Az országban nemsokára választások lesznek, és az eddig kormányzó szociáldemokraták több mint száz éve a leggyengébb eredménnyel számolhatnak. A svédek azt találgatják, a szervezettnek tűnő gyújtogatások az idegenellenes szélsőjobb támogatására, politikai célból történtek-e, esetleg egy bűnbanda megbízásából.
 |
| Göteborg, Svédország (Pixabay) |
Talán nem véletlen, hogy most Svédország a lapok címoldalára került, szeptember 5-én ugyanis ott választások lesznek. Stefan Löfven baloldali miniszterelnök arra célzott helyi források szerint, hogy a gyújtogatások szervezettek lehettek.
Egy másik baloldali politikus azt mondta, nem lenne meglepődve, ha szélsőjobboldali tettesek állnának a zavargások mögött, egy hónappal a választás előtt. A rendőrség még nyomoz, illetékese szerint egyelőre semmi nem utal politikai motivációra – írta a The Local angol nyelvű oldal.
Kedd este Göteborg város rendőrsége azt közölte, hogy összefüggés lehet a gyújtogatások és egy bűnbanda között. A városban a nyáron nagy számú bandatagot vettek őrizetbe. A gyújtogatásokat eszerint üzenetnek is szánhatták.
Száz év baloldal
A politikai motívumokról szóló feltételezések alapja, hogy esély van rá, hogy a választásokon a szélsőjobb nyerjen. A nacionalistának nevezett, bevándorlás-ellenes, neonáci gyökerű Svéd Demokraták Jimmie Akesson vezetésével a legerősebb párttá válhatnak. Az ilyen események egyértelműen nekik kedveznek.
Az Express.co.uk szerint most ugyan csak a harmadik helyen állnak egy új közvélemény-kutatás szerint, de három korábbi felmérés valóban a győzelmüket jósolta. Megint másik kutatás a második helyre teszi őket. Ám attól tartanak, hogy Szociáldemokraták (SAP) “több mint száz éve tartó dominanciájának” vége lehet.
A menekültroham betett
A Wikipedia ábrája szerint a Szociáldemokraták és két koalíciós szövetségesük együtt 39 százalékra számíthatnak. (A Zöldekkel /MP/ és a Baloldallal /V/.) Az előző választáson, 2014-ben 43,6 százalékot kaptak így együtt.
 |
| (Wikipedia) |
Az Express.co.uk szerint a Szociáldemokraták népszerűsége 2015-ben esett nagyot, amikor a nagy menekültroham idején. Most 23-26 százalék közé teszik a támogatottságukat, míg korábban évtizedeken keresztül 40 százalék felett voltak, néhányszor abszolút többséget is sikerült szerezniük.
Trump és a Brexit visszaköszön
A mostani koalíciónak azért viszonylag jók mégis az esélyei, mert a Zöldek, a szárazságok és az erdőtüzek miatt, sokat növelték népszerűségüket mostanában. A szélsőjobboldallal pedig az eddigi nyilatkozatok alapján egyik párt sem lesz hajlandó koalícióra lépni.
A svéd szélsőjobb a Bloomberg megfogalmazása szerint beleillik abba a nemzetközi nacionalista és elitellenes hullámba, aminek része például Donald Trump megválasztása vagy a Brexit. Adócsökkentésekért, a bankok dominanciája ellen száll síkra.
18 százalék másutt született
Támogatnák a “Swexitet”, Svédország kilépését az EU-ból és az arról szóló népszavazást, ám júniusi adatok szerint ezt csak a lakosság 20 százaléka akarja. (Emellett valamivel több mint 50 százalék van az EU-tagság mellett.)
De fő töréspont a migráció a svéd politikában is. Ma a tízmillió fő körüli svéd lakosság 18 százaléka született külföldön, ami 2010 körül még csak 11 százalék volt. Az ország öt év alatt 600 ezer menekültet fogadott be. Ennek ellenére a Bloomberg szerint még mindig a szavazók több mint fele nyilatkozott pozitívan a bevándorlásról.
