Karácsony Gergely. Fotók: Bánkuti András

Az európai városoknak az uniós forrásokhoz való könnyebb hozzáférését és az európai zöld megállapodás helyi szintű végrehajtását célzó közös javaslatot készülnek bemutatni szerdán Brüsszelben a négy visegrádi ország fővárosának elöljárói, Karácsony Gergely budapesti, Matús Vallo pozsonyi, Zdenek Hrib prágai és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester.

Ellenzéki bástyák

A négy főváros között sok a hasonlóság. Messze az uniós átlagot meghaladó az egy főre jutó GDP-jük, és ezért arányosan kevesebb támogatásra számíthatnak a regionális fejlesztési alapokból a következő hét évben.

Ellenzéki irányítás alatt állnak (Hrib kalózpárti, Vallo független, Trzaskowsi az ellenzéki Civil Platform politikusa, Karácsony pedig a Párbeszéd tagja), ezért többen közülük attól is tartanak, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza őket a kohéziós és strukturális alapok következő generációjának az elosztásánál.

Végezetül abban is közös a sorsuk, hogy más európai nagyvárosokkal egyetemben a legnagyobb erőfeszítéseket tőlük követelik majd meg az új klímacélok és a fenntartható gazdasági modellre való áttérés.

Budapest például egymaga a negyedét jegyzi az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátásának. Az uniós jogalkotók által tárgyalt mobilitási csomag értelmében pedig 2030-ra teljesen elektromos alapú tömegközlekedésre kellene átállnia a fővárosnak.

A Budapest és más nagyvárosokkal szemben támasztott elvárások ugyanakkor nincsenek arányban a számukra elérhető forrásokkal

– vélekedik Jávor Benedek, aki december elseje óta a magyar főváros érdekeit képviseli Brüsszelben.

Függetlenítenék magukat a kormánytól

Hazai ellenzéki politikusok az utóbbi hónapokban valóságos kampányt indítottak annak érdekében, hogy Budapest és más megyei jogú városok lehetőség szerint a kormánytól függetlenül juthassanak hozzá a beruházásokhoz szükséges uniós forrásokhoz.

Ennek a tervnek azonban eleve határt szab, hogy a regionális fejlesztési (kohéziós és strukturális) támogatásokat általános szabályként a következő hét évben sem központilag Brüsszelből osztják majd el, hanem az uniós szinten meghatározott prioritások és a Bizottság által jóváhagyott operatív programok alapján a tagállamok teszik ezt meg.

Úgy tűnik, hogy ez a hajó már el is ment, mivel a kohéziós politika 2021 utáni kereteit rögzítő rendeletről már előrehaladott stádiumban vannak a tárgyalások az uniós intézmények között, és nincs nyoma annak, hogy a felelősségmegosztás tekintetében változnának a szabályok.

Vannak kiskapuk

Néhány kiskapu azonban még maradt a rendszerben, amit a Brüsszelnél lobbizó fővárosok megpróbálnak kihasználni.

Az egyik ilyen hozzáférési pont lehet, hogy a kohéziós politikai rendeletről folyó intézményközi tárgyalások már egy ideje holtpontra jutottak, így – Jávor Benedek szerint – akár a megoldásnak is része lehetne az, ha megpántlikáznának pénzeket a városoknak.

Egy további lehetőség az Európai Bizottság által a közelmúltban előterjesztett javaslat egy 7,5 milliárd eurós méltányos átállási alapra, ami szükségessé teszi a kohéziós politikai csomag felbontását is, miután az összeghez felzárkóztatási forrásokat is társítanának.

Egy, a következő keretköltségvetéstől független opció lenne a városokat célzó európai programok (például a „városi innovatív akciók”) költségvetési keretének megemelése, valamint a különböző programok összekapcsolása.

A korábbi magyar EP-képviselő szerint az európai zöld megállapodást alátámasztó méltányos átállási alap szabályait is úgy kellene alakítani, hogy abban helyet szorítsanak a városoknak.

Timmermans segítené a zöldítést

Gyévai Zoltán, Brüsszel

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnál sem találtak süket fülekre kérésükkel a V4-es fővárosok. Frans Timmermans, a testület zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke néhány napja lapunknak azt nyilatkozta, hogy Brüsszelben is gondolkoznak, hogyan lehetne jobban támogatni a nagyvárosok zöldítési erőfeszítéseit.

Timmermans egyik elképzelése, hogy a Polgármesterek Globális Szövetségének mintájára egy új európai együttműködési formát hoznának létre a nagyvárosok részvételével az őket érintő kihívások közös kezelésére. Az együttműködési lehetőségek között említette azt, hogy több nagyváros együtt pályázzon elektromos buszok nagy tömegben történő beszerzésére.

Nem mindegy, hogy 300 vagy 56 ezer buszt tud valaki beszerezni

– mondta.

Az ügyvezető alelnök az Európai Beruházási Bankot (EIB) is még hatékonyabban be kívánja vonni a városi lakóépületek szigetelésének és energiaellátásának a finanszírozásába. Az európai zöld megállapodás egyik kitűzött célja a lakóépületek szigetelésének megduplázása a program elfogadásától számított egy-két éven belül.

A budapesti lakáshelyzetre való tekintettel ez nagyon vonzó perspektíva lehetne. És egy kormány miért akarna közbelépni, ha egy ilyen európai mértékű nagyvárosi koalíció alakul? Nem hiszem, hogy ez problémát szülne

– szögezte le lapunknak Frans Timmermans.