A hónap elején robbantotta a Portfolio a bombát, hogy az Európai Uniós statisztikai hivatala, az Eurostat, még februárban vizsgálta meg Magyarországot, amelynek eredményeként azt javasolják, hogy sorolja a Központi Statisztikai Hivatal az Eximbankot az államháztartáson belülre, viszont a KSH kategorikusan nemet mondott erre. Most módszertani vita van a két hivatal között, ami bíróságig mehet.
| Miért fontos az Eximbank? A Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) a hazai vállalkozások exportügyeleteit segíti finanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékekkel. A sajtó azonban leginkább azért foglalkozik vele, mert Andy Vajna az Eximbankon keresztül kapott pénzt a TV2 megvásárlásához, konkrétan 6,72 milliárd forintot. A mostani vita azért fontos, mert ha az Exim államháztartáson belülre kerül, akkor az államadósságot is át kell számolni, ami messze nem kecsegtet szép számokkal. |
A magyar statisztikusok ragaszkodnak a nemzeti számlák módszertani elveihez és nem tekintik lezártnak az ügyet - tájékoztatta ma a Privátbankárt a KSH és a jegybank közös közleményben.
Nem csak Magyarországon van gond
Az utóbbi két évben több országban is vizsgálta az Eurostat az állami tulajdonú pénzügyi intézmények (export-import bankok, fejlesztési bankok, speciális pénzügyi szervezetek) statisztikai besorolását. A legutóbbi konzultációs látogatás alkalmával Magyarországon is szóba kerültek ezen pénzügyi intézmények statisztikai besorolásának kérdései.
A magyar statisztikai hatóságok másként ítélik meg az Eximbank besorolását, az ezzel kapcsolatos érveinket levélben elküldtük az Eurostatnak. A két fél álláspontja továbbra is eltérő, ami az Eurostat részéről a fenntartás megfogalmazásához vezetett.
Hol van az Exim helye?
Az Eurostat egy új, speciális intézményi kategóriába, a zártkörű (captive) pénzügyi közvetítők közé javasolja besorolni az Eximbankot.
Ez a kategória a nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása során (ESA 2010) jött létre a pénzügyi vállalatok szektorában és azokat a pénzügyi szervezeteket tartalmazza, amelyek nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak.
Az ide sorolt pénzügyi szervezetek – jellemzően vagyonkezelők (holdingok) és speciális pl. forrásgyűjtési célú vállalatok (SCV-k) – a tulajdonosaik „foglyai”, így intézményi önállóságuk megkérdőjelezhető - tájékoztatott a KSH.
Borulna így minden?
Azonban a magyar statisztikai hivatal úgy véli, az Eximbank egyáltalán nem ilyen szerepet tölt be: tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi és széles körben, a piacon helyezi ki azokat - véli a KSH. A nemzeti számlák megújított módszertani szabványa nem változtatta meg a pénzügyi közvetítők és ezeken belül a hitelintézetek definícióját, így szerintük nincs lehetőség az eddigi szektorbesorolások módosítására.
Véleményük szerint az Eurostat nem az ESA 2010 szabályaival összhangban hoz döntést egyes szervezetek kormányzati szektorba sorolásáról, ami bizonytalanságot visz a statisztikai módszertanba és megbontja a nemzeti számlák körébe tartozó statisztikák összhangját.
| A Nemzetgazdasági Minisztérium egyetért a KSH és az MNB álláspontjával - írták a Privátbankárnak. Az NGM meggyőződése, hogy a módszertani egyeztetéseket folytatni kell, mivel az Eurostat javaslata mind a kormányzati szektor, mind a pénzügyi vállalkozási szektor statisztikai adatait lényegesen torzítaná. Mint írták, az Eximbank tevékenysége és elért sikerei tükrében is megkérdőjelezhető az Eurostat azon vélekedése, miszerint az exporttevékenység kamattámogatását másként kívánja kezelni, mint más kamattámogatási mechanizmusokat, illetve szintén vitatható azon felfogása, hogy az Eximbank a nemzeti jövedelem- és a vagyonelosztásában venne részt és nem-piaci javakat állítana elő, miként az államháztartás szervezetei. |
A magyar statisztikai hatóságok továbbra is a kérdés tisztázásában érdekeltek, ennek érdekében a közeljövőben konzultációt kezdeményeznek a kérdésben kompetenciával bíró fórumokon a foglyul ejtett pénzügyi vállalatok szektorba sorolásának ESA 2010 jogszabály szerinti értelmezéséről - írták.
Az Exim nélkül így állunk
A KSH végül arról jelentett az Eurostatnak, hogy a kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján – 2015 végén 25 394 milliárd forint volt, a GDP 75,3 százaléka, míg a költségvetési hiány 2 százalék, 679,7 milliárd forint.
|
| Forrás: KSH |
A vártnál jobb lett az euróövezeti GDP-adat.
