Az országban nemsokára választások lesznek, és az eddig kormányzó szociáldemokraták több mint száz éve a leggyengébb eredménnyel számolhatnak. A svédek azt találgatják, a szervezettnek tűnő gyújtogatások az idegenellenes szélsőjobb támogatására, politikai célból történtek-e, esetleg egy bűnbanda megbízásából.
 |
| Göteborg, Svédország (Pixabay) |
Talán nem véletlen, hogy most Svédország a lapok címoldalára került, szeptember 5-én ugyanis ott választások lesznek. Stefan Löfven baloldali miniszterelnök arra célzott helyi források szerint, hogy a gyújtogatások szervezettek lehettek.
Egy másik baloldali politikus azt mondta, nem lenne meglepődve, ha szélsőjobboldali tettesek állnának a zavargások mögött, egy hónappal a választás előtt. A rendőrség még nyomoz, illetékese szerint egyelőre semmi nem utal politikai motivációra – írta a The Local angol nyelvű oldal.
Kedd este Göteborg város rendőrsége azt közölte, hogy összefüggés lehet a gyújtogatások és egy bűnbanda között. A városban a nyáron nagy számú bandatagot vettek őrizetbe. A gyújtogatásokat eszerint üzenetnek is szánhatták.
Száz év baloldal
A politikai motívumokról szóló feltételezések alapja, hogy esély van rá, hogy a választásokon a szélsőjobb nyerjen. A nacionalistának nevezett, bevándorlás-ellenes, neonáci gyökerű Svéd Demokraták Jimmie Akesson vezetésével a legerősebb párttá válhatnak. Az ilyen események egyértelműen nekik kedveznek.
Az Express.co.uk szerint most ugyan csak a harmadik helyen állnak egy új közvélemény-kutatás szerint, de három korábbi felmérés valóban a győzelmüket jósolta. Megint másik kutatás a második helyre teszi őket. Ám attól tartanak, hogy Szociáldemokraták (SAP) “több mint száz éve tartó dominanciájának” vége lehet.
A menekültroham betett
A Wikipedia ábrája szerint a Szociáldemokraták és két koalíciós szövetségesük együtt 39 százalékra számíthatnak. (A Zöldekkel /MP/ és a Baloldallal /V/.) Az előző választáson, 2014-ben 43,6 százalékot kaptak így együtt.
 |
| (Wikipedia) |
Az Express.co.uk szerint a Szociáldemokraták népszerűsége 2015-ben esett nagyot, amikor a nagy menekültroham idején. Most 23-26 százalék közé teszik a támogatottságukat, míg korábban évtizedeken keresztül 40 százalék felett voltak, néhányszor abszolút többséget is sikerült szerezniük.
Trump és a Brexit visszaköszön
A mostani koalíciónak azért viszonylag jók mégis az esélyei, mert a Zöldek, a szárazságok és az erdőtüzek miatt, sokat növelték népszerűségüket mostanában. A szélsőjobboldallal pedig az eddigi nyilatkozatok alapján egyik párt sem lesz hajlandó koalícióra lépni.
A svéd szélsőjobb a Bloomberg megfogalmazása szerint beleillik abba a nemzetközi nacionalista és elitellenes hullámba, aminek része például Donald Trump megválasztása vagy a Brexit. Adócsökkentésekért, a bankok dominanciája ellen száll síkra.
18 százalék másutt született
Támogatnák a “Swexitet”, Svédország kilépését az EU-ból és az arról szóló népszavazást, ám júniusi adatok szerint ezt csak a lakosság 20 százaléka akarja. (Emellett valamivel több mint 50 százalék van az EU-tagság mellett.)
De fő töréspont a migráció a svéd politikában is. Ma a tízmillió fő körüli svéd lakosság 18 százaléka született külföldön, ami 2010 körül még csak 11 százalék volt. Az ország öt év alatt 600 ezer menekültet fogadott be. Ennek ellenére a Bloomberg szerint még mindig a szavazók több mint fele nyilatkozott pozitívan a bevándorlásról.
Kevesebb menekültet akarnak
Más források, mint a The Local viszont azt írták áprilisban, hogy a svédek 60 százaléka kevesebb menekültet akar. (A két adat nyilván nem feltétlen zárja ki egymást, mert nem minden bevándorló menekült, és a pozitív dolgoknak is lehetnek szükséges korlátai – a szerk.)
