„Szabadtéri börtönök” mellett virágoznak az európai nagyvállalatok gyárai
A nyugati világ nagy részének valószínűleg fogalma sincs arról, hogy körülbelül egy millió, többségében az ujgur népcsoporthoz tartozó embert lényegében munkatáborokban tartanak a nyugat-kínai Hszincsiang régióban úgy, hogy néhány órás távolságra már az európai nagyvállalatok üzemei találhatóak.
A Volkswagen 2013-an nyitotta meg üzemét a területen, ez körülbelül 700 munkást foglalkoztat, és évente akár 50 ezer autó is legurulhat a gyártósorról. A BBC még áprilisban interjúzott Herbert Diess-sel, a konszern fejével, ekkor a lap rákérdezett a hszincsiangi állapotokra is. A vezérigazgató azt állította, hogy a cégnek fogalma sincsen arról, hogy a területen munkatáborok lennének .Ez az állítás annak fényében elég különös volt, hogy a gyártól másfél órán belül négy ilyen telep is található. A Volkswagen az állítást későbbiekben annyiban korrigálta, hogy tisztában vannak a telepek létezésével, és kiállnak az emberi jogok biztosítása mellett.
A New York Times-nak Benjamin Haas, a berlini Mercator Institute kutatója írt arról, hogy a 150 legnagyobb európai vállalat közel fele jelen van Hszincsiagban, azaz egy olyan térségben, amit az Amnesty International egy korábbi jelentése „szabadtéri börtönnek” titulált.
Melyek a legjelentősebbek?
A kutató első helyre a Siemenst sorolja – a német konglomerátum a kínai állami technológiai vállalattal (CETC) együttműködve fejleszt a térségben, főleg digitalizációs és automatikai területen. Ezzel alapvetően még nem lenne probléma, de a CETC haditechnikával is foglalkozik, és nem mellesleg egy olyan térfigyelő-kamerarendszert is kifejlesztett, amely által szerzett információkra hivatkozva a kisebbségek tagjait munkatáborokba küldték a Human Rights Watch szerint.
A spanyol Telefónica a szintén állami kézben lévő China Unicom telekommunikációs szolgáltatóval dolgozik együtt, azaz azzal a vállalattal, amely kifejlesztett egy olyan szoftvert, ami képes a big data segítségével embereket követni. A szoftvert hivatalosan arra szánják, hogy célzott hirdetéseket lehessen vele közvetíteni, valamint a tömegközlekedési szokásokat vizsgálja, csakhogy egy kiszivárgott prezentációból az derült ki, hogy az alkalmazás minden egyes mobilozóhoz egyéni azonosítót rendel, ennek segítségével pedig nem nehéz szemmel tartani a mozgásukat. Egy biztos, ez az alkalmazás már használatban van a hszincsiangi térségben, és a jogvédők arra gyanakodnak, hogy a kisebbségek megfigyelését is részben ezen keresztül végzi a kormány.
A többi jelentős európai befektetés közt már kevesebb olyan van, ami a kisebbségi jogokat tekintve problémásnak tekinthető kínai cégekhez köthető, viszont az jól látszik, hogy óriási pénzek fordulnak meg a régióban. A KfW, német állami tulajdonban lévő bank 100 millió eurós kölcsönt nyújtott 2018-ban egy metróvonal kiépítéséhez a régió fővárosában, Urumqiben. Ugyanebben a beruházásban működött közre a svájci ABB és az Airbus is. Az Unilever és a Nestlé is használ olyan paradicsom alapú termékeket, amelyek Hszincsiangból származnak, igaz azt nem árulták el a kutató kérdésére, hogy pontosan mire.
Fontos kiemelni, hogy a Mercator kutatása során arra nem derült fény, hogy bármi kapocs lenne a térségben aktív vállalatok és a munkatáborok közt, az kiderült, hogy az európai cégeknek jellemzően fogalmuk sincsen arról, hogy pontosan hogyan működnek az ottani üzemeik.
A kínaiak régi álma
Pekingben régóta vágynak arra, hogy felzákóztassák az ország nyugati, elmaradottabb régióit, valamint azokat a területeket, ahol nagyobb létszámban laknak a kisebbségek tagjai - kimondatlanul is azzal a céllal, hogy a gazdasági fejlődés elterelje a figyelmet a vallásszabadság korlátozottságáról, valamint az alapvető szabadságjogok részleges hiányáról.
A Kínában terjeszkedni tervező nyugati cégek is sokszor beleütköznek ebbe, hiszen a kormány sok esetben csak azzal a feltétellel engedélyezi a más tartományokban meglévő gyárakban történő fejlesztéseket, hogyha a vállalatok Hszincsiangba visznek egy új beruházást – ennek egyik példája a francia Carrefour, amelynek boltok nyitását „tanácsolták” a régióban.
A Nyugatnak lépnie kéne
A pekingi nagy álmoknak egyértelműen elengedhetetlen részei tehát a nyugati nagyvállalatok, azaz az Európai Uniónak lehetősége lenne arra, hogy a megfelelő külterületi munkajogi törvények bevezetésével nyomást gyakoroljon a kínai kormányra annak érdekében, hogy tiszteljék a kisebbségi lakosság alapvető jogait.
A megfelelő szabályozási rendszer felállításával az emberi jogokat Kínában nem biztosító európai vállalatok komoly bírságokat kaphatnának, valamint korlátozásokat az anyaországon belül. A kutató kiemeli, hogy a cégvezetők és a politikusok sokszor húzódzkodnak, hogyha a Kína elleni kemény fellépésről van szó, ugyanakkor most az európai partnercégeken keresztül ténylegesen nyomást lehetne gyakorolni Pekingre, hiszen feltételezhető, hogy az Egyesült Államok mellett nem bonyolódna még egy kereskedelmi háborúba az ázsiai ország.