Kevesebb menekültet akarnak
Más források, mint a The Local viszont azt írták áprilisban, hogy a svédek 60 százaléka kevesebb menekültet akar. (A két adat nyilván nem feltétlen zárja ki egymást, mert nem minden bevándorló menekült, és a pozitív dolgoknak is lehetnek szükséges korlátai – a szerk.)
Ezen belül 41 százalék lényegesen kevesebbet, 19 százalék “enyhén kevesebbet”. Csak 12 százalék gondolta úgy, hogy sokkal több menekültet kéne befogadnia az országnak.
A legtoleránsabb nemzetek
Egy felmérés szerint, amelyet a The Economist ismertetett áprilisban, a svédek 81 és a spanyolok 83 százaléka érzi magát kellemesen (“feel comfortable”), ha bevándorlókkal kell érintkeznie, kommunikálnia (“in interactions”). Ezzel ez a két ország mondhatja el magáról, hogy a legtoleránsabbak. Írország, Hollandia és Nagy-Britannia is az élbolyban van, Franciaország is még bőven átlag feletti szinten.
Magyarország rosszabbul teljesít
Németország valahol kevéssel az EU-átlag alatt található, 55 százalékkal. A két sereghajtó, leginkább idegengyűlölő ország Magyarország és Bulgária, körülbelül 17 és 15 százalékos toleranciaszinttel, messze lemaradva még a románoktól, csehektől, görögöktől is. Annak ellenére – vagy éppen azért – mert itt alig vannak bevándorlók.
A gazdaság lehet a lényeg
Lehet, hogy a svédországi problémák súlyosabbakká válnak, ha a svéd gazdaság fellendülése véget ér? Sok szélsőséges szavazó azért csalódott, mert az utóbbi évek gazdasági fellendülése számukra nem járt együtt a jólét növekedésével.
Az országban nagyon alacsonyak a kamatok, de a nagy eladósodottság miatt a jegybank nem meri megemelni azokat. (Az alapkamat régóta fél százalék, mínuszban.) Egyelőre szépen fejlődik a gazdaság és emelkednek az ingatlanárak, a bérek, de növekszik a valószínűsége annak, hogy mindez egyszer megakad és a túlfűtött növekedés csúnya véget ér, válság jön.
A svéd gazdaságról korábban az Alapblog írt.
Főbb források: Bloomberg, Express.co.uk, Wikipedia, The Local, Economist
Címlapon
Többéves rekord dől meg: ráharaptak a magyarok a lízingre
Megint két számjegyű növekedés következett be a magyar lízingpiacon: a finanszírozott összeg 17 százalékkal 500 milliárd forint fölé került az év első kilenc hónapjában - közölte a Magyar Lízingszövetség. Az építőipari boom jól látszik a lízingpiacon is. A szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet: vannak kihívások a piacon, részben az emelkedő kamatok miatt, de rövid és középtávon stabil növekedés várható.
- Fontos szövetségest veszített az Orbán-kormány
- Miért tart 2 óráig az egyik bankban az, ami a másikban 10 perc alatt megvan?
- Megmagyarázták, miért listázzák a szállodák vendégeit
- Zuhan az Apple, összeomlott a Waberer’s
- Mikrocsippelt dolgozók: egyre nagyobb a riadalom Angliában
- Munkahelyeket vesznek el, vagy még teremtenek is a robotok?
