Hirdetés
Hirdetés

Gyújtogatás megrendelésre? Mi folyik tulajdonképpen Svédországban?

2018. augusztus 17., 06:06

Az országban nemsokára választások lesznek, és az eddig kormányzó szociáldemokraták több mint száz éve a leggyengébb eredménnyel számolhatnak. A svédek azt találgatják, a szervezettnek tűnő gyújtogatások az idegenellenes szélsőjobb támogatására, politikai célból történtek-e, esetleg egy bűnbanda megbízásából.

Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?
KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!

Gothenburg, Svédország (Pixabay)
Göteborg, Svédország (Pixabay)

Talán nem véletlen, hogy most Svédország a lapok címoldalára került, szeptember 5-én ugyanis ott választások lesznek. Stefan Löfven baloldali miniszterelnök arra célzott helyi források szerint, hogy a gyújtogatások szervezettek lehettek.

Egy másik baloldali politikus azt mondta, nem lenne meglepődve, ha szélsőjobboldali tettesek állnának a zavargások mögött, egy hónappal a választás előtt. A rendőrség még nyomoz, illetékese szerint egyelőre semmi nem utal politikai motivációra – írta a The Local angol nyelvű oldal.

Hirdetés

Kedd este Göteborg város rendőrsége azt közölte, hogy összefüggés lehet a gyújtogatások és egy bűnbanda között. A városban a nyáron nagy számú bandatagot vettek őrizetbe. A gyújtogatásokat eszerint üzenetnek is szánhatták.

Száz év baloldal

A politikai motívumokról szóló feltételezések alapja, hogy esély van rá, hogy a választásokon a szélsőjobb nyerjen. A nacionalistának nevezett, bevándorlás-ellenes, neonáci gyökerű Svéd Demokraták Jimmie Akesson vezetésével a legerősebb párttá válhatnak. Az ilyen események egyértelműen nekik kedveznek.

Az Express.co.uk szerint most ugyan csak a harmadik helyen állnak egy új közvélemény-kutatás szerint, de három korábbi felmérés valóban a győzelmüket jósolta. Megint másik kutatás a második helyre teszi őket. Ám attól tartanak, hogy Szociáldemokraták (SAP) “több mint száz éve tartó dominanciájának” vége lehet.

A menekültroham betett

A Wikipedia ábrája szerint a Szociáldemokraták és két koalíciós szövetségesük együtt 39 százalékra számíthatnak. (A Zöldekkel /MP/ és a Baloldallal /V/.) Az előző választáson, 2014-ben 43,6 százalékot kaptak így együtt.

(Wikipedia)
(Wikipedia)

Az Express.co.uk szerint a Szociáldemokraták népszerűsége 2015-ben esett nagyot, amikor a nagy menekültroham idején. Most 23-26 százalék közé teszik a támogatottságukat, míg korábban évtizedeken keresztül 40 százalék felett voltak, néhányszor abszolút többséget is sikerült szerezniük.

Trump és a Brexit visszaköszön

A mostani koalíciónak azért viszonylag jók mégis az esélyei, mert a Zöldek, a szárazságok és az erdőtüzek miatt, sokat növelték népszerűségüket mostanában. A szélsőjobboldallal pedig az eddigi nyilatkozatok alapján egyik párt sem lesz hajlandó koalícióra lépni.

A svéd szélsőjobb a Bloomberg megfogalmazása szerint beleillik abba a nemzetközi nacionalista és elitellenes hullámba, aminek része például Donald Trump megválasztása vagy a Brexit. Adócsökkentésekért, a bankok dominanciája ellen száll síkra.

18 százalék másutt született

Támogatnák a “Swexitet”, Svédország kilépését az EU-ból és az arról szóló népszavazást, ám júniusi adatok szerint ezt csak a lakosság 20 százaléka akarja. (Emellett valamivel több mint 50 százalék van az EU-tagság mellett.)

De fő töréspont a migráció a svéd politikában is. Ma a tízmillió fő körüli svéd lakosság 18 százaléka született külföldön, ami 2010 körül még csak 11 százalék volt. Az ország öt év alatt 600 ezer menekültet fogadott be. Ennek ellenére a Bloomberg szerint még mindig a szavazók több mint fele nyilatkozott pozitívan a bevándorlásról.

Kevesebb menekültet akarnak

Más források, mint a The Local viszont azt írták áprilisban, hogy a svédek 60 százaléka kevesebb menekültet akar. (A két adat nyilván nem feltétlen zárja ki egymást, mert nem minden bevándorló menekült, és a pozitív dolgoknak is lehetnek szükséges korlátai – a szerk.)

Ezen belül 41 százalék lényegesen kevesebbet, 19 százalék “enyhén kevesebbet”. Csak 12 százalék gondolta úgy, hogy sokkal több menekültet kéne befogadnia az országnak.

A legtoleránsabb nemzetek

Egy felmérés szerint, amelyet a The Economist ismertetett áprilisban, a svédek 81 és a spanyolok 83 százaléka érzi magát kellemesen (“feel comfortable”), ha bevándorlókkal kell érintkeznie, kommunikálnia (“in interactions”). Ezzel ez a két ország mondhatja el magáról, hogy a legtoleránsabbak. Írország, Hollandia és Nagy-Britannia is az élbolyban van, Franciaország is még bőven átlag feletti szinten.

Magyarország rosszabbul teljesít

Németország valahol kevéssel az EU-átlag alatt található, 55 százalékkal. A két sereghajtó, leginkább idegengyűlölő ország Magyarország és Bulgária, körülbelül 17 és 15 százalékos toleranciaszinttel, messze lemaradva még a románoktól, csehektől, görögöktől is. Annak ellenére – vagy éppen azért – mert itt alig vannak bevándorlók.

A gazdaság lehet a lényeg

Lehet, hogy a svédországi problémák súlyosabbakká válnak, ha a svéd gazdaság fellendülése véget ér? Sok szélsőséges szavazó azért csalódott, mert az utóbbi évek gazdasági fellendülése számukra nem járt együtt a jólét növekedésével.

Az országban nagyon alacsonyak a kamatok, de a nagy eladósodottság miatt a jegybank nem meri megemelni azokat. (Az alapkamat régóta fél százalék, mínuszban.) Egyelőre szépen fejlődik a gazdaság és emelkednek az ingatlanárak, a bérek, de növekszik a valószínűsége annak, hogy mindez egyszer megakad és a túlfűtött növekedés csúnya véget ér, válság jön.

A svéd gazdaságról korábban az Alapblog írt.

Főbb források: Bloomberg, Express.co.uk, Wikipedia, The Local, Economist

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek

Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek

A német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt, derült ki a privátbankár.hu háttérbeszélgetéseiből. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?