Forrás: Fidelity

Erdogan június 24-én – több mint egy évvel korábban az eredetileg tervezettnél – előrehozott elnök- és parlamenti választásokat tart, ezzel pedig Törökország is csatlakozott a 2018-ban az urnák elé járuló feltörekvő piaci országok népes táborához. A lépés nem meglepő, hiszen a török államfő az utóbbi időben bármi áron gyorsítani igyekezett a növekedést és a munkahelyteremtést, miközben hazafias és nacionalista retorikával próbált még jobban a támogatói kegyeibe férkőzni – írja a Fidelity.

A befektetési vállalat elmondta: kétségtelen, hogy makrogazdasági intézkedései az elmúlt egy évben túlfűtött gazdasággal, makacsul kétszámjegyű inflációval, növekvő költségvetési hiánnyal és jelentős külső finanszírozási szükséglettel súlyosbították Törökország közismert egyensúlyhiányát. Ezek a tényezők a nem megfelelő mértékű reálkamatlábakkal, a nettó devizatartalékok alacsony szintjével, a magasabb energiaáraknak való, egészségtelen kitettséggel és a növekvő geopolitikai feszültségekkel karöltve meglehetősen kényelmetlen körülményeket teremtenek a befektetők számára – tették hozzá.

Nem engedik tovább esni a lírát

A szakértők szerint a piaci szereplők elsőre a növekvő politikai bizonytalanságtól félhetnek, ami arra sarkallhatja a gazdaság irányítóit, hogy még jobban beletapossanak a laza monetáris és költségvetési politika gázpedáljába. A Fidelity szakértői ezzel szemben úgy gondolják, az előrehozott választások hatására a kormány a szavazás előtt prioritásként fogja kezelni a devizastabilitás kérdését, és lehetővé teszi a török jegybank, a CBRT számára, hogy megtegye a líra volatilitásának megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.

A líra további leértékelődése vélhetően kedvezőtlen irányba sodorná a választókat, így veszélyeztetné Erdogan győzelmét. Ez sok szempontból hasonlít a tavaly áprilisi alkotmánymódosítási népszavazást megelőző időszakra, amikor nem tűrték a líra gyengeségét, és a CBRT agresszív intézkedésekkel tornászta feljebb az irányadó kamatlábat. A Fidelity szerint az előrehozott választások bejelentése is jelzi, hogy a török kormány szerint szigorúbb monetáris és költségvetési kiigazításokra van szükség, ráadásul minél előbb. A török jegybank akár már a héten végrehajthat egy akár +50 bázispontos kamatláb-emelést.

Nem is kérdés az a szavazás

Ha a jegybank egy relatív devizastabilitással és pragmatizmussal jellemezhető időszakot, az rövid távú taktikai lehetőséget teremthet a kötvénybefektetők számára, akik ezáltal külföldi tőkét szivattyúzhatnak vissza az ország pénzpiacára. A török nemzeti valuta névleges hozama jelenleg igen magas: a tízéves futamidejű kötvények hozama 12,5%, a líra az elmúlt hat hónap alatt máris 20%-ot vesztett az értékéből, és a piac jelentősen alulsúlyozza a helyi papírokat.

A külső adósságállományt tekintve is hasonló a helyzet: a tízéves futamidejű, USA dollárban jegyzett, Ba2/BB/BB+ minősítésű török államkötvények ma 6% fölötti hozamot hoznak. Ez nagyjából a B minősítésű feltörekvő piaci államkötvények hozamának felel meg, annak ellenére, hogy a hitelminőség jobb, és az ország több évtizede készségesen és megbízhatóan törleszti külső adósságállományát.

A választásoknál nem érdemes Erdogan ellen fogadni, a poltikus ugyanis immár 15 éve bizonyítja, hogy ismeri országának belpoltikai viszonyait, így ha előrehozott szavazást ír ki, akkor biztos abban, hogy pártjával együtt győzelmet arathat. Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője elmondta: Törökország előtt számos, jól ismert makrogazdasági kihívás áll, amelyek nem fognak egyik napról a másikra eltűnni. Tény, hogy a leopárd nem tudja levetni a foltjait, de úgy érezzük, a török tigrist – legalábbis rövid távon – sikerülhet megszelídíteni – tette hozzá.