- A nap képe: vörösben úszik a Parlament
- Beintenek Amerikának – szellemhajók kísértenek a tengereken
- A legbékésebb elnök vendége volt a világ krémje
További cikkek
-
Van mit megbeszélni: ezért találkozik Trump és Putyin
A két elnök a G20-ak csúcstalálkozóján ül le tárgyalni. Tovább
-
Juncker: aki elutasítja a migrációs csomagot, nem tudja, miről beszél
Az Európai Bizottság elnöke szerint akinek nem jön be a javaslat, az nincs képben. Tovább
-
Szerelmeslevelet kapott Angela Merkel
Egy német író külön esszében méltatta a kancellár szépségét. Tovább
-
Baljós jövő – egyre nagyobb a félelem a Brexit miatt
A brit munkaadók csaknem a fele úgy érzékeli, hogy a náluk dolgozó külföldi EU-munkavállalók bizonytalannak tartják a kilátásaikat a Brexit miatt. Tovább
-
Mégis jelent fenyegetést a világra Észak-Korea?
Egy frissen kijött kutatás szerint még mindig sok az aktív nukleáris tesztelőhely. Tovább
-
Szijjártó világkereskedelemi háborút lát – békülne az oroszokkal
A miniszter szerint rossz irányba megy az EU és az oroszok közötti együttműködés. Tovább
-
Fontos szövetségest veszített az Orbán-kormány
Hamarosan távozik a CSU elnöki posztjáról Horst Seehofer. A bajor politikus Orbán Viktor egyik legfőbb nemzetközi szövetségese volt. Tovább
-
Csúszó beruházások, munkaerőhiány – mi lesz így az építőiparral?
Továbbra is komoly nehézséget okoz a munkaerőhiány az építőiparban, ugyanakkor a kedvezményes lakásáfa kitolása a következő 2 évben segíthet fenntartani az építőipar lendületét. Tovább
-
A legrosszabb végkifejletre is fel kell készülni a németek szerint
A német kormány szerint a hard-Brexitre is fel kell készülni, ahogy fogy az idő. Tovább
-
Ez sem fordult jóra: egyre pesszimistább a világ gazdasága
A negyedik negyedévben is csökkent az ifo világgazdasági hangulatindexe. Tovább
-
Kirobbanó formában van a magyar építőipar
Az augusztusi erős adat után szeptemberben is kitartott az építőipar szárnyalása. Tovább
-
Beintenek Amerikának – szellemhajók kísértenek a tengereken
Míg a 2015 előtti iráni szankciókat támogatta az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az EU, az új szankciók egyoldalú amerikai lépéseknek tekintendők. Tovább
-
A legbékésebb elnök vendége volt a világ krémje
Párizsban összegyűltek a világ vezetői, hogy megemlékezzenek az első világháború befejezésének 100. évfordulójáról. Tovább
-
Trump legújabb húzásával sokakba beletaposott
Kiakadt a közvélemény Donald Trumpra. Tovább
-
Macron felfegyverezné Európát
Európának saját védelmet kell kiépítenie amerikai gyártású fegyverek beszerzése helyett - mondta Emmanuel Macron. Tovább
-
Felpörögnek az események a parlamentben a héten
Az Országgyűlés hétfőtől ötnapos üléssel folytatja munkáját. Tovább
-
Újabb nyugati párt üzent hadat az Orbán-kormánynak
Csökkenteni kell az uniós támogatásokat azoknál az országoknál, amelyek megsértik az uniós jogot – javasolta a német Zöldek vezetője a párt kongresszusán. Tovább
-
Ahogy kiszállt a repülőből Trump, jól kiosztotta a Macront
Az amerikai elnök Párizsba érkezett az első világháború befejezésének 100. évfordulós ünnepségeire, és egyből beszólt a házigazdának. Tovább
-
A nap képe: Dél-Amerikában turnézott Kövér László
A hivatalos dél-amerikai körúton lévő házelnök ezúttal Peruban vendégeskedett, ahol többek között Cézar Villanueva miniszterelnökkel találkozott. Tovább
-
Szinte mindenki ott lesz Párizsban az első világháború befejezésének 100. évfordulóján
Párizsban ünnepségsorozatot tartanak abból az alkalomból, hogy száz éve, 1918. november 11-én írták alá az első világháborút lezáró fegyverszünetet. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