Ezen belül 41 százalék lényegesen kevesebbet, 19 százalék “enyhén kevesebbet”. Csak 12 százalék gondolta úgy, hogy sokkal több menekültet kéne befogadnia az országnak.
A legtoleránsabb nemzetek
Egy felmérés szerint, amelyet a The Economist ismertetett áprilisban, a svédek 81 és a spanyolok 83 százaléka érzi magát kellemesen (“feel comfortable”), ha bevándorlókkal kell érintkeznie, kommunikálnia (“in interactions”). Ezzel ez a két ország mondhatja el magáról, hogy a legtoleránsabbak. Írország, Hollandia és Nagy-Britannia is az élbolyban van, Franciaország is még bőven átlag feletti szinten.
Magyarország rosszabbul teljesít
Németország valahol kevéssel az EU-átlag alatt található, 55 százalékkal. A két sereghajtó, leginkább idegengyűlölő ország Magyarország és Bulgária, körülbelül 17 és 15 százalékos toleranciaszinttel, messze lemaradva még a románoktól, csehektől, görögöktől is. Annak ellenére – vagy éppen azért – mert itt alig vannak bevándorlók.
A gazdaság lehet a lényeg
Lehet, hogy a svédországi problémák súlyosabbakká válnak, ha a svéd gazdaság fellendülése véget ér? Sok szélsőséges szavazó azért csalódott, mert az utóbbi évek gazdasági fellendülése számukra nem járt együtt a jólét növekedésével.
Az országban nagyon alacsonyak a kamatok, de a nagy eladósodottság miatt a jegybank nem meri megemelni azokat. (Az alapkamat régóta fél százalék, mínuszban.) Egyelőre szépen fejlődik a gazdaság és emelkednek az ingatlanárak, a bérek, de növekszik a valószínűsége annak, hogy mindez egyszer megakad és a túlfűtött növekedés csúnya véget ér, válság jön.
A svéd gazdaságról korábban az Alapblog írt.
Főbb források: Bloomberg, Express.co.uk, Wikipedia, The Local, Economist
Indítsd be az évet 1,5 millió forinttal
Ne fizess feleslegesen többet a kölcsönért, csak mert nagyobb összegre lenne szükséged. Személyi kölcsön kalkulátorunkkal megtalálod a legkedvezőbb kölcsönajánlatokat! Nézzük a törlesztőrészlet nagysága alapján, mit kínálnak a bankok, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapos futamidővel: a törlesztőrészlet-alapú rangsor szerint az egyik legkedvezőbb ajánlatot a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsöne jelenti, hiszen itt a törlesztőrészlet havonta 30 327 forint (THM: 8,17%), és csak pár forinttal kell havonta többet fizetni a Raiffeisen Bank személyi kölcsönéért, hiszen itt 30 379 forint a törlesztőrészlet (THM: 8,97%), míg a Budapest Bank Online Prémium kölcsöne havonta 32 128 forintba kerül (THM: 10,50%), az Erste Most Extra személyi kölcsön pedig 32 606 forintos törlesztőrészlet mellett igényelhető (THM: 12,35%). További ajánlatok érdekelnek? Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és találd meg a legjobb ajánlatot!
Címlapon
Veszélyes játszmába kezdtek – a lengyelek elárulják Berlint, Brüsszelt és Teheránt
Elképesztő szintű az iráni politikai felháborodás Varsó azon lépése kapcsán, hogy helyszínt ad egy Irán-ellenes globális konferenciának. A lengyelek döntése óriási pofont jelent Berlin, Párizs és az EU számára. Varsó Amerika kiemelt partneri pozíciójára törekszik, kihasználva, hogy Washington és Berlin között egyre feszültebb a diplomáciai viszony. Káncz Csaba jegyzete.
