Az Európai Bizottság ma hozza nyilvánosságra a tagállamokra vonatkozó friss, őszi makrogazdasági előrejelzéseit, amelyek alapján javaslatot tesz az egyes országok ellen folytatott túlzottdeficit-eljárás indítására, folytatására, vagy megszüntetésére.
Ebéd után minden kiderül
Olli Rehn alelnök, gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztos ma 13 órától sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, hogy bemutassa a Bizottság őszi gazdasági előrejelzését, 14 órától lesznek publikusak az országjelentések.
| Varga Mihály tegnap úgy nyilatkozott, hogy jelenleg az IMF korrektebb a magyar kormány kiigazító lépései kapcsán, miközben az Európai Bizottság "tizedeken" vacakol. Most akkor Washington felé kacsintgatunk? >>> |
A túlzottdeficit-eljárás (vagyis az Excessive Deficit Procedure, azaz EDP) az uniós tagállamok gazdasági és monetáris politikájának összehangolását szolgáló stabilitási és növekedési paktum kiigazító eszköze, amelyet az Európai Bizottság kezdeményez és az európai pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsa (Ecofin) foganatosít azon tagállamok ellen, amelyek tartósan 3 százalék felett tartják a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiányukat.
A stabilitási és növekedési paktumot abból a célból hozták létre, hogy az uniós tagállamok gazdaságai ne távolodjanak el egymástól, az államháztartási politikák között ne legyen jelentős egyensúlytalanság. Ezért a paktum előírja, hogy a tagállamoknak a GDP-hez mérten legfeljebb 60 százalékon állhat az államadósságuk, míg az adott évi államháztartási hiánynak a GDP 3 százaléka alatt kell maradnia.
Az egyensúlytalanságok elleni egyik prevenciós eszköz a tagállamok középtávú gazdasági programjainak véleményezése. A kritériumok teljesítése érdekében a tagállamok minden évben konvergencia-programot nyújtanak be a brüsszeli bizottságnak, amelyben meghatározzák, hogy miként kívánják középtávon megőrizni vagy elérni a megfelelő államháztartási pozíciókat. Az Európai Bizottság értékeli a programokat és az Ecofin (vagyis az uniós pénzügyminiszterek tanácsa) véleményt fogalmaz meg róluk.
|
| Orbán Viktor és Jose Manuel Barroso |
A bizottság javaslata alapján az Ecofin ezenkívül korai figyelmeztetést küldhet az adott tagállam számára, melyben felhívja figyelmét, hogy lépéseket kell tennie a túlzott hiány elkerülésére.
A kiigazító lépések közé tartozik a túlzottdeficit-eljárás, amelynek során az Ecofin tényleges szankciókat szabhat ki a tagállamok számára. Ebben az esetben az Ecofin az érintett tagállamnak ajánlásokat küld, melyekben felszólítja a túlzott hiány kiigazítására, és határidőt állapít meg a korrekció végrehajtására. Amennyiben a tagállam nem felel meg az ajánlásokban foglaltaknak, az eljárás következő lépéseként az euróövezeti tagállamokra bírság is kiszabható.
2004 óta eljárás alatt vagyunk
Magyarország az EU-hoz való csatlakozása óta a túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Magyarország után a legrégebben, 2008 júliusa óta az Egyesült Királyság van az eljárás hatálya alatt. A túlzottdeficit-eljárás alatt álló országok többsége ellen 2009-ben indult ilyen folyamat.
Jelenleg az euróövezeti államok közül Finnország, Észtország, Németország és Luxemburg, míg az euróövezeten kívüli államok közül Bulgária és Svédország ellen nincs érvényben hatályos eljárás.
Miért lett hirtelen olyan fontos az EDP?
| Az Ecofin már több ajánlást is kiadott Magyarország számára, melyekből egyértelműen kiderül, Brüsszelt az érdekli, hogy hosszabb távon is fenntartható legyen a referencia szint (a GDP 3%-a) alatti hiány, egy-egy kiugró eredmény nem hatja meg a testületet. Ezért lehetett, hogy bár 2011-ben a magyar költségvetésben szufficit halmozódott fel, azt az Ecofin az egyszeri tételeknek (magánpénztári vagyon államosítás, különadók) tudta be, és mivel nem látta biztosítottnak, hogy a következő évben elérhető lesz a deficitcél, így Magyarország továbbra is bent ragadt az EDP-ben. Míg például a 3%-os szint feletti hiánnyal rendelkező lengyelek kikerültek az eljárásból, mert az Ecofin szerint olyan hiteles koncergencia-programot vázoltak fel, mellyel záros határidőn belül elérhető a deficitcél, és hosszabb távon tartható is a referenciaérték alatti szint. Így bár úgy tűnhet, az Ecofin kettős mércét alkalmaz, ez valójában nincs így - nagyon is egyértelmű, hogy a tanács mit vár el a tagállamoktól. |
Magyarország tavaly kezdett tárgyalni a nemzetközi szervezetekkel, akkor jelentettük be az IMF-nek, hogy védőháló jellegű hitelkeretet szeretnénk, mivel uniós tagok vagyunk, egy ilyen szerződés megkötéséhez az Európai Bizottság jóváhagyására is szükségünk van. A tárgyalási folyamat nem indult egyszerűen, tulajdonképpen 8 hónappal azután kezdődtek meg idén nyáron a tárgyalások, hogy Matolcsy György szűkszavúan közölte a Valutaalappal, Magyarország hitelkeret-megállapodást kötne.
Az év elején a Bizottság gyorsított ütemben indított kötelezettségszegési eljárásokkal próbálta meg Magyarországot az európai irányelveknek megfelelő útra terelni, a legfőbb kérdés a jegybank függetlensége volt (a bírák nyugdíjazásának ügyében azóta döntött az Európai Bizottság, elmeszeltek minket). A Bizottság végül engedett, akárcsak a magyar kormány, de a szimbolikus ügyekben (pl.: a jegybanki vezetők fizetése vagy az eskü szövege) Orbán Viktorék nem hátráltak meg.
Azóta sem konfliktusmentes Brüsszel és a szabadságharcos magyar kormány viszonya, amit a Bizottságban, úgy tűnik, egyre inkább unnak. Az EU legfőbb végrehajtó szerve ezért az ősszel bekeményített, márpedig egyetlen eszköze maradt, hogy megfogja a magyar kormányt: a túlzottdeficit-eljárás.
Ha most megbüntetnek minket, nem nagyon lesz időnk korrigálni
Magyarország az egyetlen, mely az eljárásban egészen odáig jutott, hogy az Ecofin megvonta volna a kohéziós alapok egy részének folyósítását. A testület erről év elején döntött, de májusban végül felfüggesztette a határozatot, mert a Széll Kálmán Terv 2.0 és a hozzá mellékelt konvergenciajelentés meggyőzte az uniós pénzügyminisztereket, hogy Magyarország képes lesz tartani a deficitcélt (amit azóta 2,7%-ra emelt a kormány az idei és a következő év tekintetében is).
Ha a ma megjelenő országjelentés után az Ecofin újra dönt a kohéziós források befagyasztásáról, akkor a határozat januártól életbe lép (ahogy az év eleji döntés után is ez lett volna a forgatókönyv, a brüsszeli menetrend szerint ugyanis a szankció mindig a következő év január 1-étől lép életbe). A pénzügyminiszterek tanácsa november végén ül össze, ha Magyarországot megbüntetik, először ültetnek a túlzott deficit miatt uniós tagot a szégyenpadra, a kormánynak pedig január 1-ig nem nagyon lesz ideje rá, hogy a határozat felfüggesztését elérje.
