjártó elmagyarázta, miért jó az oroszokkal jóban lenni. Tovább
-
Árgus szemekkel figyelik ma Matolcsyékat – lesz meglepetés?
Elemzők szerint a mai kamatdöntő ülésen nem változik érdemben a monetáris eszköztár, de elképzelhető a piacnak küldött üzenet finomhangolása. Tovább
-
Újabb csapás Trumptól: emiatt drágulhat sok minden a boltok polcain
Megérkezett a kínai termékek elleni védővámok újabb köre. Tovább
-
Menekültek tízezreinek nem lesz helye - kemény döntést hozott Trump kormánya
Az Egyesült Államok jövőre az ideinél kevesebb, maximum 30 ezer menekültet fogad be - jelentette be Mike Pompeo. Tovább
-
Észak-Korea az egyesülésről álmodik, de nem német módra
Az egyesülés kérdését időről időre felvetik a két Koreában, ahogy általában a kettéosztott nemzeteknél. Németországban is állandóan napirenden volt a kérdés, de reménytelennek tűnt, aztán meglepetésszerűen pillanatok alatt lezajlott. Korea helyzete bonyolultabb: nem tudja a gazdag rész integrálni a szegényt, sőt, pont utóbbi szeretné az egész országot uralni. Tovább
-
Kapott egy pofont Törökország
Gyorsult a növekedés a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az EU-t tömörítő G20-csoportban a második negyedévben, a legjobban a törökök estek vissza. Tovább
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