- Keményen beszólt Junckernek egy magyar politikus
- Száguldott a forint, de nem ok nélkül
- Ilyet magyar jegybankár még nem mondott - azonnal kilőtt a forint
- 220 ezer magyar fiatal nem tanul és nem is dolgozik
- Emma egyre okosabb lesz - nemzetközi áttörés előtt a magyar innováció
- Szorosan, de bizalmat szavazott Theresa May kormányának a brit parlament
- A nap képe: magába zuhant a brit kormányfő a kiütéses vereség után
- Magyar közmunka: Romániában jobban megéri dolgozni
- Hadgyakorlatra készül Magyarország
További cikkek
-
170 brit vállalatvezető követel nyílt levélben új Brexit-szavazást
A legfontosabb, hogy megállítsák az EU-ból való "kaotikus kizuhanást", írják. Tovább
-
Szorosan, de bizalmat szavazott Theresa May kormányának a brit parlament
19 vokson múlt az egész. Mehet tovább a Brexit May tervei szerint. Tovább
-
Magyar közmunka: Romániában jobban megéri dolgozni
A munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében a kormány: csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét – írja friss elemzésében a Policy Agenda, amely most 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását. Tovább
-
Keményen beszólt Junckernek egy magyar politikus
Ujhelyi István szerint az Európai Bizottság elnöke ki sem nyitotta azt a történelemkönyvet, amit azért küldött neki, mert európai ünnepnek nevezte Erdély és Románia egyesülését. Tovább
-
220 ezer magyar fiatal nem tanul és nem is dolgozik
Nagyon kedvező a tendencia, de még mindig rendkívül magas azon fiatalok aránya, akik nem folytatnak tanulmányokat, ugyanakkor nem is dolgoznak. Tovább
-
Hadgyakorlatra készül Magyarország
Ősszel közös hadgyakorlat lesz a V4-ekkel. Tovább
-
Merkel megszólalt: ezt gondolja a megállapodás bukásáról
A tegnapi eseményekre is reagált Angela Merkel. Tovább
-
Mi lesz most a Brexittel? Ezek a legvalószínűbb forgatókönyvek
Azt már mindenki tudja, hogy Theresa May brit kormányfő történelmi vereséget szenvedett tegnap a Brexit-szavazáson. Tovább
-
Munkaerőhiány, Brexit – mi fogja visszahúzni a magyar gazdasági növekedést?
Régiónk gazdasági növekedése várhatóan 2019-ben is megőrzi erőteljes ütemét. A növekedés fő motorjai a fogyasztás, a külföldi működőtőke-befektetések, az EU-források és a digitális átállás lesznek. Tovább
-
Ilyet magyar jegybankár még nem mondott - azonnal kilőtt a forint
Az MNB alelnöke azt mondta: ha az éves maginfláció eléri a 3%-ot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lesz arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. Tovább
-
Lekapcsolták a fegyveres bűnbandát – így csaltak el rengeteg pénzt
Fiktív számlák kiállításával foglalkozott az a bűnszervezet, amelynek működését országos akcióban számolta fel a NAV. Tovább
-
A nap képe: magába zuhant a brit kormányfő a kiütéses vereség után
Történelmi vereséget szenvedett kedd este Theresa May brit kormányfő: a brit parlament alsóháza jelentős többséggel elutasította az EU-val kötött kilépési megállapodást. Tovább
-
Egymillió éjszaka: pörgös volt az év vége Magyarországon
3,7 százalékkal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma tavaly novemberben, nagyot nőtt a magyarok által eltöltött vendégéjszakák száma. Tovább
-
Theresa May nem akar lemondani – mi jön most?
A miniszterelnök egyelőre nem akar lemondani, inkább egyezségre akar jutni. Tovább
-
Versenyt sajnálkoznak az EU vezetői a Brexit-tervezet összeomlása miatt
De azért többen jelezték: attól itt még semmiféle újratárgyalás nem lesz. Tovább
-
Forrongások Európa határán – rettegnek a francia tüntetésektől
A túlnépesedés, a korrupt kormányzatok és a munkahelyek hiánya a fiatalokat a radikalizációba és a kábítószerekhez űzi. Tovább
-
Izraelben forróbb téma volt az időjárás, mint a Brexit-összeomlás
A helyi média a szerdára jósolt havazással volt tele, az Egyesült Királyság történéseivel egyedül a Háárec foglalkozott. Tovább
-
Macron felvázolta, mi történhet most a britekkel
A francia elnök három Brexit-forgatókönyvvel is előállt, Nagy-Britannia szokás szerint egyikből se jönne ki jól. Tovább
-
Végveszélyben az Egyesült Királyság, mégis megugrott az angol font
Theresa May brit kormányfő parlamenti bukása minden várakozást felülmúlt, ami önmagában nem is lenne baj, ha lenne látható vészforgatókönyv. Tovább
-
Hatalmasat bukott a brit miniszterelnök
Bejött a papírforma: a brit parlament leszavazta a Theresa May által az Európai Unióval kötött megállapodást, nem is kevéssel. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
