Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2018-ban a GDP -2,2 százalékát tette ki. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 69 százaléknál 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 70,9 százaléka volt. Az államháztartás nettó tartozása (24184 milliárd forint) a GDP 57,5 százalékát tette ki 2018 végén.
A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 898 milliárd forint volt 2018 negyedik negyedévében. Pénzügyi eszközei összességében jelentősen csökkentek, ami mögött elsősorban az Európai Unióval, a helyi önkormányzatokkal és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni egyéb követeléseinek erőteljes mérséklődése áll. A negyedév során csak a részesedések és a betétek esetében mutatkozott kisebb mértékű növekedés tranzakcióból kifolyólag.
A kötelezettségek növekedésében az egyéb kötelezettségek játszottak meghatározó szerepet, elsősorban az Európai Unióval és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni tartozások növekedtek. A hitelek és értékpapírok állományában összességében kismértékű csökkenés történt tranzakcióból kifolyólag, jelentősebb átrendeződés ment végbe viszont a partnerszektorok tekintetében, valamint a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi instrumentumok között.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 9 milliárd forint volt 2018 negyedik negyedévében. A szektor pénzügyi eszközei és kötelezettségei is közel azonos mértékben csökkentek. Eszközoldalon elsősorban a hitelintézeteknél elhelyezett betétállományuk csökkent számottevően, kötelezettségeik közül pedig a központi kormányzattal, valamint a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni egyéb tartozásaik mérséklődtek jelentős mértékben. Kismértékű növekedés egyedül a felvett hitelek esetében mutatkozott tranzakcióból kifolyólag.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 84 milliárd forint volt. Pénzügyi eszközeik közül a háztartásokkal szembeni követeléseik növekedtek számottevően, míg kötelezettségeik terén csökkent a központi kormányzattól felvett hitelek állománya.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2018-ban a GDP 5,9 százaléka (2500 milliárd forint) volt, 2018 negyedik negyedévében pedig a negyedéves GDP 6,3 százalékát tette ki (735 milliárdot). A háztartások pénzügyi eszközei közül a negyedik negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla-betétek, a központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a részvények és részesedések csökkentek. A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült a forint ingatlanhitelek állománya, és a forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya is növekedett. Az egyéb pénzügyi vállalatoktól felvett hitelek esetében mind a fogyasztási, mind az ingatlanhitelek kisebb mértékben csökkentek. A hitelek tranzakcióinak hitelintézetek és egyéb pénzügyi vállalatok közötti megoszlására hatással volt, hogy az egyéb pénzügyi vállalatok háztartásokkal szembeni hiteleket adtak el a hitelintézeteknek. A háztartások egyéb kötelezettségei jelentősen növekedtek.
Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
