Az Európai Bizottság igazgatója szerint a tagállamok „egészségesebbjeihez” tartozunk.

Megjelent az Európai Bizottság országjelentése.

Magyarországon kockázatokat jelent a magas külső és állami eladósodottság és a várhatóan lassú növekedés - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap éves országjelentésében. Nem hisznek a kormány intézkedéseiben, a hiánycélhoz további intézkedésekre lesz szükség.

Bár leülnek tárgyalni a magyar kormány és az IMF, de ezeken csak a legutóbbi megbeszélések óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit tekintik át és értékelik a költségvetési folyamatokat.

Jövő héten Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége: az IMF és a magyar kormány képviselői a megbeszéléseken áttekintik majd a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat.

2004 óta képtelenek vagyunk teljesíteni az EU által elvárt deficitcélt, év elején már szamárpadba ültetett minket a Bizottság, most a szégyenpad juthat nekünk. De miért lett hirtelen ilyen fontos a túlzottdeficit-eljárás, miért vacakol Brüsszel a tizedekkel? Van-e kettős mérce?

Meglepő módon szeptember többlet halmozódott fel az államháztartásban, ma Matolcsy György minisztériuma közli, hogy alakult a mérleg októberben. Brüsszel is ma adja ki országjelentését.

A magyar kormány számai mást mutatnak a költségvetés hiányáról, mint a Nemzetközi Valutaalap számításai - mondta Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője szerint "a kormány eddigi gazdaságpolitikája és a miniszter, aki azt végrehajtotta, rendkívül sikeres".

A Nemzetközi Valutaalap közzétette a Magyarországról szóló rendes éves jelentését. Erre nincs rendkívüli ok, az IMF valamennyi tagországról legalább évenkénti gyakorisággal készít gazdaságpolitikai értékelést. Az IMF csökkenő GDP-vel és államadóssággal számol. A Valutaalap továbbra is nagyon sebezhetőnek tartja Magyarországot, ahol szerintük most első a bizalom erősítése.