Magyarország az elmúlt két évben komoly kiigazítást hajtott végre, elkerültünk a veszélyzónától, de még nem értünk el a veszélymentes zónába. Azt tudom mondani, hogy a költségvetés lazítására most Magyarországnak nincsen lehetősége - mondta „Az országjelentés margójára" című előadásában a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete idei éves konferenciáján Varga Mihály, tárca nélküli miniszter.
Egyensúly vagy növekedés? Már 2010-ben sem volt választási lehetőségünk
Varga Mihály előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikai döntései és a mostani európai bizottsági döntés miképp értelmezhető. „Ez a döntés bizonyosan mérföldkőnek tekinthető" - fogalmazott a miniszter.
|
| Varga Mihály: 2010-ben nem volt választási lehetőségünk |
Helyzetértékelésként a miniszter elmondta, hogy Magyarország nyolc éve van túlzottdeficit-eljárás alatt, azaz az államháztartási hiány hosszú időn keresztül meghaladta a kritikus szintet. Az EU országainak nagy része akkor került ilyen helyzetbe, amikor beütött a válság. Nálunk nem ez volt a helyzet - mondta Varga Mihály, aki szerint a problémát az jelenti, hogy az EU válsága kikényszerít intézkedéseket a brüsszeli intézményekből. A magyar kormánynak már 2010-ben sem volt választási lehetősége az egyensúly és a növekedés között - vélekedett.
Egyre több pénzt von el az állam
A magyar államháztartási hiánynak három lényeges oka van: az állam mérete, az állam eladósodottsága és a növekedési lehetőségek beszűkülése. "Az állam egyre több pénzt vont el, miközben a megtermelt jövedelemnek csak 37-43 százalékát kellene optimális esetben elvonnia" - tette hozzá a miniszter. Varga Mihály kifejtette: Magyarország az előző évtized elején eladósodási pályára lépett, és a magyar államadósság uniós és térségbeli összevetésben is kiugróan magas kamatterhet ró az államháztartásra. „Évente 1200-1300 milliárd forint, azaz több mint a GDP 4 százaléka ez a kamatteher. Nem fájna a fejünk, ha olyan helyzetben lennénk, mint a térségbeli országok" - tette hozzá.
„Magyarország potenciális növekedési szintje elmarad a régió országaitól, ez a fajta lemaradás tíz éve tart. A következő éveink a 0-2 százalékos növekedési tartományban telhetnek el" - mondta. A miniszter ismertette, hogy bár folyamatosan nő a munkaerőpiacra bevonható, aktív személyek száma - de míg nálunk 3,9 millió a foglalkoztatottak száma, Csehországban közel 5 millió.
Ha az állam eladósodik, akkor mi is?
„Az Állami Számvevőszéknek volt egy kitűnő anyaga az eladósodásról. Az bizonyos, hogy amikor egy ország lakossága egy másik ország devizájában adósodik el, akkor valami nagy probléma van" - fejtette ki a miniszter. „Az emberek normakövetők. Ha azt látják, hogy egy állam eladósodik, akkor ez meghatározza az ő viselkedésüket is" - mondta.
„A pénzügyi válság elkerülésére fiskális szigort vezettünk be és a fenntarthatóság irányába s tettünk lépéseket. A tartós növekedéshez meg kell tartani a fiskális szigort, az államadósság fenntarthatóságát biztosítani kell, a mikrogazdasági feltételrendszer változásait pedig csökkenteni szükséges" - fejtette ki előadásában a miniszter.
Magyarország az elmúlt két évben komoly kiigazítást hajtott végre, elkerültük a veszélyzónától, de még nem értünk el a veszélymentes zónába. „Azt tudom mondani, hogy a költségvetés lazítására most Magyarországnak nincsen lehetősége" - mondta.
Végre kimondta: a kiadási oldalon van még mit spórolni
Varga Mihály kifejtette, hogy Magyarországon az államigazgatás dologi kiadásai nemzetközi összevetésben magasak, itt van tere a takarékosságnak. Elmondta: a magyar oktatási rendszerben jelentősek a társadalmi és területi különbségek, vannak kimagaslóan jó, illetve a kitörési lehetőségeket biztosító és nem biztosító intézmények. Ez részben az önkormányzati rendszerből adódik - mondta a miniszter. A felsőoktatásban a tanulók létszámának növekedését nem követte a végzettek számának növekedése. „El fogunk jutni oda, hogy a diákok maguk döntik el, hogy melyik felsőoktatási intézményt tartják fenn, és melyiket nem. Ez a folyamat elindult, és erre szükség is van" - tette hozzá Varga Mihály. Az adózással kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon torz az adórendszer eloszlása, kiemelkedően sokan vallanak be ugyanis a minimálbér körüli jövedelmet.
A foglalkoztatás területén erős alkalmazkodás történt, komoly volt a szektorok közötti átrendeződés, a részmunkaidő terjedése pedig szintén megfigyelhető. „A célzott járulékcsökkentés komoly mértékben járul hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez" - mondta. Varga Mihály szerint a finanszírozási pozíciót tekintve van egy kedvező külső környezet, de a kormány is sokat tett a hozamok csökkenéséért.
280 milliárdot köszönhetünk az erős forintnak
Varga Mihály az IMF-fel kötendő megállapodásról elmondta: Magyarország szorosan kötődik a német gazdasághoz. „Ami Németországban történik, az Magyarországot is érinti. Ha a német mozdony nem teljesít, akkor a mi kocsink is lassabbam döcög. A mai tudásunk szerint az is örömteli, ha a magyar gazdaság nem zsugorodik, hanem nő. Az év eleji CDS-felár 700 pont feletti szintről mostanra 300 pont körüli szintre csökkent. A forintárfolyam alakulása kiemelkedően fontos, mert nagy Magyarország devizakitettsége. Az első félév forinterősödése 280 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot" - fejtette ki.
„Lehet megállapodás, de nem csak rajtunk múlik. A tegnapi döntés bizonyosan érdekes helyzetbe hozza az IMF-et" - mondta Varga Mihály, aki szerint Magyarország tudja magát finanszírozni. „Jövőre 6 milliárd eurós finanszírozási igényünk van, ami nem tekinthető magasnak. Ha azonban az elefántok lelegelik a piacot, az megnehezítheti Magyarország helyzetét. Az biztos, hogy Magyarországon nincs autógyújtogatás, nincsenek tömegek az utcán. És egy kormánynak nem lehet célja az, hogy a politikai és társadalmi feszültségeket a végtelenségig élezze" - tette hozzá a miniszter. „Én bízom benne, hogy lesz megállapodás" - fejtette ki Varga Mihály.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2116,71 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 149 155,36 ponton zárt hétfőn.