Címlapon
Kudarc az EU-csúcson: nem tudtak megegyezni a pénzekről az tagállamok
Kudarcot vallott a kétnapos rendkívüli csúcson az EU első kísérlete a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés elfogadására. A büdzsé fő nettó befizetőinek túl magas, a nettó kedvezményezetteknek még mindig túl alacsony volt az Európai Tanács elnöke által kidolgozott ajánlat. Charles Michel a következő napokban dönti el, mikor hívja össze újra a tagállamok vezetőit, hogy második nekifutásra megállapodjanak.
- Nap képe: Orbán Viktor megfáradt miniszterelnökök között
- Ezért nem jó ötlet ingyen rendelgetni egy webáruházból
- Szép béremelést alkudtak ki a BKV-sok - feszült a helyzet az állami cégeknél
- Kudarc az EU-csúcson: nem tudtak megegyezni a pénzekről az tagállamok
- Ezúttal Mikulás zacskókkal érkezett a pénz a médiakirályhoz
- Hét éve volt utoljára ilyen drága az arany
- Olyan bankjegyet tesztelnek a svédek, ami sehol máshol nincs
- Hogy működik a falusi csokos áfavisszatérítés?
- Csigatempóban faragja le a vonatkéséseket a MÁV
További cikkek
-
Megint Trumpot akarják: a hírszerzés szerint már dübörög az orosz gépezet
Úgy tűnik, Moszkva megint megpróbálja az elnöki címhez segíteni Donald Trumpot - ennek érdekében még a demokrata ellenfelét is megpróbálják maguk kiválasztani. Tovább
-
Az önkéntes öngondoskodásé a jövő?
Az MNB az önkéntes pénztárakból jóléti alapokat állítana fel, de a kormány addig nem tárgyal erről, amíg része az elképzelésnek a tagság kötelezővé tétele. Tovább
-
Hiába minden, vágtatnak a kórházi adósságok
Bár a kormány ezen a héten elkezdte kifizetni a kórházi beszállítóknak járó tavalyi kintlévőségüket, az egészségügyi intézmények összadóssága a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint 2020 első hónapjában tovább emelkedett. Tovább
-
Újabb hitelminősítő javította a magyar besorolást
A Standard & Poor's után most újabb intézet minősítette fel Magyarországot, a japán JCRA hitelminősítő javította a besorolásunkat. Tovább
-
150 milliárddal csökkent az államháztartás központi alrendszerének többlete
De így is 90 milliárdos pluszban van. Tovább
-
Megkezdődött Brüsszelben a szkander, de hol van még a vége
Hosszú lesz a vita az Unió 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésének az elfogadásáról. Tovább
-
Lemondott az ír miniszterelnök
Leo Varadkar pártja, a Fine Gael csak a harmadik helyre került a február 8-i parlamenti választásokon. Tovább
-
Putyin megint Trumpot akarja
Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva a republikánus elnök újraválasztását támogatja, írja a New York Times. Tovább
-
Hétfőtől le is lehet fotózni az iskolaérettségi szakvéleményeket
Megyei Pedagógiai Szakszolgálatokat faggattunk az Oktatási Hivataltól megkapott iskolaérettségi vizsgálatok miatti megnövekedett terhelésről. Tovább
-
Mentesíti a méhészeket az szja-fizetés alól a kormány
A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter. Tovább
-
Több pénz lesz a nagysebességű vasutak fejlesztésére
A forgalmasabb, de rossz állapotban lévő vonalak helyett inkább a gigaprojektek kerete nő a 3,5 milliárddal. A friss Magyar Közlönyben megjelent határozattal növelték a jövőre felhasználható keretet. Tovább
-
Késik a zöld fordulat a magyar lakáspiacon, az ingatlanok többsége energiafaló
A környezetbarátabb lakások négyzetméterára persze magasabb is. Tovább
-
Idéntől rendszeressé válik a paksi orosz hitelkeret megdézsmálása
Eddig 100 milliárd forint értékben fizetett ki számlákat az orosz félnek a magyar megrendelő, vagyis a kormány. Az egész projekt során összesen mintegy 110 számlát fog kiállítani a kivitelező. Tovább
-
Cser-Palkovics András szerint gazdasági zsákutca az iparűzési adó csökkentése
Székesfehérvár fideszes polgármestere újra kifakadt a módosítás ellen. Tovább
-
Trump többfrontos támadása a Huawei ellen – pácban London
Washington a nagyhatalmi versengés szerves részeként most több fronton is támadást akar indítani a Huawei ellen. cKáncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Áremelést hoz a benzinkutakra a péntek
A benzin drágul tovább, de a gázolaj most nem. Tovább
-
A Kommunista Párt előretolt ékének nyilvánítottak öt kínai médiumot az USA-ban
Nem független hírszolgáltatók, hanem a kínai kormány ellenőrzése alatt állnak, állapította meg Washington. Tovább
-
Angol nyelvtudás nélkül nem adnak munkát Nagy-Britanniában 2021-től
Állásajánlat, és megfelelő szakképesítés is kell majd. A szigorítással a brit kormány kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő kiszorítása. Tovább
-
Orbán felszámolná az illegális szeméthegyeket, de a legálissal sem tud mit kezdeni
Orbán Viktor kormányfő nagyszabású klímavédelmi akciótervet hirdetett, aminek egyik pontja az illegális szeméthegyek eltakarítása lenne. Tovább
-
A Huawei elleni verseny az EU-nak sem lenne ellenére
Néhány napja vetődött fel, hogy esetleg az Egyesült Államok felvásárolná a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég konkurenseit. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
